Június első hetét a várva-várt kora nyári időjárás jellemezte. A nappali maximumok időnként megközelítették a 30 Celsius fokot, éjszakánként azonban csupán 10-12 fok volt, emiatt a harmatképződés igen erős volt. Kisebb szórványos csapadék csupán a hét végén hullott, helyenként zápor, zivatar formájában. A melegedő idő hatására a fejlődésben lemaradt növények, különösen a kukorica gyorsabban növekszik, bár országszerte még most is jellemző a növények lilulása.
Az időjárás alakulása nemcsak a növények fejlődését segítette elő, de a károsítók szélesebb köre is fokozottan terjedőben van. Általánosságban elmondható, hogy a levéltetű fajok támadása csaknem minden növénykultúrában és gyomnövényeken jellemző. A párás és meleg idő igen kedvező a gyors szaporodás számára, helyenként „folyik” a kiválasztott mézharmat a növényekről, a hangyák igen aktívan serkentik a tetveket a minél nagyobb mézharmat termelésre. A mézharmaton immár megtelepedett a korompenész is, ami nemcsak minőségi problémát okozhat, de népegészségügyi szempontból is veszélyes lehet.
Kalászos gabonákon a lisztharmat fertőzés országszerte általánosnak mondható, de a kórokozó terjedése még kevésbé látványos. Néhány gabonatáblán a melegebb és párás idő hatására a vörösrozsda fertőzés látványos erősödése figyelhető meg, néhol ugyanazon a növényen még a korábbi sárgarozsda tünetei is láthatók. A melegebb idő most gátolja a szeptóriás fertőzés erősödését, de a kalászokon való megjelenésre még reális az esély.
A kalászfuzáriózis fertőzés további terjedésére ott van nagy esély, ahol az előző időszak viharai a földre döntötték a gabonát. Az elfektetett állományban az állandóan párás környezet kiváló feltételeket teremt a betegségnek.
A kártevők létszáma továbbra is elmarad a várttól, kevesebb van vetésfehérítő bogárból és a lárvájából, de most még kisebb a gabonapoloska egyedsűrűség is. A gabonaszipolyok még nem jelentek meg.
A kukorica vetésekben helyenként komoly károkat okoz a drótféreg fertőzés. A kiásott lárvák fejlettsége főként L3-L4-es, tehát még az újravetés sem megoldás, mert legfeljebb gyérül a drótféreg egyedsűrűsége. Az engedélyezett talajfertőtlenítő készítmények hatékonysága pedig időnként elmaradt a kívánatostól. A múlt héten már elkezdődött a kukoricamoly első nemzedékű lepkéinek a rajzása, egyelőre a csapdák fogása még alacsony.
Az őszi káposztarepce becőin, védett környezetben az ormányos és szúnyog fertőzöttség általában 2-5 % körül mozog, de elhanyagoltabb táblákon a kártétel nagysága ennél jóval magasabb.
A napraforgó növényállományának mintegy 30%-án tapasztalható levéltetű fertőzés, amit jól jelez a beteg levelek „gyűrött” habitusa. Más károsító jelenleg nem veszélyezteti a napraforgót.
Burgonyában a burgonyabogár fertőzöttség továbbra sem magas, 100 m2-ként mindössze 8-10 imágó, a tojásrakás folyamatos, helyenként már L1-es lárvák megfigyelhetők. Az emelkedő levéltetű fertőzés mellett növekszik a burgonyavész fertőzés veszélye, ugyanis a klimatikus körülmények igen kedvezőek a kórokozó számára. Az inkubációs idő a jelenlegi időjárási tényezők mellett 6-9 nap, tehát rendkívül fontos a megelőző védekezések elvégzése.
