A kutatások szerint a városokban a talajegészség komposzttal és kezelt trágyával való javítása bizonyos esetekben csökkentheti a patogén és az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok mennyiségét.
„A városi kertészkedés összehozza az embereket, és most látjuk, hogy segíthet megtisztítani a környezetet, legalábbis bizonyos antibiotikum-rezisztens baktériumoktól – mondta a tanulmány egyik szerzője. – Az ökológiai termesztés segítheti az egészségesebb mikrobiom létrejöttét, amelynek fogyasztóként ki vagyunk téve.”
A „jó” és „rossz” baktériumok arányát vizsgálták
Akik a városokban vagy közösségi kertekben termesztenek növényeket, gyakran a talajt biológiai adalékanyagokkal, például állati trágyával vagy növényi anyagok és ételmaradékok keverékéből készült komposzttal javítják. Ez sokféle szerves anyagot tartalmazhat, például gyümölcsöket és zöldségeket, tojást, tejet, húst vagy akár kagylóhéjat is. Az ilyen típusú talajjavítókkal óvatosan kell bánni, és alkalmazásuk előtt megfelelően komposztálni vagy pasztörizálni kell őket, mivel fennáll a veszélye, hogy olyan mikrobák kerülnek róluk a talajba, mint a szalmonella és az E. coli, amelyek élelmiszerrel terjedő betegségeket okoznak.
Keveset tudunk azonban arról, hogy a szerves talajjavítók használata milyen hatással lehet a városi élelmiszerrendszerekben élő baktériumok antibiotikum-rezisztenciájára.
Hogy a kérdésre választ kapjanak, hét Washington környéki városi gazdaságból és közösségi kertből származó talajokat, valamint leveles zöldségeket, például kelkáposztát és salátát elemeztek. Megvizsgálták az összes baktérium, valamint az ampicillin és tetraciklin antibiotikumoknak ellenálló baktériumok szintjét. Minden helyszínen egyaránt vizsgálták a levélzöldségeket, valamint a trágyával vagy komposzttal kezelt és nem kezelt talajt.
A kezelt talajok egészségesebbek
Eredményeik azt mutatták, hogy a trágyázott vagy komposzttal kezelt talajokban sokkal több volt az összes baktérium, mint a kezeletlen talajokban, de nem feltétlenül több a káros vagy az antibiotikum-rezisztens törzs. Vagyis a rezisztens baktériumok aránya és az élelmiszer-biztonsági mutatók, összefoglalóan a talajegészség jobb volt a kezelt talajokban.
További vizsgálatokra van szükség a hosszú távú hatások megismeréséhez, de az eredmények azt jelzik, hogy a trágya és a komposzt probiotikumként hathat a talajra, talán olyan jótékony baktériumokra hatva, amelyek elnyomják az antibiotikum-rezisztens baktériumokat.
A kutatók azt is megállapították, hogy a talaj pH-ja szoros összefüggésben állt a tetraciklin-rezisztens baktériumok koncentrációjával, ami arra utal, hogy a pH-érték változása a kapcsolódó kockázatokra is hatással van. Ezenkívül nagy különbségeket tapasztaltak a baktériumok szintjében az egyes helyszínek között, néha ugyanazon a területen belül is, attól függően, hogy milyen anyagokat használtak talajjavításra és milyen zöldségeket termesztettek.
Ez az információ fontos szerepet játszik a komposzt és a trágya szerepének megértésében a káros baktériumokra, hogy hogyan fokozható a talajegészség, és hogyan biztosítható városi termesztésből egészséges élelmiszer.
