Talajélet

Biogazdálkodás, regeneratív gazdálkodás: ne keverjük a fogalmakat

Agrofórum Online

A szántóföldi növénytermesztés során az elmúlt években, évtizedekben kialakultak olyan gazdálkodási formák, amelyek szakítottak a konvencionális, szinte iparszerű gazdálkodási gyakorlattal.

Egy részük teljességgel elvetette a növénytermesztés során a mesterséges inputok alkalmazását, míg mások – részben visszatérve az egy évszázaddal korábban is alkalmazott szántóföldi növénytermesztés egyes praktikáihoz – a termesztés alapjának, a termőtalajnak a védelmére helyezték a hangsúlyt.

Nyilvánvalóan minden alternatívnak számító termesztési módozat esetében törekedni kell a termesztés gazdaságosságára, de ezen irányzatok esetében már messze nem ez az elsődleges.

Ugyanakkor a sok különféle elnevezésű, részben azonos technológiai elemeket is használó termesztési irányzatok között lassacskán már nehéz eligazodni. Nem árt tiszta vizet önteni a pohárba és megnézni, hogy mi az, amelyet az egyik termesztési irányzat preferál és mi az, amelyet egy másik részesít előnyben.

Fogalmi zavarok

Napjainkban leginkább a biotermesztés, biogazdálkodás, illetve a regeneratív, azaz talajmegújító gazdálkodás esetében keveri össze nagyon sok termelő és érdeklődő e kifejezések jelentését.

Ez annyiból jelent számottevő mértékű problémát, hogy sok termelő, aki átállt a biotermesztésre, abba a hamis álomba ringathatja magát, hogy az átállás után már a talajainak állapotában is gyökeres mértékű, pozitív irányú, azaz javulást mutató változások lesznek.  Sajnos ez egyáltalán nincs így.

Lekaszált rozsállomány bükköny és lucerna rávetéssel. A pillangósok a rozs lekaszálása után is védik a talajt
Lekaszált rozsállomány bükköny és lucerna rávetéssel. A pillangósok a rozs lekaszálása után is védik a talajt

A biotermesztés alapvetően a mesterséges anyagoktól való elzárkózással történő növényi és állati termékek előállítására fókuszál. A biotermesztésre való átállás kezdetétől az adott területen nem lehet mesterséges növényvédő szereket és olyan tápanyag-utánpótlást alkalmazni, amelyben mesterséges, azaz a természetben az adott formában elő nem forduló komponensek vannak jelen.

Sokan ezt a kikötést is félreértelmezik és szerintük a biotermesztők semmiféle kémiai kezelést sem végezhetnek a területeiken. Ez nem felel meg a valóságnak, mivel több olyan, a természetben is előforduló anyag használata engedélyezett (nyilvánvalóan mennyiségi korlátozásokkal), amelyet a konvencionális termesztési feltételek mellett is lehet használni (réz, kén…). Ugyanakkor tiltott (nagyon helyesen) a nem évelő növények esetében a vetésváltás nélküli termesztés is.

A regeneratív gazdálkodás középpontjában ezzel szemben nem a növény, illetve a végső fogyasztó, azaz mi állunk, hanem a szántóföldi növénytermesztés alapja: a talaj.

Talajaink szerkezete, szervesanyag-, élőorganizmus-tartalma iszonyatosan lassan, de évről évre szinte alig érezhető mértékben ugyan, de csökken. Ha nem szeretnénk odáig eljutni, hogy a napjainkban a szántóföldeken megtermelt (konkrét gasztronómiai értékkel, azaz ízekkel bíró) növényi termékeket a későbbiekben laboratóriumokra emlékeztető, mesterséges termesztőberendezésekben állítsuk elő, akkor a talajaink termőképességét meg kell őrizni.

Problémás esetek

A bio-, illetve a regeneratív gazdálkodás tehát nem szinonimái egymásnak, hanem két, különböző alapokon nyugvó termesztési irányzat. Egy biotermesztő sok esetben rákényszerülhet arra, hogy a talaj egészségére nem éppen előnyösen ható technológiai beavatkozásokat hajtson végre.

Bár a vetési sorrend gondos megtervezésével el lehet kerülni a kukorica-búza sorrendet, de ha mégis rákényszerül egy termelő, akkor talajkímélő módon nagyon problematikus a meglehetősen veszélyes kalászfuzáriózis melegágyának tekinthető kukorica-szármaradványok eltüntetése a talaj felszínéről.

Hasonlóképpen nem igazán megoldott az a sajnos még ritka eset sem, amikor végre egy biotermesztő a területén legálisan alkalmazható szilárd szerves trágyát szeretne felhasználni. Ennek hatékony talajba juttatására még napjainkban is a szántás a leghatékonyabb módszer. Ez viszont meglehetősen káros a talajaink szerkezetére és élővilágára is.

