Talajélet

Baktériumtrágyák használata – biológiai megoldás

Agrofórum Online

„A NÉBIH által ellenőrzött, az AKG-ban is használható termékek!”

Napjainkban egyre több kutatási és mérési eredmény számol be arról, hogy termőföldjeink állapota romlik. Egyre csökken a talajban élő mikrobák, baktériumok száma, vagyis a talajélet már közel sem optimális. Ez azt eredményezi, hogy a talajok biológiai egyensúlyát a benne zajló kémiai, biokémiai folyamatok finomhangolása sérül. Ezáltal bizonyítottan romlik a talaj tápanyagszolgáltató és termőképessége. Kedvezőtlenné válnak a feltételek a növénytermesztés számára. Az ilyen területeken a mezőgazdasági termelés teljesítménye csökken és a szokottnál is hullámzóbbak lesznek a termésátlagok.

A talajmikrobiológiai kutatásokkal foglalkozó biotechnológusok, mikrobiológusok már több évtizede azokon a megoldásokon dolgoznak, amelyekkel felére-harmadára csökkenthetők nemcsak a nitrogén, hanem a foszfor és kálium alapú műtrágyák használata. Ezek a kutatások 25-30 éve ismertek mint biológiai talajerő pótló módszerek, mind Amerikában (USA), mind Európában, elsősorban kísérleti eljárásként. Ugyanakkor az utóbbi tíz-tizenöt évben ezek a készítmények átlépték a kísérleti parcellák határait és engedélyezett termékekként rohamosan terjednek a mezőgazdasági termesztés szinte minden területén, a szántóföldi és kertészeti művelésben egyaránt.

A talajoltó baktériumokat jótékony hatásuk jellege szerint az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

  • nitrogénkötők, melyek képesek a légkörből megkötni a nitrogént és ezzel táplálni a növényt;
  • az ásványi anyagokat oldatba vivő foszfát- és szilikátoldó talajbaktériumok, az előbbiek elsősorban a talaj oldhatatlan foszfátjait vízben oldhatóvá alakítják, így növelik a növények által felvehető foszfátok mennyiségét, míg az utóbbiak a kálium oldásával jelentősen segítik a növények káliumfelvételét;
  • fitostimulátorok, melyek növényi hormonszerű anyagokat termelnek és választanak ki, ezáltal közvetlenül serkentik a növény növekedését.

E baktériumok kinyerésének, szelektálásának, illetve belőlük megfelelő növényi növekedésserkentő, nitrogénkötő, foszfát- és kálium-mobilizáló hatású „talajoltóanyagok” előállításának már több évtizednyi múltja van Magyarországon, és több százezer hektáron alkalmazzák ezeket a mikrobiológiai oltóanyagokat. A főbb gabonaféléken, valamint zöldségféléken végzett kísérletek bizonysága alapján egyes talajbaktérium termékekkel történő kezelés kevesebb nitrogén-, foszfor- és káliumműtrágya-felhasználás mellett átlagosan 10-15% termésnövekményt eredményezhet optimális körülmények között.

Összefoglalva: talajaink termőképességének megőrzésében és a terméshozamok növelésében, kiegyenlítettségében fontos szerepet játszik – a kizárólag okszerű műtrágyázás mellett – a növényi maradványok visszaforgatása (tápanyag-utánpótlás), a helyes vetésforgó (pillangósvirágú növények) alkalmazása és a fenntarthatóságot biztosító baktériumos talajoltó készítmények használata. A növénytermesztés fontos célkitűzése, hogy az egészséges talajból, egészséges növényt neveljen, ezáltal is szolgálva az ember egészségét.

(Forrás: Dr. Kutasi József: A kimerülő mezőgazdasági talajok művelési technológiáját megújító talajerőpótló gazdálkodás, mint fenntartható növénytermesztési módszer, 2016)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Talajminőség-védelem kötött talajon – lehetőségek és korlátok

2024. november 12. 08:10

A különböző kötöttségű talajok művelhetősége erősen függ a nedvességtartalomtól. Legkedvezőbb a nyirkos állapot.

A giliszták: a talaj elfeledett ápolói

2024. november 5. 17:10

Sokan óckodnak a gilisztáktól, jóllehet a talajélet fenntartásában betöltött szerepük, élettevékenységük nyomán hátramaradó anyagcsere-termékeik a talaj szervesanyag-tartalmát gazdagítva a sikeres növénytermesztés ,,alapköveivé" kellene, hogy emeljék őket.

Kerti talaj vagy virágföld? Melyik a jobb?

2024. október 31. 14:10

Az élő talaj tele van hasznos mikrobákkal és szerves anyagokkal, amelyek tápanyagokat juttatnak a növények gyökereihez.

Milyen az élő talaj és mivel tehető élővé?

2024. október 23. 05:40

Nem győzzük hangsúlyozni a felelős talajművelést, ahol nemcsak a termés maximalizálása a cél, hanem a talaj eróziótól való védelme és az élő szerveződések védelme a földfelszín alatt.

Mikroorganizmusok a mezőgazdaság szolgálatában, a szárbontás jelentősége

2018. június 4. 04:45

Amikor talajkondicionálásról beszélünk, a talajállapotba avatkozunk be azzal a céllal, hogy javítsuk a talaj fizikai-biológiai állapotát és tápanyag-szolgáltató képességét. Ennek a külső beavatkozásnak számos formája ismert, legősibb módszere a szerves trágya kijuttatása.

A baktériumtrágyák használata – biológiai megoldás

2019. január 28. 04:33

Termőföldjeink állapotának javítására a biológiai megoldásként a baktériumtrágyák használhatók eredményesen.

Mikrobiológiai termékek a termésmennyiség-növelés és a minőségjavítás szolgálatában

2024. március 13. 16:10

Marglné dr. Ambrus Helga, az észak-dunántúli régió (Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Veszprém vármegye) innovatív szaktanácsadója 2 kísérlet bemutatásával szemlélteti az eredményeket, amit partnereink segítségével végzett el.

Mi a teendő az uborkával palántázás után?

P. Balázs kérdése: Kipalántázás után egy héttel mit ajánlanak kalciumon kívül az uborkának?