Az előző részben arról olvashattak, milyen nehezítő tényezőkkel kell szembenéznie egy biogazdának ahhoz, hogy megfeleljen az előírásoknak. Márpedig, ha minden évben meg akarja kapni az aktuális státuszt igazoló tanúsítványát, ezeket a szabályokat be kell tartania. Szó volt arról, hogyan bizonyosodjunk meg egy növényvédő szer biogazdálkodásban történő felhasználhatóságáról és milyen módon kereshetünk megoldást a növényvédelmi problémákra. Szóba került a szaporítóanyagok használatának szigorú előírása, és a szomszéd permetezője is.
Emlékeztetőül: Magyarországon két tanúsító szervezet létezik, mindkettő ugyanazon rendelet betartását ellenőrzi, de jelen összefoglaló a Hungária Öko Garancia Kft. (HÖG) tevékenysége során felmerülő kérdésköröket tisztázza. Ma a párhuzamosság fogalmába mélyülünk bele, lesz egy kis kitekintő a kistermelői feldolgozásról, a jelölésről, és minden gazda rémálmáról, az adminisztrációról.
Alaptermékek kisüzemi feldolgozása
Gyakran felmerül a kérdés a betakarítás környékén, hogy mi legyen a sorsa az alaptermékeknek. Többen szeretnének készíteni bio gyümölcsből bio lekvárt, ivólevet, vagy búzából lisztet, stb. Ez vajon lehetséges bárkinek bármikor? A válasz röviden: engedély nélkül magánszemélyként nem, ám kistermelői engedély kiváltása, valamint a tanúsító szervezet ellenőrzése és a tanúsítvány kiállítása után, bizonyos feltételekkel igen, meghatározott mennyiségben.
Értékesítés és jelölés – kötelező?
Sokakat eltántorít a bio partnerségtől a piaci helyzet alakulása, illetve a megfelelési kényszer tudata. Nem kötelező a bio értékesítés, hagyományosnak is eladhatja termékeit. Viszont, ha mégis feltünteti rajta a bio szót, az előírásoknak megfelelően kell ezt jelölni.
Az ökológiai termékek (kereskedelem/termelés/feldolgozás) árukísérő dokumentumainak jelölésére vonatkozó előírások: 1. ökológiai eredetre való utalás („bio”, vagy átállási termék esetében átállási jelző vagy magyarázó szöveg); 2. tanúsító szervezet kódszáma (saját szervezetüké); 3. termelés éve. Árukísérő dokumentumon, tárolóedényen a tételazonosító jelölést fel kell tüntetni.
Azonos növényfajták, állatfajok, párhuzamosság
Ha belép az ökológiai gazdálkodás rendszerébe, nem szükséges minden területét bevonnia ellenőrzés alá. Azonban növények esetében a nehezen megkülönböztethető (laikus számára nem egyértelmű) fajták termesztése, vagy állattartás esetén azonos állatfajok tartása nem lehetséges öko és konvencionális egységben egyszerre. Így például, ha bejelentett egy lucerna táblát, és van a földhasználatában konvencionális lucerna is, azt be kell jelenteni. Ellenben behozhatja ökoba a Florina almását, ha konvencionálisban Granny Smith van. A magyar szürke szarvasmarháit be kell jelentenie, ha a magyar tarkák már ellenőrzésünk alatt állnak, bármennyire meg lehet őket egymástól különböztetni, hiszen a jogszabály állatok esetén fajra vonatkozik.
De mit is jelent a párhuzamosság? Azonos, vagy nehezen megkülönböztethető növényfajták, illetve azonos állatfajok tartása ökológiai és konvencionális egységben vannak egyszerre.
Párhuzamosság fenntartására a következő esetekben van lehetőség:
- ültetvények (de átállási tervet kell készíteni, és 5 éven belül meg kell kezdeni a konvencionális egység utolsó részének átállítását is);
• mezőgazdasági kutatásra vagy hivatalos iskolai oktatásra szánt területek esetében az illetékes hatóság egyetértésével;
• vetőmagok, vegetatív szaporítóanyagok és palánták előállítása esetén;
• kizárólag legeltetésre használt gyepterületek esetében.
Ezek viszont csak feltételekkel fogadhatók el, minden esetben érdeklődjenek tanúsító szervezetüknél.
Adminisztrációs tevékenységek növénytermesztés esetén
A gazdálkodás mellett gyakran nem jut idő a megfelelő adminisztrációra, és olykor nincs kialakult kép arról, mit érdemes, és mit kötelező feljegyezni, rendszerezni. Bár legkésőbb a nyitóellenőrzésen a partnerek tájékoztatást kapnak a szükséges teendőkről, de egy pár gondolat erejéig itt sem árt beszélni róla. Az év során folyamatosan vezetni kell:
• gazdálkodási napló a teljes gazdaságra
– termesztett növények és azok fajtái;
– vetés, ültetés, telepítés (pótlás is!) időpontja;
– agrotechnikai műveletek (időpont, művelet stb.);
– alkalmazott tápanyag-utánpótlás adatai (trágya, mennyiség, időpont, terület stb.);
– alkalmazott növényvédelmi vagy egyéb kezelések adatai (készítmény pontos neve, mennyiség, dózis, időpont, kijuttatás módja, kezelt terület stb.);
– betakarítás (időpont, betakarított termés mennyisége, tárolás helye)
• beszerzett anyagokról/növényvédőszerekről/vetőmagokról pontos nyilvántartás
• árukísérő dokumentumok (számla, szállítólevél) másolatát meg kell őrizni (vetőmagok esetén a vetőmagok csomagolását, illetve zsákcímkéket is felülvizsgálják az ellenőrzésen)
• a betakarított mennyiségekről, értékesítésekről, raktárkészletekről pontos, átlátható, naprakész nyilvántartást kell vezetni.
Érdemes ezen papírok/dokumentumok rendszerezésére egy mappát, fiókot kinevezni, vagy mindent elektronikusan vezetni, fotózni, scannelni, hogy elkerüljék az ellenőrzési stresszt, és a többórás számlakeresést.
A két összefoglaló iránymutatást adott arról, hogy milyen nehézségekkel néznek szembe a szerződött bio partnerek, de tájékoztatást is nyújt azoknak, akik csak érdeklődnek, vagy kezdő gazdálkodók. Felmerülő kérdéseiket bátran tegyék fel a tanúsító szervezeteknél, hiszen jobb előre kérdezni, mint utólag szankcionálni!
