Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok komoly tápanyag-utánpótlást jelenthetnek a talajnak, jelentős mennyiségben tartalmaznak ugyanis kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is. Az intenzív növénytermesztési gyakorlat miatt termőföldjeinkben jelentősen csökkent a mikroorganizmusok száma és diverzitása, ezért különösen fontos, hogy a szár- és gyökérmaradványokban található tápanyagokat felhasználva hozzájáruljunk a megfelelő talajélet helyreállításához.

A talajban lévő, lassan bomló maradványok ugyanakkor nehézségeket okozhatnak a talajmunkák során, a megkötött nitrogént pedig épp az újabb, vetésben fejlődő növények elől vonhatják el.

Ezért különösen fontos, hogy megfelelő mikrobiológiai termékkel segítsük a szárbontást: így a folyamat jelentősen felgyorsul, és a fejlődő növények számára könnyen felvehetővé válik a kálium, a foszfor, illetve egyéb mezo- és nyomelemek is.

A vetésforgóban a napraforgót és a kukoricát gyakran követik a kalászosok. Ilyen esetben kiemelt jelentőségű a fuzárium elleni védekezésben a szárbontás, hiszen a betegségnek a kukorica is tápnövénye, és rendszerint nagymértékben meg is található rajta. A fuzárium a szármaradványokon marad fenn és következőkben fertőzi a kalászost. A tarlómaradványok talajba forgatásával és megfelelő készítmények használatával azonban elősegítjük a szármaradványok bomlását, ezzel védve a növényt a fertőzéstől.

A Natur Agro Hungária Kft. tömény összetételű, magas csíraszámú talajoltói több mikroorganizmus- és gombafajt tartalmaznak, melyek cellulóz- és ligninbontó képességüknél fogva hatékonyan bontják el a betakarítás után visszamaradt szár- és gyökérmaradványokat.

Talajoltó készítményeink (Natur Micro T, Natur Forte, Natur Nova) hatékonysága az azokat alkotó baktériumoknak és gombáknak köszönhető, melyeket szakirodalom felhasználásával, röviden mutatunk be az alábbiakban.

A kulcs az összetevőkben van –
bemutatjuk őket

Baktériumok:

Azotobacter sp.

• A. chroococcum
  • A légköri nitrogént megkötve, ammónia formájában elérhetővé teszi azt a növények számára.
  • Alternatív nitrogénforrásként nitrátokat, ammónium ionokat és aminosavakat igényel.
  • Szénhidrátok, alkoholok, szerves savak sóinak felhasználásával jut szénforrásokhoz, ezáltal részt vesz a növényi maradványok bontásában.
  • Mezőgazdasági felhasználásának jelentősége növekvőben van, biológiailag aktív anyagokat is termel, mint az auxin, citokinin és gibberellin fitohormonok. Kataláz és peroxidáz enzimet is termel.
  • Bizonyos törzseik fluorescens siderophore pigmenteket termelnek (megkötik, szállítják a vas(III)-ionokat, képesek gátolni a kórokozó mikroorganizmusokat).
  • Termésnövelő, a tápanyagokat és vitaminokat a növények számára elérhető formában biztosítja és ellenállóvá teszi a növényeket a betegségekkel szemben.

(Wani et. al., 2013.)

Cellvibrio sp. 

• C. flavescens
  • Igazolt baktérium – növényi interakció. A légköri nitrogént megkötve, ammónia formájában elérhetővé teszi az a növények számára.
  • Mezőgazdasági felhasználásának jelentősége növekvőben van, biológiailag aktív anyagokat is termel, mint az auxin, citokinin és gibberellin fitohormonok.
  • A szélsőséges környezeti tényezőknek (szárazság, UV) ellenálló, aerob mikroorganizmus.
  • Celluláz enzim termelése igazolt, kiváló cellulózbontó képességgel rendelkezik, hatékony a szár-és gyökérmaradványok elbontásában.

(Mergaert et al., 2003; Sethi et. al., 2013)

Paenibacillus sp.

• P. polymyxa
  • Igazolt kapcsolat a növények gyökere és baktérium között, elősegíti a növények növekedését és a gyökerek fejlődését.
  • A légköri nitrogént megkötve, ammónia formájában elérhetővé teszi a növények számára.
  • A szerves szénforrásokat hasznosítva termel metabolitokat, vagyis szénhidrátokból állít elő hasznos anyagokat.
  • Poliszacharidbontó és fehérjebontó enzim: cukor és keményítő (hexózok, pentózok, cellulóz, hemicellulóz) bontása által hormonokat, bioaktív anyagokat (cytokinin, auxin, gibberellin, ethylene) termel.
  • A gyökérzónát ellátja hasznos anyagokkal, akadályozza a kórokozók vasfelvételét.
  • Antagonista aktivitás növényi kórokozókkal és kártevőkkel (együtt károsítók) szemben (pl. Fusarium oxysporum, Rhizoctonia solani, Gaeumannomyces graminis tritici).
  • Direkt és indirekt módon (foszfor mobilizálása és nitrogén megkötése által) degradálja a szennyező anyagokat, hormont termel; illetve gátolja a kórokozókat a vas, az aminosavak és a cukrok felvehetőségében folytatott harcban.

