Az idei évzáró szántóföldi események egyike volt a KITE Zrt. által Herceghalom mellett ,,Irányt mutatunk 2.0 – 12% feletti lejtőn való gazdálkodás gyakorlati megoldásai” címen, kifejezetten a lejtős területeken történő gazdálkodás támogatása érdekében megrendezett bemutató. A rendezvény apropója az idei évtől esedékes új Közös Agrárpolitika (KAP) bevezetése. A 2023-ban megalkotott ,,Feltételesség rendelet”-nek a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásai között helyet kaptak a talajromlás és a talajerózió kockázatának csökkentését célzó előírások is.
Az új KAP-ban több, részben kötelező, részben választható elem jelenik meg. A herceghalmi lankákon megrendezett bemutatón egy olyan kötelező elemet választott a KITE, amely a 12%-nál nagyobb lejtésszögű területeken történő, HMK5-nek megfelelő művelést mutatta be az alapműveléstől egészen a betakarításig, mindezt annak érdekében, hogy termőtalajaink degradációjának kellő tudással felvértezve gátat vethessünk ezeken a területeken is. A témakörrel kapcsolatban a KITE szakemberei nyilatkoztak.
Jóllehet az új KAP feltételrendszere 2023-ban került bevezetésre, a KITE Zrt. talajvédelemmel kapcsolatos technológiai fejlesztéseit jóval hamarabb megkezdte. Az első, ilyen típusú bemutatót 2015-ben rendezte meg a vállalat Tevel község határában, egy, a herceghalmi bemutatóhelyszínhez hasonló lejtésszögű területen.
Annak idején is a rétegvonal mentén történő művelés bemutatására törekedtünk, mely során a kultúrnövény maradványainak helyes kezelését, a szintvonalak kialakítását, a művelés alól kivett területek, sávok befüvesítését mutattuk be. Jó tervezést követően képesek vagyunk felépíteni a teljes technológiát úgy, hogy minimális terület essen ki a művelés alól a táblán.
– mondta Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója a bemutató során.
(Fotó: Baklanova Szandra)
2015-ben két fejlesztésünk volt: az egyik a rétegvonal mentén való művelés, valamint ugyanebben az időszakban az alföldi területeken a belvíz elleni védekezés lehetséges megoldásával is előálltunk egy átjárható váparendszer kialakításával, amelyet szintén térinformatikai alapon terveztünk meg.
– tette hozzá Hadászi László.
A belvíz elleni védekezés egy üzleti siker lett, de a nagy lejtésű területeken történő művelés bemutatását követő siker akkor még elmaradt. A már említett módon az új KAP választható vagy kötelező elemeket ír elő, és a 12%-nál nagyobb lejtésű területek a kötelező kategóriába esnek, így napjainkban már fokozott érdeklődés övezi a témakört.
Mikor veszi kezdetét a talajvédelem?
A talajvédelem valójában már akkor kezdetét veszi, amikor csak azokat az inputanyagokat használjuk fel a szántóföldön, amelyekre valóban szükség van. A feleslegesen kijuttatott anyagokkal csupán a környezetterhelést fokozzuk. A teljes PGR (Precíziós Gazdálkodási Rendszer) tervezési folyamata is a talajvédelmet is szolgálja, azonkívül, hogy a gazdák termelékenységét segíti.
– mondta el Dr. Szabó Emese, a KITE Zrt. fejlesztési osztályvezetője.
Mint azt az osztályvezető elmondta, szármaradvány-gazdálkodás nélkül és túlzott bolygatás mellett a talajok szervesanyag-készlete csökken. A bemutatóval kapcsolatos talajvédelmi eljárásokat tekintve kiemelendő az erózió elleni védelem, mellyel a KITE Zrt. már 10 éve foglalkozik. Ez alatt az időszak alatt a vállalat tesztelte azokat az eljárásokat, amelyek az Egyesült Államokban és más országokban beváltak és elterjedtek. A vállalat szakemberei a technológiát átültették magyar táblákra, és természetesen a végrehajtáshoz szükséges eszközrendszer, a térinformatikai háttér is rendelkezésre áll a szakembergárdával együtt.
