11℃ 0℃
március 4. Kázmér, Lúciusz, Zorán
Talajélet
Fizetett tartalom

NE BÁLÁZZ, HANEM TRÁGYÁZZ – avagy szalmatrágyázás mikrobiológiai kezeléssel

AGRO.bio Hungary Kft.

A szántóföldeken az idén is betakarításra kerülő pld. 5 tonna búza szemtermés mellett kb. 6-9 tonna tömegű szalma-trágya termelődik egy hektárnyi termőterületen, aminek be kell kerülnie a talajba.

A szár- és gyökérmaradványok értéke

Bárkit meglepne, ha kiszámolná, hogy egy hektár learatott termény után milyen mennyiségű és értékű szár- és gyökértömeg marad vissza a táblán. Ez utóbbi esetekben a talaj szerkezetét és minőségét javító, a termőterület értékét növelő nyersanyagként kell tekintenünk a tarlómaradványokra.

Gondoljon arra, hogy ez az érték az Ön földjein is ott van, csak meg kell becsülnie!

Ennek a nagy tömegű szervesanyagnak a feldolgozását a talaj élőlényei, elsősorban a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik, de a megfelelő s irányított „feldolgozásához” alkalmazni kell a  BactoFil Cell  cellulózbontót, amely az intenzív tarlóbontáshoz szükséges és a folyamat megnövekedett N-igényét biztosító speciális törzseket is tartalmaz. A  BactoFil Cell  használatával az elhalt növényi szövetekben tárolt tápelemek szerves kötésben feltáródnak és a következő kultúra rendelkezésére állnak (táphumusz).

Az AGRO.bio demo farm projektjében vizsgáltuk, hogy a BactoFil Cell  cellulózbontó készítmény alkalmazásával az utóveteményben miként jelentkezik a feltárt tápanyagok hatása a növényi zöldtömeg növekedésében a kezeletlen kontrollhoz (100%) képest. A 2017-es szezonban mért eredményeket mutatja be a következő grafikon:

Az AGRO.bio cibakházi demo farmján, őszi búza szármaradványainak kezelése után az utóvetemény őszi káposztarepcében végzett értékelés 2017-ban szintén pozitív eredményt mutatott a kezeletlen kontroll területhez (100%) képest:

BactoFil® Cell – a szárbontás nagymestere

A cellulózt (tévhitekkel ellentétben) csak egyes baktériumtörzsek képesek hatékonyan elbontani. A bontás sebessége, így hatékonysága a cellulózbontó baktériumok számától függ, melyet  BactoFil Cell  -el tudunk igen magas szintre növelni. Használatával egyrészt kedvező állapotba hozzuk a talajszerkezetet, kiszűrjük a káros pentozán hatást, másrészt a szár- és gyökérmaradványokban 100 százalékban szerves kötésben lévő tápanyagokat a következő növény számára felvehetővé alakítjuk.

A  BactoFil Cell  cellulózbontóbontót közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Mivel a készítményben található törzsek enzimjei azok külső falához tapadnak, ezért törekedni kell a minél jobb permetléborításra. Ha kijuttató szerkezettel (BactoFil T-Jet) végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A munkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

Szármaradványok – az elsődleges fertőzési forrás melegágya

A talajból fertőző kórokozók, mint pl. a rozsdafélék, fuzárium, szklerotínia a talajban, főleg a szármaradványokon élnek túl, és innen indítják primer fertőzésüket, akár már ősszel. Világos, hogy a szármaradványok hatékony elbontása csökkenti a fertőzés kiújulásainak „hatékonyságát”. Az említett kórokozók szaporodásának gátlása pedig nagyon jelentős lépés a növényvédelem hatékonyságának növelésében.

A kórokozó fonalas gombák, mint például a fuzárium, rozsdák zavartalan szaporodásához és növekedéséhez nélkülözhetetlen a vasionok (Fe3+) jelenléte. A  BactoFil Cell  egyik fő baktériuma – a Pseudomonas fluorescens – igen intenzíven vonja el a vasionokat (Fe3+) előlük, melynek következtében életfolyamataik lelassulnak, akár meg is szűnhetnek. A  BactoFil Cell  ezen a módon képes a növényvédelem hatékony támogatására, mert a probléma okát, a fertőzés forrását gyengíti.

Hogyan mérsékelhetjük a pentozán hatást?

A  BactoFil Cell  az egyik leghatékonyabb nitrogéngyűjtő baktérium törzset az Azotobacter vinelandii-t is tartalmazza, mely képes fedezni a cellulózbontók nitrogén igényét, így a káros pentozán hatás elkerülhető. Ezért a  BactoFil Cell  használata esetén emiatt további nitrogénadagolásra nincs szükség!

A BactoFil Cell  használatának előnyei:

  • a tarlómaradványok gyors és hatékony elbontása
  • tápanyagfeltárás (talajból és a növényi maradványokból)
  • nitrátérzékeny területen korlátozás nélkül használható
  • nitrogénkötés a káros pentozán hatás elkerülése
  • a talajból fertőző kórokozó gombák szaporodásának gátlása (fuzárium, rozsdafélék)
  • javítja a talaj vízgazdálkodását
  • jobb talajszerkezetet biztosít

További információk:  www.agrobio.hu

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A talajkímélő gazdálkodásról készült hasznos videósorozat, gyakorlati tapasztalatokkal

2025. február 26. 16:10

A fenntartható talajkezelési módszerek segítenek megőrizni a biodiverzitást, csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást és javítani a vízgazdálkodást.

Biogazdálkodás, regeneratív gazdálkodás: ne keverjük a fogalmakat

2025. február 12. 14:40

Nyilvánvalóan minden alternatívnak számító termesztési módozat esetében törekedni kell a termesztés gazdaságosságára.

UV álló baktériumok?

2025. február 3. 11:10

Sok ilyen álhírt hallani mostanában. A valóság azonban szerencsére az, hogy mint minden élő szervezet, a baktériumok sem kedvelik az UV sugarakat, és ha nem forgatjuk be azokat a talajba, akkor a talajfelszínre történő kijuttatás után rövidesen elpusztulnak.

2025 mezőgazdasági kihívásai: fókuszban a talajélet

2025. január 30. 16:10

Az elmúlt 10 évben azt lehet mondani, hogy felgyorsult és folyamatos a klímaváltozás és az átlaghőmérséklet emelkedése. Ez globális szinten 2024-ben 1,5 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az 1850-es évek környékén.

A szalma szerepe a talajerő-gazdálkodásban

2018. november 27. 07:33

A növényi maradványok értékes tápanyagokat tartalmaznak, lebomlásuk után gazdagítják a termőtalajt és hasznosak a következő növénykultúrának. Ha nem tudjuk felhasználni a szalmát az állattenyésztésben, akkor inkább javasoljuk a gabonaszalma szakszerű kezelését, mint annak lehordását.

Tudja-e Ön? - Mi történik a szalmával a gabona betakarítása után

2020. május 24. 11:03

A gabonatermesztési technológiák fejlődésével folyamatosan nő a termésmennyiség. A magok betakarítása után viszont ott marad a nagy mennyiségű szalma, amellyel valamit kezdeni kell.

Miért fontos a szamóca talaját szalmával takarni?

2024. május 7. 04:40

Néhány helyen láttam már, hogy szalmával takarják a talajt a szamócatövek alatt. Miért fontos a szamócát szalmával takarni?

Új nedvességmérő szénához, szilázshoz, szalmához és gabonához

2018. március 27. 14:53

A professzionális szalmakezelésnél és a szénatárolásnál a nedvességtartalom pontos ismerete döntő jelentőségű.