Tavasszal egyre több hazai termelő használ olyan speciális magkeverékeket, amelyekből nyárra virágzó növénytakaró fejlődik ki a szőlősorok között, a gyümölcsösökben, vagy akár a szántóföldek szegélyeiben.
Borvidékeink jellemzően hegyvidéki területeken fekszenek, ahol különösen fontos szerepe van a talajtakarásnak az erózió elleni védelemben.
A fajgazdag, jellemzően honos növényfajokból álló takarónövényzet azonban nemcsak a talajvédelmet segíti: kedvelt élőhelye lehet azoknak a hasznos ízeltlábúaknak is, amelyek egyes kártevők természetes ellenségeiként támogatják a növényvédelmet.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) 2012 óta vizsgálja, hogy a virágos sorközök miként befolyásolják a szőlőművelést és a gyümölcstermesztést. Legfrissebb kutatásukban arra is keresték a választ, hogy a hat növényfajból álló Élő Sorköz magkeverék milyen hatással van a kórokozók jelenlétére.
Élőhelyteremtés és talajápolás kéz a kézben
Az élőhelyek sokszínűségének növelése, valamint a talaj önmegújító képességének megőrzése közismerten hozzájárul a fenntartható mezőgazdasághoz. Nem véletlen, hogy a hazai szőlő- és gyümölcstermesztésben is egyre több kutatás irányul az élőhelyteremtési és talajápolási technológiák hatásainak mérésére.
Az ÖMKi kutatói arra keresik a választ, hogy milyen fajösszetételű sorközvetések segítik leginkább a talaj védelmét, a vízmegtartást, valamint a hasznos ízeltlábúak megtelepedését – különösen a mai, egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között.
Hasznos élőlények támogatása sorköztakaróval
A kutatások során a sorközökben élő apró ízeltlábúakra is fókuszálnak: nemcsak a fajgazdagságukat vizsgálják, hanem a szőlőtőkén előforduló kártevők és hasznos szervezetek arányát is.
Az ízeltlábúak által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások – mint a beporzás, lebontás, vagy épp a ragadozó tevékenység – kulcsfontosságúak az ültetvények biológiai egyensúlyának fenntartásában. Korábbi tanulmányok is kimutatták, hogy a sorköztakaró növényzet kedvező hatással van az ízeltlábúak faj- és egyedszámára.
Ahol ezek a növények élőhelyet nyújtanak, ott a termelők természetvédelmi, de növényegészségügyi szempontból is nyerhetnek.
Szőlőkabóca visszaszorítása – kevesebb kórokozó
A 2021-2024 közötti időszakban az ÖMKi kutatói három Eger és három Tokaj környéki szőlőültetvényben vizsgálták a virágos sorköztakarók hatásait. Összevetették a hatfajos Élő Sorköz és a 19 fajos magkeverék teljesítményét a spontán növényzettel borított kontrollterületekkel.
A felmérés során olyan hasznos ízeltlábúakat gyűjtöttek, mint a katicabogarak, fátyolkák, zengőlegyek, pókok, parazitoid darazsak és vadméhek. A kártevők közül kiemelten az amerikai szőlőkabóca populációját mérték, mivel ez a faj terjeszti a Flavescence dorée nevű fitoplazmát, amely a szőlő aranyszínű sárgaságát okozza.
Az eredmények szerint a virágos vetésekben több hasznos élőlény volt jelen: a pókok, zengőlegyek és parazitoid darazsak száma szignifikánsan magasabb volt, a méhek pedig négyszer-ötször gyakrabban fordultak elő, mint a kontrollterületeken.
A zöldfátyolkák tojásainak száma az Élő Sorközös területeken 50%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan az amerikai szőlőkabóca egyedszáma csökkent.
„Kutatási eredményeink alapján egy jól beállított sorköztakaró növényzettel egyes ragadozó csoportok egyedszáma megnövelhető a szőlőtőkéken, és valószínűleg ennek következtében a szőlőkabóca, valamint általánosságban a kabócák kisebb egyedszámban lesznek jelen a lombozaton. Ennek azért is örülhetünk, hiszen így feltehetőleg lassíthatjuk a kabócák által terjesztett szőlőbetegség, az aranyszínű sárgaság terjedését.” – mondta Dr. Mezőfi László, az ÖMKi projektvezető kutatója.
Csökkenő peronoszpóra-fertőzöttség
A növénybetegségek közül 2023-ban a szőlészek különösen sok problémát tapasztaltak a peronoszpórával. A levelek 15-20%-án voltak fertőzöttségre utaló tünetek. Az Élő Sorköz vetések esetében ez az arány átlagosan 3%-kal alacsonyabb volt.
A kedvező hatás oka valószínűleg az, hogy a takarónövényzet élő gyökerei, valamint a kisebb bolygatás miatt fokozódik a talaj biológiai aktivitása. A peronoszpóra kórokozójának átteleléséhez szükséges növényi részek gyorsabban lebomlanak, így a következő évben kevesebb fertőzőképes anyag marad vissza.
Beporzók: kulcsszerep főleg gyümölcsösökben
A szőlő beporzásában a rovaroknak csak kisebb szerep jut, de természetvédelmi és ökológiai szempontból a beporzók jelenléte itt is fontos. A gyümölcsfajok – például az alma – esetében azonban a vadméhek fajgazdagsága közvetlen hatással van a megporzás sikerére és a terméshozamra.
A virágos sorköztakaró fajgazdag aljnövényzete ezért a gyümölcsösökben különösen értékes. Kutatások szerint a vadméhek fajgazdagságának növekedése már kimutathatóan javítja a termésmennyiséget is.
Beporzóbarát növényvédelem: a siker kulcsa
Fontos, hogy a termelők tudatosan alkalmazzák a sorköztakarást, és ahhoz igazítsák növényvédelmi beavatkozásaikat is. A nem megfelelő időzítésű rovarölő szeres kezelések károsíthatják a beporzókat – éppen azokat az élőlényeket, amelyekre a sikeres terméshez szükség lenne.
Kiemelten figyelni kell arra is, hogy neonikotinoid tartalmú inszekticidet ne használjunk triazol típusú fungicidekkel együtt, mivel ez a kombináció súlyos zavarokat okozhat a méhek tájékozódásában, sőt a kolóniák pusztulásához is vezethet.
A fenntartható szőlőtermesztés felé vezető úton a sokfajú, évelő talajtakaró növényzet alkalmazása nemcsak a talaj, hanem a rovarok és a termésbiztonság érdekében is fontos lépés.
(Forrás: ÖMKi.)
Kiemelt kép forrása: Miglécz Tamás, ÖMKi.