Szerencsére vannak olyan megoldások, amelyek alkalmazásával a szántóföldjeink egyre inkább teljesítik azt a talajvédelmi szempontból fontos elvárást, hogy minél tovább élő növényzet legyen a területen.

Rengeteg kukoricamaradvány a felszínen, amely kalászosok vetésekor nem kívánatos
Rengeteg kukoricamaradvány a felszínen, amely kalászosok vetésekor nem kívánatos

A lombozat hatékonyan védi a sokszor már leromlott szerkezetű talajt a csapó eső eróziós hatásától, ugyanakkor a defláció ellen is hatékony. A gyökérzet lazítja a talajt és szerves anyagot juttat annak mélyére. A különböző köztes vetések, rávetések stb. technikája kezd egyre jobban kifinomulni és ez akár már rövid távon is kimutatható a talajainkban.

Akár három év alatt látható eredmény

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) vizsgálatai szerint akár már három éves, a talajt védő, regeneratív gazdálkodási gyakorlat szignifikánsan emelte a szóban forgó terület több fontos paramétere (földigiliszták száma, glomalin tartalom…) esetében a talaj minőségét és termőképességét jelző adatokat.

Nyilvánvalóan a humusztartalom és néhány más, fontos paraméter esetében a folyamat igen lassú, de hosszabb távon már mérhető eredményekre is vezet. A termőföld mindig lassan reagál a rá gyakorolt hatásokra. Igaz ez a leromlásra is és igaz a regeneráció folyamatára is.

Éppen ezért az ÖMKi kutatói hálózatában már kutatások folynak a Regeneratív Ökológiai Gazdálkodás gyakorlatának kialakítására. Ennek döntően az a célja, hogy hazánk termőföld vagyonának további pusztulását megállítsuk és az olyan gazdálkodók se hassanak károsan a talajok egészségére, termőképességére, akik egyébként biztosan nem kívánnák ennek a káros folyamatnak a folytatódását.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Tényleg növeli a pocokkártétel kockázatát és súlyosságát a talajbolygatás elhagyása?

2025. április 5. 08:10

A csökkentett mértékű talajbolygatás legnyilvánvalóbb előnyei mellett, a károsítók fennmaradásának megnövekedett kockázata mindig felmerül.

Tudományos érdekességek a növények és a mikrobák kapcsolatáról

2025. március 27. 16:10

Már a magokban is ott vannak a hasznos mikrobák, amik kulcsszerepet játszanak a csírázásban, a tápanyagfelvételben és a stressztűrésben.

A baktériumos talajoltásról

2025. március 4. 08:10

Egyes kutatások szerint a talajbaktériumok száma mintegy ezerszer kevesebb, mint az optimális állapot.

A talajkímélő gazdálkodásról készült hasznos videósorozat, gyakorlati tapasztalatokkal

2025. február 26. 16:10

A fenntartható talajkezelési módszerek segítenek megőrizni a biodiverzitást, csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást és javítani a vízgazdálkodást.

Sokoldalú munkagép a Köckerlingtől, amely biogazdálkodóknak is ideális

2023. október 2. 17:10

A biogazdálkodást, illetve konvencionális talajművelést végző gazdák számára is ideális választás lehet a Köckerling sokoldalú Bio Allrounder 700 munkagépe, ami sokkal több egy egyszerű magágykészítőnél.

A raktári kártevők elleni védekezés a biogazdaságokban, 3. rész

2023. július 28. 17:10

A raktári kártevők elleni hatékony, vegyszeres peszticidek használata nélküli védekezéséhez olyan integrált szemléletű védekezési módszerre van szükség, amely magában foglalja a fertőtlenítést, az azonosítást, valamint a megfigyelési és megelőző intézkedéseket. Cikkünk 3., befejező része következik.

Mérföldkő az ökológiai pályázat kibővítése

2019. május 29. 08:58

Az ökológiai gazdálkodás ma világszerte a legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági ágazat, köszönhetően az újabb pályázati kiírásnak és a kedvező Agrárminisztériumi döntésnek is. Azonban még így is gyorsabb a fogyasztók bioélelmiszerek iránti igénye, mint az ökoterületek növekedési üteme. Tavaly írtak ki egy új ökológiai pályázatot, amelynek keretéből több hazai gazdálkodó plusz forrást nyert.

Évi 58 ezer euró támogatásról mond le egy biogazdálkodó

2024. június 5. 11:10

Egy bajor gazda úgy döntött, hogy 2023-ban nem nyújt be agrárpályázatot. Évente 58 000 euró támogatásról mond le, mégis elégedett a döntésével.