Ökológiai gazdálkodás
Ökológiai gazdálkodás

A csigaparazita fonálféreg: Az ellenségem ellensége a barátom – avagy a betelepíthető hasznos szervezetek (II. rész)

A csigaparazita fonálféreg: Az ellenségem ellensége a barátom – avagy a betelepíthető hasznos szervezetek (II. rész)

Agrofórum Online

Ez a rövid összefoglaló a korábbi, rovarparazita fonálférgekről szóló írás kiegészítése.

A csigaparazita fonálférgek jeles képviselője hazánkban a Phasmarhabditis hermaphrodita faj. Már a neve sok információt tartogat számunkra: a phasma görögül szörnyet jelent, ami nem is olyan meglepő elnevezés, ha a „tevékenységére” gondolunk. A rhabditis egyrészt „pálcikaszerűt” jelent – utalva a fonálférgek többségére jellemző, karcsú testalkatára –, másrészt pedig egy nagyobb rendszertani egységre utal, a Rhabditida rendre, ahova a baktériumevő fonálférgek tartoznak.

Phasmarhabditis hermaphrodita

A név második fele a lény szaporodási sajátosságát tárja elénk: hermafrodita, vagyis hímnős. A fonálférgeknél ez azt jelenti, hogy az állat külső- és belsőjegyeiben női jellegű, viszont a női ivarsejtek mellett hímivarsejtet is képes termelni. Ezután az állat a testén belül véghez viszi a megtermékenyítést. Ez a szaporodásmód csak átmeneti jelleggel zajlik: egy idő után a környezeti feltételek kedvezőtlen változása ugyanis hím fonálférgek megjelenését hozza magával.

Fakultatív paraziták, vagyis túlélésük nem múlik azon, hogy találnak-e parazitálni való csigát. Bomló szervesanyagon is remekül képesek táplálkozni és szaporodni.

Kijuttatásuk és igényeik ugyanazok, mint a rovarparazita fonálférgeknek: vízzel elkeverve a talajra, a növény közelébe, vagy azokra a területekre, ahol a csigák napközben elbújhatnak. A fonálférgeket a csiga nyálkája és ürüléke segíti, hogy megtalálják áldozatukat.

A csiga pajzsa alatt található légzőnyílásokon keresztül jutnak be dauer lárváik. Elmondható, hogy hasonlóképpen működnek, mint az entomopatogén fonálférgek, viszont eltérések itt is akadnak: a Phasmarhabditis fajra jellemző, hogy a természetben nincs szüksége baktérium segítségére ahhoz, hogy képes legyen elpusztítani áldozatát. (Habár egy Moraxella osloensis nevű baktériummal képes hasonlóan társulni, mint ahogy a rovarparazita fonálférgek teszik, viszont ez sokkal inkább ember alkotta csapatmunka, mintsem természetesen kialakult együttműködés).

A parazitált csiga néhány nap elteltével abbahagyja a táplálkozást, illetve a pajzson erőteljes nyálkatermelésbe kezd. A másik jellemző – ami miatt okkal érdemelte ki a szörny-jelzőt – az az, hogy a lárvák gyakorlatilag megváltoztatják a csiga viselkedését. Arra késztetik a csigát, hogy egy védett helyre húzódjon félre. Azáltal, hogy egy eldugott, hűvös helyre „utasítják” a csigát, egyrészt védik saját magukat a kedvezőtlen környezeti tényezőktől, másrészt, az ilyen helyek új potenciális táplálékot rejthetnek.

Ellentétben a rovarparazita fonálférgekkel, akik 1-5 nap alatt képesek elpusztítani táplálékukat, a Phasmarhabditis esetében 5-21 nap alatt pusztul el a zsákmánya, mondhatni csigatempóban…

Zárásként érdemes tájékozódnunk, hogy kertünkben, gazdaságunkban milyen csigákkal állunk szemben. Ehhez írt egy nagyszerű összefoglalót kolléganőm, Krausz Dóra a hasznos és kártevő csigákról.

Az ellenségem ellensége a barátom - A ragadozó poloskák

A hazánkban is kapható ragadozó poloskákat tartalmazó készítményekben többnyire 3 fajjal találkozhatunk, melyek a következők: Macrolophus pygmaeus, Nesidiocoris tenuis és Orius laevigatus.

Az ellenségem ellensége a barátom – A ragadozó atkák

Elsősorban a hajtott zöldségkultúrákban (paradicsom, paprika, uborka, dinnye, padlizsán) és az üvegházi dísznövénytermesztésben vetik be a ragadozó atkákat, viszont egyes képviselőiket gyümölcsültetvényekben is felhasználják. Célszervezeteik között elsősorban tripszek, (széles- és takács-) atkák, valamint liszteskék szerepelnek.  

Zöldtrágyázás szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Az alternatív növénytermesztési rendszerekben a legnagyobb kihívást jelenti a talaj termékenységének és a növénytermesztés szintjének fenntartása.

A fürkészdarazsak – avagy az ellenségem ellensége a barátom! III.

Legnagyobb képviselőik akár az 5 cm-es nagyságot is elérhetik, viszont a növényvédelmi szempontból jelentős egyedek csupán 0,5-1 cm-esek. Táplálkozásuk specifikus, vagyis fajaik egy-egy rovarcsoportot (levéltetveket, poloskákat, hernyókat) fogyasztanak.

Több ezer magyar gazda folytat biotermelést

A fogyasztók fokozódó tudatosságának (egészség, wellness) és a mindehhez rendelkezésre álló, vásárlási döntést megalapozó információs háttérnek köszönhetően a bioélelmiszerek piacának növekedése az elkövetkező években várhatóan töretlen lesz.

2018. április 23. 07:38

80 milliárd eurós üzlet a biogazdálkodás

A fogyasztói igény növekedése mellett a gazdák kedve is egyre nagyobb a bioélelmiszer előllításhoz.

2018. március 20. 19:27

Mikorrhiza: miként lehet hasznos a biológiai növényvédelemben?

A mikorrhizált növény ellenállóbb lesz a szárazság okozta stresszel szemben, és fokozódik a kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenállósága.

2018. május 3. 10:38

A tökbogarak ellen pókokkal is lehet védekezni

A kutatások kimutatták, hogy egy biológiai termesztési rendszerben a természetes ellenségeknek fontos kártételcsökkentő hatásuk van, és ennek jelentősége a hőmérséklet emelkedésével fokozódhat.

2018. március 13. 08:33