Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az ökológiai folyosók, zöldfolyosók jelentőségével az élővilág fennmaradása szempontjából. A természet védelmének és helyreállításának fontosságára a napjainkban is zajló Covid19-világjárvány is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően is az Európai Unió több progresszív javaslattal állt elő az ún „Zöld Megállapodás”-hoz kapcsolódóan. 2020 május 20-án jelentette meg a 2030-ig szóló Biodiverzitás stratégiát, amelyben kiemelik a védett területek hálózatának bővítését , de egyben felhívják a figyelmet az ökológiai folyosók jelentőségére, amelyek elejét veszik a genetikai izolációnak, lehetővé teszik a fajok vándorlását, valamint az egészséges ökoszisztémák fennmaradását és fejlődését.
Ennek érdekében az EU ösztönzi a zöld és kék infrastruktúrákba irányuló beruházásokat és a tagállamok közötti együttműködést, tehát nagy hangsúllyal jelennek meg a regionális léptékű illetve az országokon átívelő, akár kontinentális jelentőségű ökológiai folyosók. Konkrét célokként az EU kitűzte az Unió szárazföldi területe legalább 30 %-ának és tengeri területe legalább 30 %-ának a szükséges ökológiai folyosókkal együtt jogi védelem alá helyezését egy valóban transzeurópai természetvédelmi hálózat részeként (INT-1).
Hol találunk napjainkban ilyen regionális vagy kontinentális léptékű ökológiai folyosókat? Sőt, hol van olyan regionális léptékű zöldfolyosó, amelyet mesterségesen hoztak létre? Cikkünkben két, különböző léptékű, de országokon átívelő példát mutatunk be.
Nagyon érdekes példa az Európa „zöld gerincének” is tekinthető Európai Zöldöv, ami az egész kontinenst kettészelve, 12 500 km hosszan húzódik. Az Európai Zöldöv tulajdonképpen az Európát 50 éven át ketté osztó szocializmus rendszerének, egy történelmi kényszerhelyzetnek „köszönhető”. Európát több évtizeden keresztül az ún. vasfüggöny fizikailag is kettéválasztotta, rendkívül korlátozott átjárási lehetőségeket biztosítva. A szigorú kontroll fenntartása érdekében a vasfüggöny térségében korlátoztak mindennemű emberi behatolást, mozgást, tevékenységet. Robert Schuman, aki egykor az európai integráció elindításán dolgozott, mondta egykor, hogy a határok a történelem sebhelyei (scars of history). Hozhattak valami jót is ezek a sebhelyek? A vasfüggöny durvább elkülönítést okozott bármilyen egyéb nemzeti határnál. A fizikai határhoz képesti első kontroll vonal mintegy 5 km-re helyezkedett el, amelyet fegyveres őrök járőrkutyákkal ellenőriztek, majd aknamezők, árkok és vssakerítés követekezett. A tényleges határ és a vaskerítés között volt a „senki földje”, amely tényleg érintetlen maradt. A határ mentén körülbelül 50-200 m széles sávot ténylegesen csak a természet vehetett birtokba. A vasfüggöny mentén egész Európában megmaradthattak természetes vegetációk, ennek köszönhető, hogy a teljes szakaszon több határmenti nemzeti park, természetvédelmi terület található, mint például a “Bavarian Forest/Šumava” (Németo./Csehország), “Thayatal-Podyjí” (Austria/Czech Republic), “Neusiedler See-Fertő- Hanság (Osztrák/Magyar) nemzei parkok. De a zöldöv mintegy 40 nemzeti parkot kapcsol össze.
- kép, A Fertő-Hanság Nemzeti park területén az újraelárasztott Nyirkai-Hany különböző évszakban (Fotó: Filepné Kovács Krisztina)
A Nyugat-Német határok mentén már 1976-ban elkezdték feltérképezni a madárfajokat és felismerték a vasfüggöny térségének természetvédelmi jelentőségét. Bajorországban például a ritka vagy veszélyeztetett madárfajok 90%-a megtalálható volt a zöldöv mentén (INT-2). A német természetvédelmi szövetség (Bund Naturschutz) bajor tagozata szervezte az első nemzetközi konferenciát a bajor-szász-cseh határtérségben több mint 400 természetvédő részvételével. Ezen a konferencián született meg a “Zöld Öv” kifejezés, amely a a különleges élőhelyek védelmét szolgálta kezdetben Németország területén. Németország területén belül 2001 áprilisától indítottak egy teljes, átfogó felmérést, amely megállapította, hogy a zöldöv 17 656 ha területe az országon belül 109 különböző élőhelyet foglal magába.
