Az elmúlt héten folytatódott a nyári, hőségnapokkal társult időjárás. A nappali maximumok több napon is elérték, sőt túlszárnyalták a 30 Celsius fokot, éjszakánként pedig általában 15 fokra süllyed a hőmérséklet. Eső nem volt, éjszaka pedig alig alakult ki harmat. A hőségnapok felgyorsították a kalászos gabonák érését, helyenként már belevágtak az őszi árpába. Teljes erővel folyik a rétek, legelők kaszálása, a minőségre nem lehet panasz.
A tartós szárazság és meleg nagymértékben gátolja a kalászos gabonafélék kártevőinek és kórokozóinak terjedését. Az árpa lombozata már felszáradt, így megszűntek a feltételek a károsításhoz. A búza is szenved az aszálytól, a korábban kialakult fertőzések (levélfoltosságok, rozsdák, lisztharmat, kalászfuzáriózis, korompenész) beszáradtak. Fuzáriumos kalász a növényállományok legfeljebb néhány százalékán fordulnak elő. Kevesebb a gabonapoloska és a gabonaszipoly is az ilyenkor megszokottnál.
A kukoricaállományok fejlettsége országszerte igen változatos. A néhány leveles növényektől kezdve méteres kukoricával is lehet találkozni. Ahol lehetséges, ott öntöznek a növekedés felgyorsítása érdekében. Sajnos gyakori a normálistól eltérő fejlődés, sok a torz növény, ami időnként csak a vetéskori extrém időjárási viszonyokra, és a herbicidek okozta fitotoxicitásra vezethetők vissza.
A kukoricamoly rajzása folyamatos és növekvő tendenciát mutat, a három naponkénti fogás most eléri a 10 darabot. A hím-nőstény arány jelenleg 70:30. A folyamatos peterakás mellett kelnek a hernyók, zömük most L1-es fejlettségű. A hőség miatt kissé visszaesett a levéltetű fertőzöttség, viszont megkezdődött a takácsatkák felszaporodása az alsó levélszinteken. Tojások és kifejlett alakok egyaránt megfigyelhetők.
A napraforgó növények zöme elérte a csillagbimbós állapotot. A levéltetvek szaporodása itt is lelassult az aszályos napok hatására, de ugyanez jellemző a mezei poloskák betelepedésére is. A kórokozók közül a szklerotíniás tőfertőzés a leggyakoribb, arányát elsősorban a vetésváltás betartása vagy mellőzése határozza meg. Másodlagos (szekunder) fertőzés még nem tapasztalható.
Az alsó leveleken gyenge-közepes alternáriás tüneteket láthatunk, de a fertőzés erősödésére csak csapadékosabb körülmények között számíthatunk.
A meleg idő hatására több a burgonyabogár (12-15 db/100 m2), a lárvák fejlettsége változatosan alakul (L1-L4). A levéltetvek folyamatosan fertőznek, de alacsony az egyedsűrűség. Megjelentek a hervadást-és gumórothadást okozó baktériumos betegségek, főként az öntözött táblákon, viszont a burgonyavész fertőzés lelassult a számára extrém meleg miatt. Ez alól az öntözött burgonya természetesen kivétel.
Az őszi káposztarepce állományok még általában zöldek. A másodlagos hajtásokon gyakori, de nem veszélyes mértékű a levéltetű és a lisztharmat fertőzés. A fertőzés jelenlegi szintje mellett a védekezés nem indokolt.