A talaj védelme megelőzi a precíziós gazdálkodást, hiszen az elveszett talajon nem éri meg gazdálkodni. Így kénytelenek voltunk beintegrálni a talaj védelmét a technológiánkba. A domborzatfelmérés, az úgynevezett multipoligon-zónázás, az ezen alapuló öntözés, műtrágyázás, talajjavítás képezi az alapját a szaktanácsadási stratégiánknak.
– tette hozzá a szakértő.
A herceghalmi területen a rétegvonal szerinti gazdálkodás során minden műveleti elem a rétegvonalak mentén történik. Azokban az esetekben, amikor ez már nem elegendő, füves sávokkal, úgynevezett kontúrjelző vagy eróziógátló sávokkal, a fordulóvégi füves területekkel, füvesített vízelvezetőkkel, vagyis minden olyan elemmel védekezhetünk a már 10%-ot meghaladó, illetve 100 méternél hosszabb lejtők esetében, amelyek képesek megállítani az eróziós folyamatokat.
A 12%-os lejtőn való gazdálkodást támogató műszaki és precíziós elemek
Az alaptrágyázástól kezdve egészen a betakarításig, a 12%-os lejtésszöget meghaladó területeken számos műszaki és precíziós megoldás megemlíthető, kezdve az automatikus kormányzástól a szakaszvezérlésen és, a változó dózisú kijuttatáson át, egészen a görbenyomvonal-kompenzációig,melyek jelentősen javítják a gazdálkodás hatékonyságát. A görbe nyomvonalon történő munkavégzés során a nagy munkaszélességű permetező és vetőgépeknél változnak a fúvókák és sorok által bejárt ívhosszok, melyek eltérő kijutatott mennyiséget eredményeznének. Ez az eltérés csökkenthető a görbenyomvonal-kompenzáció segítségével. Az egyes görbenyomvonalak találkozásánál a táblán belül nagy az átfedések aránya. Így jelentős szerep jut a szakaszvezérlésnek, a felesleges inputanyag-kijuttatás elkerülése érdekében.
– Bellai Tamás kereskedelmet támogató mérnök szerint.
A talajművelő és vetőgépek esetében nagyobb munkaszélességben, akár 9-10-12 méter szélességgel is dolgozhatunk a domboldalakon – itt nagy jelentősége van a szekcionált vázszerkezetnek a domborzat lekövetése szempontjából. Kombájnoknál a kombájntest-szintezés jelentős tényező a veszteségek minimalizálása tekintetében. Számos AMS precíziós alkalmazás is kiemelhető melyek a nyomvonalon tartást segítik, melyek között passzív munkagép-irányítás teszi lehetővé, hogy a munkagép mindig az elméleti nyomvonalon haladjon lesodródás nélkül. Továbbfejlesztett, és többnyire szemenkénti vetőgépeknél alkalmazott változata az aktív munkagép-irányítás, ahol egy hidraulikus munkahenger segítségével csökkenthető a traktor és a munkagép közti nyomvonaleltérés, illetve az elsodródás. Különböző sorvezető megoldások is szóba jönnek. Kukorica betakarításnál, a sorok jobb követhetősége érdekében kiemelhető a sorérzékelést lehetővé tevő ROW-SENSE érzékelő csápok, mely javítja a kombájn és az adapter soron tartását még görbe nyomvonalak esetén is.
Bellai Tamás hozzátette:
Számos technológiai megoldásunk van a lejtős területeken való művelésre. A térkép alapú szintvonal-meghatározás után védősávokat alakítunk ki a területeken, melyek jelentősen csökkentik az erózió mértékét. Ezt ki kell egészítenünk olyan talajművelési rendszerekkel, melyek közé a direktvetés, kisebb lejtésű domboldal esetén sávos művelés, illetve a forgatás nélküli művelési rendszerek, a mulcsművelés sorolhatók. Minden olyan művelési rendszer itt említhető meg, amely jelentős mennyiségű, 30%, vagy több szármaradványt hagy a területen, hiszen ezek járulhatnak hozzá a termőtalaj elvesztegetésének megakadályozásához.