Az egész kontinensre kiterjedő nemzetközi együttműködés egyrészt az Európai Unió Interreg programjából is támogatva 2003-ban indult és született meg a 12 500 km hosszan, a Jeges-tengertől, Oroszország és Norvégia határa, a Balti-tenger partja mentén, Közép-Európán és a Balkánon keresztül, egészen a Fekete-tengerig húzódó nemzetközi „zöldfolyosó”. Az Európai Zöld Öv 4,000 természetvédelmi területet köt össze 16 EU országban, és több nem EU országban (Albánia, Montenegro, FYR Macedonia, Szerbia, Törökország, Koszovó és Oroszország valamint Norvégia). Mintegy 150 kormányzati és civil szervezet dolgozik együtt ezen a monumentális „zöld projekt”-en. A teljes szakaszt több regionális szervezet tartja fenn: Fenno-Skandináv Zöld Öv/ Baltic Fund for Nature (www.bfn.org.ru), Balti Zöld Öv (www.balticgreenbelt.de, www.gruenesband.info); Balkán Zöld Öv (www.euronatur.org). Az Európai Zöld Öv Szövetséget /European Green Belt Association, amelynek tagkait 30 szervezet delegálta 16 országból, 2015-ben hozták létre. A szövetség dedikált célja a Zöld Öv hatékony védelme és a fenntartható fejlődés biztosítása folyamatos határokon és szektorokon átívelő együttműködés révén (INT-3).
- kép, Az EuroVelo 13, amely a vasfüggöny vonalát követi (Forrás: INT-4)
A vasfüggönyhöz egy másik nemzetközi program is kapcsolódik a nemzetközi kerékpárútvonalakat összefogó EuroVelo programon belül, a 13-as útvonal követi a teljes kontinensen keresztül a korábbi vasfüggöny vonalát (INT-4)
Kisebb léptékben, de szintén határon átnyúló projektként valósult meg az Alpok-Kárpátok Zöldfolyosó (The Alpine-Carpathian Corridor). Az EU Interreg programja által finanszírozott projekt 2009-2012 között valósult meg, azzal a céllal, hogy az Alpok és Kárpátok kontinentális léptékű élőhelyeit összekapcsolja, amelyeket intenzíven fejlődő, Bécs és Pozsony fővárosokat is magában foglaló, urbanizált térség választ el egymástól. A projekt több területen is igyekezett az összeköttetést javítani, egyrészt helyre állítani az élővilág vándorlási útvonalait, javítani a természetvédelmi célú gazdálkodást, másrészt a rekreációs lehetőségeteket is igyekezett javítani a lakosok számára. A projektben több nemzetközi szervezet, egyetem BOKU- Bécs, útfenntartó vállalatok vettek részt osztrák és szlovák szakértőkkel (WWF, Daphne, SNC SR, SPECTRA) (INT-5, INT-6).
Digitális térkép segítségével igyekeztek feltárni a potenciális migrációs folyosókat. Az ökológiai folyosókat feltáró szoftverben minden területhasználati formához speciális értéket – ellenállás értéket rendeltek hozzá az őz igényeihez igazítva. Az alacsony ellenállás magas átjárhatóságot, zavartalan ökológiai folyosót jelöl. Erdők, nedves élőhelyek alacsony, mezőgazdasági területek, folyók magas ellenállás értékkel rendelkeznek. Természetesen a legmagasabb ellenállás értékkel a városi területek és kerítéssel lehatárolt autópályák rendelkeznek.
- kép, Javasolt zöldfolyosó az Alpok és a Kárpátok magterületei között, amely Ausztriában 3, Szlovákiában egy vadátjáró megépítését javasolja (Forrás: Vladimír Ondrejička (SPECTRA) előadása, INT-6)
A térinformatikai elemzés segítségével kidolgozott zöldfolyosó megvalósításához vadátjárók terveit is el kellett készíteni. A projekt keretében vadátjárók terveit dolgozták ki az osztrák A4 autópálya és a szlovák D2 autóút által okozott ökológiai gátak leküzdésére, továbbá természetbarát rekreációs lehetőségek, így például egy 316 km hosszú határon átnyúló kerékpárútvonal kialakítására.
- kép, Javasolt kerékpárút az Alpok-Kárpátok Zöldfolyosó keretein belül (Forrás: INT-7)
Összeállította: Filepné Kovács Krisztina
Felhasznált források:
A bemutatott példák a ConnectGreen projekt keretében kidolgozott jógyakorlatok gyűjtésen alapul: D 3.3.3 Summary on best practices addressing ecological connectivity and spatial development, ConnectGREEN Project “Restoring and managing ecological corridors in mountains as the green infrastructure in the Danube basin” , Danube Transnational Programme, DTP2-072-2.3; June 2020, Editors: Krisztina Filepné Kovács, István Valánszki, László Kollányi, Vera Iváncsics (Szent István University), Milan Husar, Vladimir Ondrejicka (Spectra)
INT-1: Európai Bizottság: Biodiverzitás Stratégia 2030, 2020.5.20. COM(2020) 380 final: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52020DC0380&from=EN
INT-2: https://www.dw.com/en/creators-of-green-belt-project-win-german-environmental-prize/a-41162699
INT-3: http://www.europeangreenbelt.org
INT-4: https://en.eurovelo.com/ev13
INT-5: Európai Bizottság: Guidance on a strategic framework for further supporting the deployment of EU-level green and blue infrastructure, 24.5.2019 SWD(2019) 193 final COMMISSION STAFF WORKING DOCUMENT https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/10102/2019/EN/SWD-2019-193-F1-EN-MAIN-PART-1.PDF
INT-6: http://www.interreg-danube.eu/media/download/20911
INT-7: https://www.arcgis.com/apps/MapJournal/index.html?appid=a067fd8a870c46a0bcf224aff2e70d0f
