Talajélet

Biogazdálkodás, regeneratív gazdálkodás: ne keverjük a fogalmakat

Agrofórum Online

A szántóföldi növénytermesztés során az elmúlt években, évtizedekben kialakultak olyan gazdálkodási formák, amelyek szakítottak a konvencionális, szinte iparszerű gazdálkodási gyakorlattal.

Egy részük teljességgel elvetette a növénytermesztés során a mesterséges inputok alkalmazását, míg mások – részben visszatérve az egy évszázaddal korábban is alkalmazott szántóföldi növénytermesztés egyes praktikáihoz – a termesztés alapjának, a termőtalajnak a védelmére helyezték a hangsúlyt.

Nyilvánvalóan minden alternatívnak számító termesztési módozat esetében törekedni kell a termesztés gazdaságosságára, de ezen irányzatok esetében már messze nem ez az elsődleges.

Ugyanakkor a sok különféle elnevezésű, részben azonos technológiai elemeket is használó termesztési irányzatok között lassacskán már nehéz eligazodni. Nem árt tiszta vizet önteni a pohárba és megnézni, hogy mi az, amelyet az egyik termesztési irányzat preferál és mi az, amelyet egy másik részesít előnyben.

Fogalmi zavarok

Napjainkban leginkább a biotermesztés, biogazdálkodás, illetve a regeneratív, azaz talajmegújító gazdálkodás esetében keveri össze nagyon sok termelő és érdeklődő e kifejezések jelentését.

Ez annyiból jelent számottevő mértékű problémát, hogy sok termelő, aki átállt a biotermesztésre, abba a hamis álomba ringathatja magát, hogy az átállás után már a talajainak állapotában is gyökeres mértékű, pozitív irányú, azaz javulást mutató változások lesznek.  Sajnos ez egyáltalán nincs így.

Lekaszált rozsállomány bükköny és lucerna rávetéssel. A pillangósok a rozs lekaszálása után is védik a talajt
Lekaszált rozsállomány bükköny és lucerna rávetéssel. A pillangósok a rozs lekaszálása után is védik a talajt

A biotermesztés alapvetően a mesterséges anyagoktól való elzárkózással történő növényi és állati termékek előállítására fókuszál. A biotermesztésre való átállás kezdetétől az adott területen nem lehet mesterséges növényvédő szereket és olyan tápanyag-utánpótlást alkalmazni, amelyben mesterséges, azaz a természetben az adott formában elő nem forduló komponensek vannak jelen.

Sokan ezt a kikötést is félreértelmezik és szerintük a biotermesztők semmiféle kémiai kezelést sem végezhetnek a területeiken. Ez nem felel meg a valóságnak, mivel több olyan, a természetben is előforduló anyag használata engedélyezett (nyilvánvalóan mennyiségi korlátozásokkal), amelyet a konvencionális termesztési feltételek mellett is lehet használni (réz, kén…). Ugyanakkor tiltott (nagyon helyesen) a nem évelő növények esetében a vetésváltás nélküli termesztés is.

A regeneratív gazdálkodás középpontjában ezzel szemben nem a növény, illetve a végső fogyasztó, azaz mi állunk, hanem a szántóföldi növénytermesztés alapja: a talaj.

Talajaink szerkezete, szervesanyag-, élőorganizmus-tartalma iszonyatosan lassan, de évről évre szinte alig érezhető mértékben ugyan, de csökken. Ha nem szeretnénk odáig eljutni, hogy a napjainkban a szántóföldeken megtermelt (konkrét gasztronómiai értékkel, azaz ízekkel bíró) növényi termékeket a későbbiekben laboratóriumokra emlékeztető, mesterséges termesztőberendezésekben állítsuk elő, akkor a talajaink termőképességét meg kell őrizni.

Problémás esetek

A bio-, illetve a regeneratív gazdálkodás tehát nem szinonimái egymásnak, hanem két, különböző alapokon nyugvó termesztési irányzat. Egy biotermesztő sok esetben rákényszerülhet arra, hogy a talaj egészségére nem éppen előnyösen ható technológiai beavatkozásokat hajtson végre.

Bár a vetési sorrend gondos megtervezésével el lehet kerülni a kukorica-búza sorrendet, de ha mégis rákényszerül egy termelő, akkor talajkímélő módon nagyon problematikus a meglehetősen veszélyes kalászfuzáriózis melegágyának tekinthető kukorica-szármaradványok eltüntetése a talaj felszínéről.

