Legnagyobb képviselőik akár az 5 cm-es nagyságot is elérhetik, viszont a növényvédelmi szempontból jelentős egyedek csupán 0,5-1 cm-esek. Táplálkozásuk specifikus, vagyis fajaik egy-egy rovarcsoportot (levéltetveket, poloskákat, hernyókat) fogyasztanak.
A nőstény fürkészdarázs a gazdatestre vagy annak belsejébe rakja petéjét. Mire az áldozat feleszmélne, a fürkészdarázs már tovább repült. Ezek után gyanútlan áldozatunk egy új, fejlődő fürkészdarázsnak lesz bölcsője és tápláléka egyszemélyben. A gazdatestet belülről emészti fel a lárva, majd – kibújva belőle, vagy a gazdatestben maradva – selymes gubóban bábozódik be. Miután kikelt, szinte azonnal támadásra kész.
Hazánkban a fürkészdarazsakat főként zöldségkultúrák, de gyümölcsösök, dísznövények védelmére is szokták alkalmazni. Az Encarsia formosa fajt, elsősorban dohány és üvegházi molytetvek (liszteskék), míg a Trichogramma fajokat kukoricamoly és különböző bagolylepke hernyók ellen vetik be. Ezeken kívül számos más faj (Aphelinus, Aphidius, Eretmocerus…) is fellelhetőek, melyeket aknázólegyek, levéltetvek, liszteskék, pajzstetvek kordában tartására alkalmaznak.
Ezek kereskedelmi forgalomban is kaphatók, a csomagban a fürkészdarázs petéit, bábjait találhatjuk. Környezeti igényeik között a 70 % (vagy annál alacsonyabb) páratartalom, valamint a 20-25 °C hőmérséklet szerepel. Alacsonyabb hőmérséklet mellett viszont a fejlődésük és a szaporodásuk is vontatottabb lesz. Például az Encarsia formosa 16-17 °C alatt pedig már repülni se fog.
A kifejlett egyedek kb.: 1 hónapig élnek. Ez idő alatt akár 50-100 petét is képes lerakni, tehát egy Encarsia nőstény közel 100 liszteske nimfát (a liszteske 4. stádiumú lárváját, ami nem táplálkozik) vagy pupáriumot (a liszteske bábbölcsőjét) képes parazitálni. A Trichogramma fajok a lepkék petéibe helyezik el petéiket, így a kártevő már petealakban elpusztul. A parazitált egyedek másfél héten belül fehérről sötétszínűre változnak. Innen tudhatjuk, fürkészeink jó munkát végeztek. Majd újabb 10 nap múlva kikel a fürkészdarazsak új generációja.
Természetesen a készítmények nélkül is elősegíthetjük a fürkészdarázs betelepülését. Így számos izgalmas fajjal találkozhatunk. A kifejlett fürkészdarazsak nektárfogyasztók, főként a fészkes és ernyősvirágzatú növényeket részesítik előnyben. Ha a fóliasátor bejáratához, vagy a kultúrnövényünkhöz közel például kaprot vetünk, máris tettünk egy lépést a biológiai növényvédelem felé.