(McSpadden Gardener, 2004)

Bacillus sp.

• B. megaterium
  • Az egyik legelterjedtebb talajbaktérium, részt vesz a növényi maradványok lebontásában. Szénforrásként a növények elfásodott részeiben található xilózt (a xilánban) használja fel.
  • A foszfor átalakításában vesz részt. Foszfatáz enzimjével a talaj vízoldhatatlan foszforvegyületeit (kalcium-, vas- és alumíniumfoszfátok) megbontja és vízoldhatóvá teszi. Foszforfeltáró bioenzim aktivitással körülbelül 80-120 kg/ha foszforhoz juttatja a növényeket.
  • Növekedési anyagokat és B12 vitamint termel. Jelentős mértékben hat az ammóniák felszabadulására az olyan fehérjetartalmú anyagokból, mint az albuminok, peptonok, peptidek és aminosavak. Az istállótrágyát és a növényi maradványokat érett humusszá bontja le, mely a talaj termőképességének az alapját képezi.
  • Felélénkíti a talajokban a cellulózbontó mikroorganizmusokat. Kiszabadítja a cellulózba zárványként beépült káliumot, körülbelül 60-100 kg/ha mennyiséget adva a talajba.

Gombák:

Trichoderma asperellum

• Széleskörű kedvező hatása miatt régóta alkalmazzák már a növénytermesztésben és kertészetben.
• A növényi maradványok bontására kiválóan alkalmas, mivel olyan enzimeket (celluláz, hemicelluláz) termel, melyek hidrolizálják a növényi sejtfalat alkotó cellulózt és a keletkező anyagokat felvehető formában szolgáltatják vissza a növények számára.
• A Trichoderma fajok nagy szerepet töltenek be a talajok javításában is. Olyan enzimeket is termelnek, melyek alkalmasak a környezetre és az emberi szervezetre káros idegen anyagokat (xenobiotikumokat – környezetbe kijuttatott kemikáliák, gyógyszerek) degradálni, közömbösíteni.
• Jelenlétükkel képesek olyan immunreakciót kiváltani a növényekből, melyek már akkor felkészítik a növényt a védekezésre, mielőtt azt valamilyen káros hatás (környezeti stressz, tápelem hiány, kórokozó) érné.
• Mikoparazita hatása is ismert, antagonizmus révén képes kiszorítani bizonyos kórokozókat (pl. Sclerotinia, Fusarium spp., Rhizoctonia solani) a talajból, ezzel megelőzve a növénybetegséget és nagyobb életteret adva a növények fejlődésének.

(Sivan & Chet, 1989; Turóczi, 2003; Trillas et. al., 2006; Cocaign et. al., 2013; EFSA, 2013) 

Phanerochaete chrysosporium

A fehérrothadásnak nevezett gomba kifejezetten ligninbontó (lignin-peroxidáz enzim termelése által), vagyis a növények földfelszín alatti részeit képes bontani. Cellulózbontókkal együtt kiválóan alkalmazható.

• Nagy szerepet tölt be a talajok javításában is. Olyan enzimeket is termel, melyek alkalmasak a környezetre és az emberi szervezetre káros idegen anyagokat (xenobiotikumokat – környezetbe kijuttatott kemikáliák, gyógyszerek) degradálni.

(Tien & Kirk, 1988; Cocaign et. al., 2013) 

Metarhizium anisopliae

• A talaj természetes mikrobiótáját képezi, előfordulása gyakori, magas csíraszámmal megtalálható a hazai talajokban.
• Növényi növekedést serkentő hatású gomba, egészségesebb életteret ad a növények számára.
• Talajlakó kártevőgyérítő hatása közismert, mellyel a növényi életfolyamatok felerősíthetők és a nagyobb terméskiesés megelőzhető.

(Turóczi, 2003 In: Jakucs és Vajna, 2003; Pilz et. al., 2007; Toepfer et. al., 2009)

Szárbontó termékeink alkalmazásával jelentős hozamnövekedés érhető el. Az ezt igazoló kísérleteinkről, termékeinkről itt olvashat részletesen.

Ha termékeink felkeltették az érdeklődését,
kattintson ide!