A váztalajok főtípusába azok a talajok tartoznak, melyek képződésében a biológiai folyamatok feltételei csak kismértékben, vagy rövid ideig adottak, ezért hatásuk korlátozott. Ez a korlátozás lehet a talajképző kőzet tulajdonságainak következménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából. A felszín változásának oka lehet a folytonos és erőteljes vízerózió, valamint a defláció. Hazánk területének 8%-át teszi ki ez a talajtípus.
A főtípus jellemző folyamatai:
Humuszosodás: A humuszosodás folyamata igen sekély rétegre korlátozódik.
A talajképződés termékeinek elszállítása: Víz és szél egyaránt lehet szállító. Előfeltétele a meredek lejtő és a kis talajellenállás a vízerózióval szemben, illetve laza vagy könnyű talajszemcsék a defláció esetében. Következménye, hogy a talajképződés hatására átalakult kőzetrészek elmozdulnak képződésük helyéről, míg ott ismételten a változatlan kőzet kerül a felszínre.
A talajszemcsék állandó mozgása: Elsősorban a szél hatására következik be. Előfeltétele: száraz talajfelszín, homokszemcsék, amelyek mérete elég kicsi ahhoz, hogy a szél elmozdítsa, és olyan erős szél, mely a homokszemcséket felragadja vagy görgeti. Következménye a homokmozgás, vagyis a futóhomok, amelyben a homokszemcsék állandóan változtatják egymáshoz viszonyított helyzetüket.
A kőzet mállással szembeni ellenállása: Olyan esetben jut érvényre, amikor a talajképző kőzet tömör és még viszonylag kis erózió esetében is kevés az idő ahhoz, hogy a talajképződési folyamat a kőzetet átalakítsa. Előfeltétele a mállásnak ellenálló, tömör kőzet. Következménye a sziklás felszín, melyen a talajképződésnek csak gyenge, kezdeti nyomai észlelhetők.
A váztalajok tulajdonságait igen nagy mértékben a talajképző kőzet sajátosságai szabják meg.
Szelvényfelépítésük: AC vagy AD, vagyis a sekély A szint közvetlenül a mállott vagy kemény kőzeten található.
Főbb típusai:
Köves, sziklás váztalajok
Többnyire hegyvidékeinken találhatók, olyan helyeken, ahol a tömör kőzet aprózódása és mállása még nem haladt olyan mértékben előre, hogy a növényzet megtelepedésére, magasabb rendű, nagyobb szervesanyag-tömeget termelő növénytársulás számára elegendő vizet és tápanyagot tudjon szolgáltatni. Különösen ott találhatók kiterjedten, ahol a talajpusztulás erőteljes és a víz vagy a szél a fizikai aprózódás, valamint a kémiai mállás termékeit közvetlenül keletkezésük után elszállítja. A talajréteg általában 10 cm-nél vékonyabb és kopár, sziklás foltokkal váltakozva fordul elő.
Kavicsos váztalajok
Ebbe a típusba tartoznak azok a talajképződmények, amelyek a jelenkori vagy régi folyók volt árterületein, teraszain, törmelékkúpjain találhatók. Kavicstartalmuk a földes részhez viszonyítva olyan nagy, hogy ez a szelvény vízgazdálkodását és tápanyagszolgáltató képességét nagymértékben lerontja. A kavicsos váztalajok szelvényében a megközelítően tiszta kavicsból álló szinteket egy vékonyabb-vastagabb iszapos takaró fedi, amely vagy a folyóvízi hordaléklerakódás utolsó szakaszából származik vagy hullóporos eredetű. E takaró vastagságától függ, hogy a kérdéses talaj a váztalajok közé sorolható vagy nem. Általában az 50%-nál kisebb kavicstartalom még lehetőséget ad a talajképződésre, amennyiben az egyes rétegekben a kavicstartalom 80-90%, már nincs elegendő anyag a talajképződéshez, és így csak váztalajok keletkezhetnek.
Földes kopárok
Az ide tartozó váztalajok már nem tartalmaznak tömör kőzetdarabokat, az erózió következtében felszínre kerülő laza, üledékes kőzeteken keletkeznek. Így a talajképződés folyamatát nem a mállékony anyag hiánya, vagy a kevés mállástermék elszállítása, hanem a felszín gyors és állandó lepusztulása akadályozza. A talajképződés és a biológiai folyamatok huzamosabb ideig való hatását az eróziós folyamatok teszik lehetetlenné. A humuszosodás a talajszelvénynek csak egészen sekély rétegét érinti. A talajképző kőzet mélyebb átalakulására nincs lehetőség, mert a talajpusztulás a már esetleg átalakult anyagot a helyéről elszállítja és mindig újabb és újabb anyag kerül a talajképződési tényezők hatása alá. A talajréteg, vagyis a humuszos szint itt sem haladja meg a 10 cm-t, illetve művelés alatt álló területeken a szántott réteg vastagságát.
Forrás:
