A legfrissebb nemzetközi adatok szerint Magyarország az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülését tekintve a tizedik legdinamikusabban fejlődő ország a világon.
Sokak számára ez talán meglepő, pedig a területi mutatók több ágazatban, így az ökológiai gyümölcstermesztésben is megerősítik, hogy az élen járunk. Az elmúlt években az ökológiai, vagyis bio ültetvények abszolút területmérete alapján Magyarország a világ 12. legnagyobb öko gyümölcstermelő országává vált. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) – hazánk legnagyobb biogazdálkodást kutató intézményeként, a dinamikus növekedés, valamint az EU ambiciózus törekvései (25% ökoterület arány elérése 2030-ig) kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az ökoterületek bővülésével a fenntartható gazdálkodást támogató kutatás-fejlesztés és tudásátadás szerepe még inkább felértékelődik.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) és a svájci Biogazdálkodási Kutató Intézet (FiBL) statisztikai évkönyvében évről évre publikálja a kontinensek, az egyes régiók és országok ökológiai gazdálkodásban játszott szerepét és a fenntartható mezőgazdaság tendenciáit. A világ vezető biovásárán, az idén online tartott BIOFACH-on bemutatott legfrissebb kiadványból kiderül, hogy a földrészek rangsorában 2019-ben Európa 16,5 millió hektáros ökoterületeivel a második helyen áll Óceánia-Ausztrália 36 millió hektáros területei után. Harmadikként Latin-Amerika következik 8,3 millió hektárral. 2018-hoz képest Ázsia kivételével minden kontinensen nőtt a biogazdálkodással művelt területek mérete, elérve a 72,3 millió hektárt.
Bár az ökológiai területek aránya a világ összes mezőgazdasági területéhez képest összességében még így is alig éri el 1,5%-ot, egyes országokban kiemelkedő az átállás mértéke. Nyugati szomszédunknál, Ausztriában például a mezőgazdasági területek 26,1%-a áll bio ellenőrzés alatt. A vizsgált 187 ország közül 15 országban az összes mezőgazdasági művelés alatt álló földterület 10%-án vagy annál nagyobb arányú területen, hazánkban a területek közel 6%-án folyik ökológiai gazdálkodás.
Magyarországon 2019-ben 303 ezer hektárra emelkedett az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, amivel területarány tekintetében az európai középmezőnyben vagyunk. Az egy év alatt elért 93 808 hektár területbővülést tekintve a 10. helyet értük el a legdinamikusabban növekvő ökoterületű országok világrangsorában. Hasonlóan rangos helyen állunk az ökológiai gyümölcstermesztésben is: abszolút területnagyság alapján, egész pontosan 6884 hektárral Magyarország a világ 12. legnagyobb bio gyümölcsültetvény területtel rendelkező országa. A gyümölcstermesztésben hazánkban kiemelkedő a bodza (több mint 20%), a homoktövis, a dió (több mint 40%), az almatermésűek (15-20%), a cseresznye és a meggy ökoterület aránya. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet elsősorban a talajvédelemmel, tápanyag utánpótlással, a biológiai sokféleséget és a klímaváltozással szembeni ellenállóságot fokozó gyakorlati kutatásokkal és technológia fejlesztésekkel segíti elő a bio gyümölcsösök kiemelkedő térnyerést.
A területek növekedésével párhuzamosan hazánkban a hozzájuk kapcsolódó vállalkozások is dinamikusan fejlődtek, 2019-re számuk meghaladta az 5600-at, ami mutatja az ágazat itthon is egyre növekvő jelentőségét.
„A legfrissebb Magyarországra vonatkozó adatokat nemzetközi összehasonlításban látva abban bízunk, hogy a kutatási forrásokkal, a gazdák felé irányuló támogatásokkal és az ökogazdálkodás szaktanácsadásban, tudásátadásban játszott szerepének megerősítésével tovább építhető a dinamikus fejlődés.” – tette hozzá az eredményekhez Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője. „Az Európai Bizottság várhatóan március végén teszi közzé az Ökogazdálkodási Akciótervet, amely a 2030-ig célul kitűzött 25%-os európai ökoterületarány megvalósításához jelöl ki utat. A mi célunk az, hogy Magyarország és a kelet-közép-európai régió meghatározó szerepet játsszon az akcióterv megvalósításában, a koncepcionális részletek kidolgozásától egészen a gyakorlati megvalósításig.” – egészítette ki a szakember, aki egyben az IFOAM Organics Europe (Ökogazdálkodók Európai Szövetsége) alelnöki tisztét is betölti.
A biotermelők számát tekintve – a népességszámban is elől járó – India vezeti a globális ranglistát, itt a termelők száma meghaladja a 3,1 milliót. Uganda 210 ezerrel, Etiópia 204 ezerrel követi őt. Ezek az adatok is rávilágítanak arra, hogy a világ biopiacának kínálati és keresleti helye földrajzilag továbbra is elkülönül egymástól. Egyes országok, országrészek törekvései pedig egyedülállóak: például akadnak olyan indiai államok, mint a himalájai hegységbe nyúló Sikkim, akik a következő években száz százalékban ökológiai gazdálkodásra kívánnak áttérni.
Világviszonylatban a bio termékek globális piaca 2019-ben elérte a 106 milliárd eurót. A saját régiónkat tekintve az Európai Unióban évente 8-10%-kal bővül a bioélelmiszerek piaca.
A kereskedelmi forgalom alapján a ranglistát az Egyesült Államok vezeti 44,7 milliárd euróval, amelyet az Európai Unió követ 41,4 milliárd euróval. Európában a legnagyobb piac Németországé 12 milliárd eurós értékkel, utána Franciaország következik 11,3 milliárd euróval. 2019-ben a dán és a svájci fogyasztók költöttek a legtöbbet bioélelmiszerekre, fejenként átlagosan 344, illetve 338 eurót. A legnagyobb piaci részesedéssel Dánia rendelkezett, itt a teljes élelmiszerpiac 12,1%-át tették ki a bioélelmiszerek. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a dán közétkeztetés több mint 60%-a, Koppenhága esetében több mint 90%-a volt minősített ökológiai.
A hazai öko élelmiszerpiacról sajnos nincsenek számszerűsített adatok. Magyarországra is igaz azonban, hogy jelenleg elsősorban a nyugat-európai és más globális keresleti piacok nyerstermék beszállítói vagyunk. Ezen a tendencián a feldolgozás, így a hazai hozzáadott érték növelése, valamint célzott termékpálya-fejlesztések megvalósítása segíthet, szoros együttműködésben a fogyasztói tudatosság és a hazai vásárlóerő növekedésével.
