Talajélet

Biogazdálkodás, regeneratív gazdálkodás: ne keverjük a fogalmakat

Agrofórum Online

A szántóföldi növénytermesztés során az elmúlt években, évtizedekben kialakultak olyan gazdálkodási formák, amelyek szakítottak a konvencionális, szinte iparszerű gazdálkodási gyakorlattal.

Egy részük teljességgel elvetette a növénytermesztés során a mesterséges inputok alkalmazását, míg mások – részben visszatérve az egy évszázaddal korábban is alkalmazott szántóföldi növénytermesztés egyes praktikáihoz – a termesztés alapjának, a termőtalajnak a védelmére helyezték a hangsúlyt.

Nyilvánvalóan minden alternatívnak számító termesztési módozat esetében törekedni kell a termesztés gazdaságosságára, de ezen irányzatok esetében már messze nem ez az elsődleges.

Ugyanakkor a sok különféle elnevezésű, részben azonos technológiai elemeket is használó termesztési irányzatok között lassacskán már nehéz eligazodni. Nem árt tiszta vizet önteni a pohárba és megnézni, hogy mi az, amelyet az egyik termesztési irányzat preferál és mi az, amelyet egy másik részesít előnyben.

Fogalmi zavarok

Napjainkban leginkább a biotermesztés, biogazdálkodás, illetve a regeneratív, azaz talajmegújító gazdálkodás esetében keveri össze nagyon sok termelő és érdeklődő e kifejezések jelentését.

Ez annyiból jelent számottevő mértékű problémát, hogy sok termelő, aki átállt a biotermesztésre, abba a hamis álomba ringathatja magát, hogy az átállás után már a talajainak állapotában is gyökeres mértékű, pozitív irányú, azaz javulást mutató változások lesznek.  Sajnos ez egyáltalán nincs így.

Lekaszált rozsállomány bükköny és lucerna rávetéssel. A pillangósok a rozs lekaszálása után is védik a talajt
Lekaszált rozsállomány bükköny és lucerna rávetéssel. A pillangósok a rozs lekaszálása után is védik a talajt

A biotermesztés alapvetően a mesterséges anyagoktól való elzárkózással történő növényi és állati termékek előállítására fókuszál. A biotermesztésre való átállás kezdetétől az adott területen nem lehet mesterséges növényvédő szereket és olyan tápanyag-utánpótlást alkalmazni, amelyben mesterséges, azaz a természetben az adott formában elő nem forduló komponensek vannak jelen.

Sokan ezt a kikötést is félreértelmezik és szerintük a biotermesztők semmiféle kémiai kezelést sem végezhetnek a területeiken. Ez nem felel meg a valóságnak, mivel több olyan, a természetben is előforduló anyag használata engedélyezett (nyilvánvalóan mennyiségi korlátozásokkal), amelyet a konvencionális termesztési feltételek mellett is lehet használni (réz, kén…). Ugyanakkor tiltott (nagyon helyesen) a nem évelő növények esetében a vetésváltás nélküli termesztés is.

A regeneratív gazdálkodás középpontjában ezzel szemben nem a növény, illetve a végső fogyasztó, azaz mi állunk, hanem a szántóföldi növénytermesztés alapja: a talaj.

Talajaink szerkezete, szervesanyag-, élőorganizmus-tartalma iszonyatosan lassan, de évről évre szinte alig érezhető mértékben ugyan, de csökken. Ha nem szeretnénk odáig eljutni, hogy a napjainkban a szántóföldeken megtermelt (konkrét gasztronómiai értékkel, azaz ízekkel bíró) növényi termékeket a későbbiekben laboratóriumokra emlékeztető, mesterséges termesztőberendezésekben állítsuk elő, akkor a talajaink termőképességét meg kell őrizni.

Problémás esetek

A bio-, illetve a regeneratív gazdálkodás tehát nem szinonimái egymásnak, hanem két, különböző alapokon nyugvó termesztési irányzat. Egy biotermesztő sok esetben rákényszerülhet arra, hogy a talaj egészségére nem éppen előnyösen ható technológiai beavatkozásokat hajtson végre.

Bár a vetési sorrend gondos megtervezésével el lehet kerülni a kukorica-búza sorrendet, de ha mégis rákényszerül egy termelő, akkor talajkímélő módon nagyon problematikus a meglehetősen veszélyes kalászfuzáriózis melegágyának tekinthető kukorica-szármaradványok eltüntetése a talaj felszínéről.

Hasonlóképpen nem igazán megoldott az a sajnos még ritka eset sem, amikor végre egy biotermesztő a területén legálisan alkalmazható szilárd szerves trágyát szeretne felhasználni. Ennek hatékony talajba juttatására még napjainkban is a szántás a leghatékonyabb módszer. Ez viszont meglehetősen káros a talajaink szerkezetére és élővilágára is.

