Talajélet
Fizetett tartalom

NE BÁLÁZZ, HANEM TRÁGYÁZZ – avagy szalmatrágyázás mikrobiológiai kezeléssel

AGRO.bio Hungary Kft.

A szántóföldeken az idén is betakarításra kerülő pld. 5 tonna búza szemtermés mellett kb. 6-9 tonna tömegű szalma-trágya termelődik egy hektárnyi termőterületen, aminek be kell kerülnie a talajba.

A szár- és gyökérmaradványok értéke

Bárkit meglepne, ha kiszámolná, hogy egy hektár learatott termény után milyen mennyiségű és értékű szár- és gyökértömeg marad vissza a táblán. Ez utóbbi esetekben a talaj szerkezetét és minőségét javító, a termőterület értékét növelő nyersanyagként kell tekintenünk a tarlómaradványokra.

Gondoljon arra, hogy ez az érték az Ön földjein is ott van, csak meg kell becsülnie!

Ennek a nagy tömegű szervesanyagnak a feldolgozását a talaj élőlényei, elsősorban a mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) végzik, de a megfelelő s irányított „feldolgozásához” alkalmazni kell a  BactoFil Cell  cellulózbontót, amely az intenzív tarlóbontáshoz szükséges és a folyamat megnövekedett N-igényét biztosító speciális törzseket is tartalmaz. A  BactoFil Cell  használatával az elhalt növényi szövetekben tárolt tápelemek szerves kötésben feltáródnak és a következő kultúra rendelkezésére állnak (táphumusz).

Az AGRO.bio demo farm projektjében vizsgáltuk, hogy a BactoFil Cell  cellulózbontó készítmény alkalmazásával az utóveteményben miként jelentkezik a feltárt tápanyagok hatása a növényi zöldtömeg növekedésében a kezeletlen kontrollhoz (100%) képest. A 2017-es szezonban mért eredményeket mutatja be a következő grafikon:

Az AGRO.bio cibakházi demo farmján, őszi búza szármaradványainak kezelése után az utóvetemény őszi káposztarepcében végzett értékelés 2017-ban szintén pozitív eredményt mutatott a kezeletlen kontroll területhez (100%) képest:

BactoFil® Cell – a szárbontás nagymestere

A cellulózt (tévhitekkel ellentétben) csak egyes baktériumtörzsek képesek hatékonyan elbontani. A bontás sebessége, így hatékonysága a cellulózbontó baktériumok számától függ, melyet  BactoFil Cell  -el tudunk igen magas szintre növelni. Használatával egyrészt kedvező állapotba hozzuk a talajszerkezetet, kiszűrjük a káros pentozán hatást, másrészt a szár- és gyökérmaradványokban 100 százalékban szerves kötésben lévő tápanyagokat a következő növény számára felvehetővé alakítjuk.

A  BactoFil Cell  cellulózbontóbontót közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Mivel a készítményben található törzsek enzimjei azok külső falához tapadnak, ezért törekedni kell a minél jobb permetléborításra. Ha kijuttató szerkezettel (BactoFil T-Jet) végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A munkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

Szármaradványok – az elsődleges fertőzési forrás melegágya

A talajból fertőző kórokozók, mint pl. a rozsdafélék, fuzárium, szklerotínia a talajban, főleg a szármaradványokon élnek túl, és innen indítják primer fertőzésüket, akár már ősszel. Világos, hogy a szármaradványok hatékony elbontása csökkenti a fertőzés kiújulásainak „hatékonyságát”. Az említett kórokozók szaporodásának gátlása pedig nagyon jelentős lépés a növényvédelem hatékonyságának növelésében.

A kórokozó fonalas gombák, mint például a fuzárium, rozsdák zavartalan szaporodásához és növekedéséhez nélkülözhetetlen a vasionok (Fe3+) jelenléte. A  BactoFil Cell  egyik fő baktériuma – a Pseudomonas fluorescens – igen intenzíven vonja el a vasionokat (Fe3+) előlük, melynek következtében életfolyamataik lelassulnak, akár meg is szűnhetnek. A  BactoFil Cell  ezen a módon képes a növényvédelem hatékony támogatására, mert a probléma okát, a fertőzés forrását gyengíti.

Hogyan mérsékelhetjük a pentozán hatást?

A  BactoFil Cell  az egyik leghatékonyabb nitrogéngyűjtő baktérium törzset az Azotobacter vinelandii-t is tartalmazza, mely képes fedezni a cellulózbontók nitrogén igényét, így a káros pentozán hatás elkerülhető. Ezért a  BactoFil Cell  használata esetén emiatt további nitrogénadagolásra nincs szükség!

A BactoFil Cell  használatának előnyei:

  • a tarlómaradványok gyors és hatékony elbontása
  • tápanyagfeltárás (talajból és a növényi maradványokból)
  • nitrátérzékeny területen korlátozás nélkül használható
  • nitrogénkötés a káros pentozán hatás elkerülése
  • a talajból fertőző kórokozó gombák szaporodásának gátlása (fuzárium, rozsdafélék)
  • javítja a talaj vízgazdálkodását
  • jobb talajszerkezetet biztosít

További információk:  www.agrobio.hu

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Talajminőség-védelem kötött talajon – lehetőségek és korlátok

2024. november 12. 08:10

A különböző kötöttségű talajok művelhetősége erősen függ a nedvességtartalomtól. Legkedvezőbb a nyirkos állapot.

A giliszták: a talaj elfeledett ápolói

2024. november 5. 17:10

Sokan óckodnak a gilisztáktól, jóllehet a talajélet fenntartásában betöltött szerepük, élettevékenységük nyomán hátramaradó anyagcsere-termékeik a talaj szervesanyag-tartalmát gazdagítva a sikeres növénytermesztés ,,alapköveivé" kellene, hogy emeljék őket.

Kerti talaj vagy virágföld? Melyik a jobb?

2024. október 31. 14:10

Az élő talaj tele van hasznos mikrobákkal és szerves anyagokkal, amelyek tápanyagokat juttatnak a növények gyökereihez.

Milyen az élő talaj és mivel tehető élővé?

2024. október 23. 05:40

Nem győzzük hangsúlyozni a felelős talajművelést, ahol nemcsak a termés maximalizálása a cél, hanem a talaj eróziótól való védelme és az élő szerveződések védelme a földfelszín alatt.

Új nedvességmérő szénához, szilázshoz, szalmához és gabonához

2018. március 27. 14:53

A professzionális szalmakezelésnél és a szénatárolásnál a nedvességtartalom pontos ismerete döntő jelentőségű.

Miért fontos a szamóca talaját szalmával takarni?

2024. május 7. 04:40

Néhány helyen láttam már, hogy szalmával takarják a talajt a szamócatövek alatt. Miért fontos a szamócát szalmával takarni?

Szalma a sertésistállóban: áldás és néha bizony átok is

2024. október 21. 13:10

A sertések szeretik, ha az istállóban szalma van körülöttük, ugyanakkor technológiai és egészségügyi kockázatokkal is jár.

Melyik szalmának a legnagyobb a fehérjetartalma?

2023. július 19. 14:40

Amerre járunk az országban, mindenütt találkozhatunk már bálákkal, ami a nyári táj kihagyhatatlan eleme és számos fotóst is megihlet. De igazából tudjuk-e, hogy az a bála mire is fog kelleni a gazdának az év hátralevő részében?