A humusz a talaj egyik fontos alkotóeleme: olyan szerves anyag, amely átesett a humifikáció folyamatán. Jelentős szerepe van a talaj termőképességének fenntartásában: hatással van a talaj szerkezetére, víz-, levegő- és hőgazdálkodására. Öt érdekes tényt mutatunk a humusztól.
1. Nem minden humusz egyforma
A talaj szén-dioxid-tároló képessége miatt a humusz egyre fontosabbá válik az éghajlatváltozás mérséklésében. Megkülönböztetünk tartós humuszt és táphumuszt. Ezt a két frakciót nem lehet pontosan elkülöníteni egymástól, mert észrevétlenül egymásba alakulnak. A tartós humusz nagyon lassan bomlik le, mivel ásványi talajrészecskékhez kötődik. Ez a frakció nagyrészt stabil. A talajképződés kezdeti szubsztrátja és a termőhelyi körülmények (talajtípus, víz és éghajlat) alakítják ki a humusz tulajdonságait.
A táphumusz könnyen lebomló szerves anyagokból, például növényi és gyökérmaradványokból, műtrágyákból és mikrobiális biomasszából áll. A humusznak ez a frakciója közvetlenül alakítható a növénytermesztési gyakorlatokkal, mint a szervestrágyázás, műtrágyázás, termesztett növényfaj és a talajművelés.
2. Miért eltérő a szántóföldi talajok humusztartalma?
A szántóföldi talajok humusztartalma nagymértékben eltérő. Számos termőhelyi és művelési tényezőtől függ, például a talajképződés alapanyagától (alapkőzet), a talajszerkezettől, az éghajlattól, a talajvíz elhelyezkedésétől, a vetésforgótól, a művelés módjától és intenzitásától.
3. A humusztartalom a talajtípustól is függ
A humusztartalmat laboratóriumban lehet meghatározni. A talajtípustól függően különböző módszerek léteznek. A meszes talajokban a szerves szén mellett a szervetlen szén is jelen van karbonát formájában. A karbonáttartalmat a laboratóriumi vizsgálat után le kell vonni, hogy megkapjuk a szerves szén mennyiségét. Mészszegény talajokban viszont az összes széntartalom megegyezik a szerves szén mennyiségével. Homokos talajokban és alacsony agyagtartalmú tőzeges talajokban a talaj szervesanyag-tartalma az égési veszteség segítségével határozható meg.
4. A humusz serkenti a talajéletet
A talaj humusztartalma nemcsak a talaj termékenységét és ezáltal a talaj termőképességét, hanem fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait is befolyásolja. A talajban lévő szerves anyag magasabb aránya pozitív hatással van a tárolóképességre, a pórustérfogatra és az aggregátum stabilitására. Növeli a talaj teherbíró képességét, csökkenti az erózióra való hajlamot, javítja a víz beszivárgását és több növény termeszthető a területen.
A különböző forrásokból származó szervesanyag-utánpótlás serkenti a talajéletet is. A mikrobiális biomassza és a földigiliszta-aktivitás megnő, ami növelheti a humusz-, tápanyag- és nyomelemtartalmat. A mineralizáció fokozódik, a növények számára pedig előnyös, hogy több tápanyag szabadul fel. Ezek a hatások különösen a laza talajokon és a biogazdálkodásban érvényesülnek. A humusz megköti a szenet a talajban, és így lassíthatja az éghajlatváltozást.
5. Mi befolyásolja a humusztartalmat?
A talaj humusztartalmára 50 százalékban az éghajlat, 20-30 százalékban a talaj tulajdonságai és 5-30 százalékban a talajművelés van hatással.
Fotó: Pixabay