Hasonlóképpen nem igazán megoldott az a sajnos még ritka eset sem, amikor végre egy biotermesztő a területén legálisan alkalmazható szilárd szerves trágyát szeretne felhasználni. Ennek hatékony talajba juttatására még napjainkban is a szántás a leghatékonyabb módszer. Ez viszont meglehetősen káros a talajaink szerkezetére és élővilágára is.

Szerencsére vannak olyan megoldások, amelyek alkalmazásával a szántóföldjeink egyre inkább teljesítik azt a talajvédelmi szempontból fontos elvárást, hogy minél tovább élő növényzet legyen a területen.

Rengeteg kukoricamaradvány a felszínen, amely kalászosok vetésekor nem kívánatos
Rengeteg kukoricamaradvány a felszínen, amely kalászosok vetésekor nem kívánatos

A lombozat hatékonyan védi a sokszor már leromlott szerkezetű talajt a csapó eső eróziós hatásától, ugyanakkor a defláció ellen is hatékony. A gyökérzet lazítja a talajt és szerves anyagot juttat annak mélyére. A különböző köztes vetések, rávetések stb. technikája kezd egyre jobban kifinomulni és ez akár már rövid távon is kimutatható a talajainkban.

Akár három év alatt látható eredmény

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) vizsgálatai szerint akár már három éves, a talajt védő, regeneratív gazdálkodási gyakorlat szignifikánsan emelte a szóban forgó terület több fontos paramétere (földigiliszták száma, glomalin tartalom…) esetében a talaj minőségét és termőképességét jelző adatokat.

Nyilvánvalóan a humusztartalom és néhány más, fontos paraméter esetében a folyamat igen lassú, de hosszabb távon már mérhető eredményekre is vezet. A termőföld mindig lassan reagál a rá gyakorolt hatásokra. Igaz ez a leromlásra is és igaz a regeneráció folyamatára is.

Éppen ezért az ÖMKi kutatói hálózatában már kutatások folynak a Regeneratív Ökológiai Gazdálkodás gyakorlatának kialakítására. Ennek döntően az a célja, hogy hazánk termőföld vagyonának további pusztulását megállítsuk és az olyan gazdálkodók se hassanak károsan a talajok egészségére, termőképességére, akik egyébként biztosan nem kívánnák ennek a káros folyamatnak a folytatódását.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Még vethet – őszi zöldítési ötletek

2025. október 5. 14:10

A zöldítés ősszel is értékes: gyors kelésű vagy télálló növényekkel biztosíthatjuk a talaj egészségét tavaszig.

A lomb „második élete”: így segít a fa gyökereinek

2025. szeptember 23. 13:10

A lehullott falevelek nem szemét, hanem értékes mulcs. Megmutatjuk, hogyan segíti a fák egészségét, ha a törzs körül helyesen használjuk.

Fakéreg vagy lomb? A legjobb mulcsok ősszel

2025. szeptember 19. 09:10

Nem mindegy, mikor, mivel és mennyit mulcsozunk ősszel – a kiskerti siker kulcsa a helyes rétegvastagság és anyagválasztás.

Másodvetés a városban: új élet az elfeledett földeken

A kihasználatlan városi foltok zöld szigetté válhatnak: másodvetéssel talajt védünk, élőhelyet teremtünk, közösséget építünk.

Vizelet alapú biostimulánsokkal árasztják el Európát

2023. szeptember 29. 15:10

A Toopi Organics 16 millió eurót kapott arra, hogy a jövő technológiájának tartott fejlesztésével az európai agrárpiacokat vizelet alapú biostimulánsokkal árassza el.

80 milliárd eurós üzlet a biogazdálkodás

2018. március 20. 19:27

A fogyasztói igény növekedése mellett a gazdák kedve is egyre nagyobb a bioélelmiszer előllításhoz.

A raktári kártevők elleni védekezés a biogazdaságokban, 2. rész

2023. július 26. 12:40

A raktári kártevők elleni hatékony, vegyszeres peszticidek használata nélküli védekezéséhez olyan integrált szemléletű védekezési módszerre van szükség, amely magában foglalja a fertőtlenítést, az azonosítást, valamint a megfigyelési és megelőző intézkedéseket. Cikkünk 2. része következik.

Mitől öko a bio? Bevezetés az ökológiai gazdálkodásba

2018. március 23. 11:14

Mik az alapelvei az ökológiai gazdálkodásnak? Hogyan lesz egy hagyományos gazdaságból biogazdaság?