Szerencsére vannak olyan megoldások, amelyek alkalmazásával a szántóföldjeink egyre inkább teljesítik azt a talajvédelmi szempontból fontos elvárást, hogy minél tovább élő növényzet legyen a területen.

Rengeteg kukoricamaradvány a felszínen, amely kalászosok vetésekor nem kívánatos
Rengeteg kukoricamaradvány a felszínen, amely kalászosok vetésekor nem kívánatos

A lombozat hatékonyan védi a sokszor már leromlott szerkezetű talajt a csapó eső eróziós hatásától, ugyanakkor a defláció ellen is hatékony. A gyökérzet lazítja a talajt és szerves anyagot juttat annak mélyére. A különböző köztes vetések, rávetések stb. technikája kezd egyre jobban kifinomulni és ez akár már rövid távon is kimutatható a talajainkban.

Akár három év alatt látható eredmény

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) vizsgálatai szerint akár már három éves, a talajt védő, regeneratív gazdálkodási gyakorlat szignifikánsan emelte a szóban forgó terület több fontos paramétere (földigiliszták száma, glomalin tartalom…) esetében a talaj minőségét és termőképességét jelző adatokat.

Nyilvánvalóan a humusztartalom és néhány más, fontos paraméter esetében a folyamat igen lassú, de hosszabb távon már mérhető eredményekre is vezet. A termőföld mindig lassan reagál a rá gyakorolt hatásokra. Igaz ez a leromlásra is és igaz a regeneráció folyamatára is.

Éppen ezért az ÖMKi kutatói hálózatában már kutatások folynak a Regeneratív Ökológiai Gazdálkodás gyakorlatának kialakítására. Ennek döntően az a célja, hogy hazánk termőföld vagyonának további pusztulását megállítsuk és az olyan gazdálkodók se hassanak károsan a talajok egészségére, termőképességére, akik egyébként biztosan nem kívánnák ennek a káros folyamatnak a folytatódását.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Talajélet: összefüggések a talajélet-javítás mentén

2025. május 4. 05:40

A talajélet a talajban élő mikroorganizmusok - baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek -, valamint makroorganizmusok, például földigiliszták, rovarok tevékenységét foglalja magában.

Tényleg növeli a pocokkártétel kockázatát és súlyosságát a talajbolygatás elhagyása?

2025. április 5. 08:10

A csökkentett mértékű talajbolygatás legnyilvánvalóbb előnyei mellett, a károsítók fennmaradásának megnövekedett kockázata mindig felmerül.

Tudományos érdekességek a növények és a mikrobák kapcsolatáról

2025. március 27. 16:10

Már a magokban is ott vannak a hasznos mikrobák, amik kulcsszerepet játszanak a csírázásban, a tápanyagfelvételben és a stressztűrésben.

A baktériumos talajoltásról

2025. március 4. 08:10

Egyes kutatások szerint a talajbaktériumok száma mintegy ezerszer kevesebb, mint az optimális állapot.

„Mérgek helyett gépek….?”

2022. február 3. 11:55

Ez a hatásvadász rövid mondat, jól hangzó szlogen képes volt magába sűríteni azokat a gondolatokat és ellentmondásokat, amelyek az elmúlt 20-30 évben a határtalan „zöldség” kiterjedésében a növényorvoslás elmúlását jelentik. A sűrítmény messze túlmutat a növényvédelmi szakma jövőjén, hiszen legfeljebb nem lesz. Kinek hiányozna néhány ezer, látszólag rétegtudással rendelkező szakember. Azonban, ha mélyére nézünk a dolognak, a hagyományos, a konvencionális gazdálkodás nélkülük nehezen lenne elképzelhető (bár ebben az országban a mezőgazdálkodáshoz és a focihoz mindenki ért).

Green Deal - A gazdálkodók időt kérnek, a természetvédők szerint már nincsen

2022. május 19. 10:44

Precíziós gazdálkodás és agrárinnovációk a Green Deal szolgálatában.

Fekete péntek helyett jótékonykodás? Növényvédelmi sorozat indul

2022. november 23. 11:42

Az adventi készülődés kezdetén egy jótékony kezdeményezésnek és a vásárlók közreműködésének köszönhetően igazán fontos ügy kerül a középpontba.

A hagyományok tiszteletben tartása és a modern borstílus jól megférnek egymás mellett

2023. szeptember 21. 17:10

Valóban, a bort ott a legjobb megkóstolni, ahol készül. Az sem hátrány, ha szerelmesek vagyunk abba az adott tájba, ahol a fürtöket szüretelték, a bort, pezsgőt palackba zárták. Bevallom hát, hogy elfogult lettem a Harsányi pincészet boraival, amelyekkel első alkalommal a Bisztrójukban, Sárospatak mellett, a Megyer-hegyi Tengerszem közelében volt lehetőségem találkozni.