Talajélet
Talajélet

Kincset rejtő szkleróciumok

Kincset rejtő szkleróciumok

Agrofórum Online

A talajeredetű (soilborne) kórokozók által okozott termésveszteség világszerte egyre fokozódik. Nem teszi egyszerűvé az ellenük való védekezést az a tulajdonságuk, hogy a szklerócium (a gomba kitartó képlete) hosszú ideig megőrzi a talajban az életképességét. Német és osztrák résztvevőkből álló kutatócsoport e gombák elleni új védekezési módszer fejlesztésén dolgozik.

A vizsgálat tárgyául olyan kórokozó fajokat – Sclerotinia sclerotiorum és Rhizoctonia solani – választottak, amelyek jelentős károkat okoznak. A kutatás során a szkleróciumban és annak környezetében található baktériumközösséget térképezték fel.

Az elmúlt évtizedek során a világon számos széles és szűk hatásspektrumú fugicid került a piacra a talajeredetű kórokozók elleni védekezésre, azonban e gombaölő szerek használatának – a pozitív hatások mellett – árnyoldalai is vannak. Ezek között említhető a talajmikroorganizmusok ökológiai egyensúlyának felborulása, rezisztencia kialakulása és a talajvizek szennyeződése. A jövő fenntartható növényvédelmi megoldásinak más irányt kell venni. Az előbb felsorolt káros környezeti hatások elkerülése érdekében a gazdálkodók eszköztárában a megfelelő növényi sorrend kialakítása áll, amelynek révén megelőzhető a kórokozó felszaporodása a talajban. Másik környezetbarát megoldás a biológiai védekezés.

A biokontroll hatású szervezetekkel kapcsolatos kutatások eddig főként a növényekre és rizoszférára fókuszáltak. Új távlatokat nyit az a felismerés, hogy a kórokozó gomba maga is a hasznos baktériumok gazdag tárházául szolgálhat.

A Rhizoctonia vagy a Sclerotinia szkleróciumában, a fertőzésmentes burgonyagumó felszínén és ezek környezetében található talajmintából származó mikrobiom összetétele a vizsgálatok alapján eltérést mutatott. Ezzel párhuzamosan a szkleróciumból származó baktériumtörzsek biokatív hatású illékony vegyületeinek termelését is elemezték. Megállapították, hogy a Bacillus, Pseudomonas és Buttiauxella nemzetségbe tartozó fajok által termelt, újonnan meghatározott illékony anyagok (mVOCs = microbial volatile organic compounds = mikrobiális eredetű illékony szerves vegyületek) nagy mértékű antagonista hatást gyakorolnak a kórokozókra. 560, szklerócium jelenlétéhez köthető baktériumtörzs vizsgálata során összesen 47 izolátum esetében bizonyosodott be a gombaellenes hatás.

Ezek a törzsek nagyrészt a Bacillus nemzetségbe tartoznak. Mindez részletezve a következőképpen alakult: 400 darab R. solani előforduláshoz kapcsolható törzs esetében 13, míg a 160 darab S. sclerotiorumhoz köthető baktériumtörzsből 34 izolátum esetében állapították meg a gombafejlődést gátló hatást. Ezek a törzsek a R. solani fertőzéskor a makroszkleróciumból, a mikroszkleróciumból, a R. solani fertőzésnek ellenálló gumó felszínéről, a gumók környezetében lévő talajból kerültek elő, illetve a S. sclerotiorum előfordulásakor a különböző típusú talajokban elhelyezkedő szkeróciumokból voltak kimutathatók.

A 47 antagonista hatású izolátum által termelt mVOCs gombamicélium-növekedést gátló hatását tesztelték a továbbiakban.

A kutatás során tehát kirajzolódott, hogy a R. solani és a S. sclerotiorum kórokozó gombák kitartó képleteinek mikrobiomja speciális összetételű, amely különbözik az azokat körülvevő környezetben található baktrériumflórától. Mindez azoknak az antagonista törzseknek köszönhető, amelyek sikerrel gátolják a patogén gombamicéliumok növekedését az általuk termelt illékony szerves vegyületek révén. A kutatók kiemelték, hogy a mVOCs anyagok bizonyos kombinációi extra hatékonysággal nyomják el a növényeket károsító mikrogomba fejlődését, a gátló hatás akár 60%-os értéket is elérheti. Ez a felismerés új, szabadföldi körülmények között is működő biológiai növényvédelmi eljárások kidolgozásának alapjául szolgálhat. Minderről bővebb információ a Phytobiomes Journal 2019. 2. számának 125-136 oldalán található.

Nakon is bizonyított a BactoFil Technológia

2019. október 21. 06:37

Minden rosszban van valami jó is tartja a mondás. Így járt ezzel Jakab Gábor - naki gazdálkodó - is, akinek a napraforgó földjén a nyári vihar komoly károkat okozott. A viharkárok felmérése során bebizonyosodott, hogy érdemes volt alkalmazni a BactoFil technológiát az elmúlt években.

Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés, avagy a baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban!

2019. október 9. 08:06

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

Cellulózbontás a BactoFil® Cell segítségével!

2019. szeptember 26. 09:46

A BactoFil Cell által kezelt, gyorsabban elbomló szármaradványok – 75-80%-os tömeg-csökkenéssel - hamarabb szolgálják a szerves anyag növekedést.

BactoFil® Kalászos az őszi kalászosok termesztés technológiájában

2019. szeptember 10. 14:33

A növénytermesztők legfontosabb feladata az évjárati körülményeknek megfelelően a növények számára a lehető minél optimálisabb feltételek kialakítása, amelyben a legnagyobb figyelmet a talajra kell fordítani.

Növények védelme a természet erejével

2018. március 6. 13:47

A Trichoderma nemzetségbe tartozó gombafajok a kórokozókkal szemben hatékony védelmet nyújtanak a növényeknek.

A napraforgó védelme a tányérbetegségek ellen

2015. június 4. 18:29

A növénytermesztő számára nemcsak bizakodást jelent, hanem esztétikai élményt is az egész vegetációban egészséges, szépen fejlődő növények látványa.