Talajélet

Talajélet: algák vagy moszatok

Agrofórum Online

Mivel a talaj különböző összetételű egyes területeken, más-más életkörülményeket biztosít a benne élő mikroorganizmusok számára, így azok másképp alkalmazkodnak a különböző életviszonyokhoz. Így a talaj bioösszetétele sem lesz egyforma egyes területeken. A talaj viszonylag sűrű közeg, ezért jellemző a benne élő állatokra a megnyúlás, hosszúkás testfelépítés, fényérzékelő szervek redukciója, miniatürizáció, végtagok átalakulása és alkalmazkodása a környezetükhöz. A kisebb állatok a talaj pórusaiban mozognak, a nagyobbak átrágják magukat a földön mozgás közben és a gerinces, nagy testű állatok pedig átalakult végtagjaik segítségével alagutakat ásnak a talajban, amelyben mozognak. Vannak növényevő és húsevő talajlakók egyaránt.

Az algák ubikvisták (mindenhol előforduló), ami annyit tesz, hogy akár a sivatagi sziklákon, vagy a hó/jég felszínen is megtalálhatóak. Alapvetően az algák vízi szervezetek, egyaránt jól szaporodnak a kis halobitású édesvizekben és a tengerekben. Vannak olyan fajok is, melyek a kontinentális sós vizekben találhatóak meg és meglehetősen toleránsak a sókoncentrációval szemben. Az algák lehetnek a plankton, a benton vagy a neuszton tagjai. Közismertek a nedves fa, kő és földfelületen élő zöld réteget alkotó algák. A talajban élő algákról sajnos nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre, pedig jelentőségük nem éppen elhanyagolható. Számos kékalga a talajban lejátszódó N-kötésben egyértelműen közreműködik. Ezek és más különböző fajok igen fontos szerepet játszanak a talaj termékenységének, szemcseszerkezetének és szerves anyag tartalmának biztosításában.

Az algák sivatagos területeken és sziklákon egyaránt előfordulhatnak. Ezzel foglalkozik a világhírű, magyar származású kutató, Friedmann. Véleménye szerint megkülönböztethetünk endedafikus (talajban élő), epidafikus (talaj felszínén élő), hipolitikus (talajba ágyazott kövek mélyebben lévő részein élő), kazmolitikus (sziklarepedésekben élő) és endolitikus (sziklák néhány cm-es mélységű rétegeiben élő) algákat. Vannak azonban olyan algák is, amelyek endozoikus módon élnek, ami azt jelenti, hogy különböző puhatestűekben és gyűrűsférgekben élnek. Ilyen például a Hydra, amely puhatestűek és édesvízi szivacsok testében él. A Cholorochyum zöldalga a mohákkal él szimbiózisban. Vannak olyan algák is, amelyek parazita életmódot folytatnak, nyitvatermők levelein és gyümölcsein élősködnek. Az Antarktiszon is élnek algák, mégpedig fél cm-es mélységben a sziklák alatt, melyek képesek a fotoszintetizálásra is. Növekedésük lassú, életük hosszú, akár 10 ezer évig is élhetnek. Ezzel ellentétben 50-73 oC fokos hőforrásokban is találkozhatunk algákkal, melyek zömében kékalgák. Érdekesség, találtak már atomerőművek hűtővizében is kékalgákat.

Az algák vagy moszatok a magasabb rendű talajélet úttörői. Az első növények, amelyek a nyers váztalajokon megtelepednek. Az algák a talaj felszínén és a legfelső néhány mm-es rétegében élnek, kövek, avar, kéreg vagy ürülék felületéhez tapadnak. A legtöbb talajlakó alga a zöldalgák képviselője, mint pl. a Chlamydomonas, Chlorella, Pleurococcus, Ulothrix, Zygnema nemzetségek. Egyes sárgászöld moszatok (pl. a Botrydiopsis, Heterococcus, Vaucheria) és kovamoszatok (pl. Achnanthes, Navicula, Pinnularia) is előfordulnak. 1 g talajban 1000-10000 algaegyed található.

Forrás: https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0021_Agro-okologia/ch04s03.html

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fakéreg vagy lomb? A legjobb mulcsok ősszel

2025. szeptember 19. 09:10

Nem mindegy, mikor, mivel és mennyit mulcsozunk ősszel – a kiskerti siker kulcsa a helyes rétegvastagság és anyagválasztás.

Másodvetés a városban: új élet az elfeledett földeken

A kihasználatlan városi foltok zöld szigetté válhatnak: másodvetéssel talajt védünk, élőhelyet teremtünk, közösséget építünk.

Hogyan kapcsolódik a növényi maradványok szakszerű lebontása a humuszképződéshez?

A humuszképződés nem csupán a talaj termőképessége szempontjából kulcsfontosságú, hanem a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is fontos szerepet játszik.

7 növény, amelyek új életet lehelnek a talajba

2025. június 29. 11:10

A kert talajának állapota kulcs a sikerhez. Ezek a növények szépek és észrevétlenül javítják a talaj szerkezetét és termőképességét is.

Szárbontás és talajoltás Natur Technológiával – tegye meg az első lépést!

2023. szeptember 11. 06:40

A Natur Agro Technológia szárbontásra, talajkezelésre és célzott állománykezelésre épül. Jön a tarlóbontás és a talajkezelések ideje!

A magyar termőföld nemzeti kincs... megóvása közös érdek

2023. február 9. 07:36

Az eseményen szó esett talajaink általános állapotásról, és a talajkondíció javításának lehetőségeiről.

Mit is nevezünk talaj menti fagynak?

2022. december 8. 05:36

A fagy megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a talajmunkálatok elvégzését, a talaj vízbefogadó képességét nagymértékben korlátozza.

Talajszennyezés: a réz (Cu)

2022. február 11. 04:36

Amennyiben a talajban megnövekszik a réztartalom, akkor a növények szervezetében is megfigyelhető a réz feldúsulása. Erősen szennyezett talajon akár fitotoxicitást is tapasztalhatunk.