Tavaly a tudomány napján jött a hír, hogy új agrárgazdasági kutatást indít az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi). Először mérik fel országosan, reprezentatív kutatással az ökológiai gazdálkodás ágazati jövedelmezőségét.
A gazdálkodók adatszolgáltatását most jelentősen megkönnyíti az az új informatikai fejlesztés, amelynek köszönhetően a termelők egyszerűen megoszthatják elektronikus gazdálkodási naplójukat a kutatóintézettel.
Azok a gazdák, akik önkéntes adatközléssel segítik a kutatás eredményességét, visszacsatolásként hasznos képet kaphatnak saját üzemi működésükről: értékelhetik gazdasági teljesítményüket, felismerhetik erősségeiket és a fejlesztendő területeket, hiszen reprezentatív adatokkal tudják majd összevetni saját gazdaságuk ágazati teljesítőképességét.
A hiánypótló kutatás az ökológiai növénytermesztésre vagy állattartásra átállni szándékozó gazdáknak is hasznos támpontokat adhat a jövőben. Az adatgyűjtést a kutatók úgy alakították ki, hogy minél kisebb terhet jelentsen a bekapcsolódó gazdaságok számára.
A kutatás az Agrárközgazdasági Intézet szakmai javaslatai és a KSH szakértői segítségével létrehozott reprezentatív mintán alapul. A kiválasztott gazdálkodók postai vagy elektronikus levélben kapnak megkeresést az ÖMKi-től, hogy vegyenek részt a kutatásban.
Egyszerű és biztonságos adatszolgáltatás
Az ÖMKi legfrissebb informatikai fejlesztésével a kutatás alapjául szolgáló gazdálkodási naplót egy biztonságos, jelszóval védett felületre könnyen feltöltheti a termelő, vagy hozzáférést is adhat a kutatóknak a NÉBIH rendszerében tárolt gazdálkodási naplójához.
A kutatási kérdőív ezután automatikusan átveszi a naplóból az alapadatokat, valamint a különböző művelési ágakra vonatkozó információkat. A továbbiakban néhány kiegészítő adat megadását kérik a kutatók az adatszolgáltató termelőktől, mint amilyen például az ökológiai tanúsítás díja vagy a vetőmagok költsége, valamint néhány hozamra és értékesítésre vonatkozó adatot.
A kutatás teljessége érdekében a kérdőívben egyszerűen megadhatóak további, a termesztés-technológiára vonatkozó jellemzők, például, hogy van-e fóliatakarás, terménytárolás, öntözés. A gazdálkodási naplóból az agrotechnikai és a tápanyagutánpótlásra, növényvédelemre vonatkozó műveleteket is automatikusan átveszi és listázza a rendszer, az adatszolgáltatónak így csak le kell ellenőriznie és szükség esetén minimálisan kiegészíteni az áthozott adatokat.
Azonnali visszacsatolás
A kérdőív utolsó blokkjában a gazdálkodó azonnali visszacsatolást kap saját gazdasága adataiból, látványos táblázatok és grafikonok segítségével. Művelési áganként és növénykultúránként is összesíti a rendszer a gazdaság költségeit, amely összevethető a szintén részletes és összegző adatokat is mutató eredménytáblával. Ez szintén növénykultúránként mutatja a termelés eredményességét (nettó jövedelem, költségarányos jövedelmezőség, jövedelemszint és költségszint mutatókkal).
Miért hiánypótló a kutatás?
A mezőgazdasági termelés ágazati szintű költség-haszon elemzése régóta kutatások és elemzések tárgya, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) reprezentatív mintán, úgynevezett tesztüzemi hálózaton keresztül, évről évre folytat jövedelmezőségi vizsgálatokat.
Ezek az adatok fontos iránymutatók az agrárszakpolitikai intézkedések tervezéséhez és hatásaik nyomon követéséhez. A tesztüzemi hálózat ugyanakkor az ökológiai gazdálkodásról nem ad reprezentatív képet, ezért jelenleg nem tudjuk megmondani, hogy a fenntarthatóbb, ökológiai termelés versenyképességben és jövedelemtermelő képességben elmarad-e a szokványos, kémiai inputokra alapozott mezőgazdaság teljesítményétől, vagy gazdasági alapon is felveszi a kesztyűt a gyorsan változó piaci és környezeti körülmények között.
A mezőgazdasági vállalkozások amellett, hogy élelmiszert és takarmányt állítanak elő, használják természeti erőforrásainkat és alakítják a körülöttünk lévő tájat. Nem mindegy tehát, hogyan, milyen környezeti lábnyommal, a természettel együttműködve vagy azt agrokemikáliákkal terhelve üzemelnek.
A mezőgazdasági vállalkozások ugyanakkor, mint minden vállalkozás, költségekkel, jövedelemtermelő képességgel is jellemezhetők. Tevékenységük akkor fenntartható, ha megfelelő jövedelmet tudnak a vállalkozásban dolgozók számára biztosítani.
Az EU „Termőföldtől az asztalig” stratégiája azt tűzte ki célul, hogy 2030-ig az Unió mezőgazdasági területeinek 25%-án ökológiai gazdálkodás fog folyni.
„A hazai Közös Agrárpolitika (KAP) stratégiai terve szerint 2027-ig a magyar agrárterületek 10%-án fogunk ökológiai gazdálkodási rendszerben termelni. Jelenleg a hazai mezőgazdasági területek 6,3%-a áll ökológiai művelés alatt.
A fenntartható növekedéshez elengedhetetlen, hogy a termelők meggyőződhessenek az ökológiai művelés gazdasági versenyképességéről, minél több termelési ágazatot tekintve” – nyilatkozta Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi szaktanácsadási csoportjának vezetője, a kutatás koordinátora.
Összemérhetőség
„Az ÖMKi agrárgazdasági kutatása rávilágít arra, hogy ökológiai művelésben itthon mennyire jövedelmező például a gabonatermesztés, a zöldségtermesztés vagy éppen az állattenyésztés. Szaktanácsadóként arra biztatom a gazdákat, hogy szánjanak rá időt és töltsék ki a kérdőívet, hiszen azzal konkrét kimutatásokat is kapnak saját gazdaságuk jövedelmezőségéről, a kutatás reprezentatív jellege miatt pedig később összemérhetik teljesítményüket az országos átlaggal” – mondta el Lapis Miklós szaktanácsadó, aki maga is 100 hektáron gazdálkodik ökológiai műveléssel.
Az eredmények, melyek kizárólag összesítve jelennek meg, a gazdálkodók mellett a szakpolitika számára is hasznosak lesznek, hiszen a jövőálló mezőgazdaságnak nemcsak környezeti és társadalmi szempontból, de gazdaságilag is fenntarthatónak és versenyképesnek kell lennie. Az ökológiai szektor eredményeinek összevetése a teljes hazai agrárium ágazati teljesítményével hiánypótló információkat fog adni a döntéshozók számára is.
