Az ország közel 2,8%-át teszik ki a kőzethatású talajok. A kőzethatású talajok főtípusába azok a talajok tartoznak, amelyekre az erőteljes humuszképződés, valamint a talajképző kőzet tulajdonságaitól jelentős mértékben függő szerves, ásványi kolloidok kialakulása a jellemző.
A kőzethatású talajok vízgazdálkodása szélsőséges. A tavaszi nedves, dús vegetációjú időszak után hosszú, igen száraz nyári időszak következik. A jó szerkezet és a sok szerves kolloid hatására víztároló és vízvezető képességük jó. A hasznosítható víz mennyiségét jelentős mértékben csökkenti, hogy a talajok általában sekély rétegűek. Általánosan jellemző ezekre a talajokra, hogy míg a laboratóriumi vizsgálatok igen kedvező tápanyag-szolgáltató képességet mutatnak, a természetben a tápanyagok érvényesülését akadályozza a hosszú, száraz időszak. A kőzethatású talajok tulajdonságait is igen nagy mértékben a talajképző kőzet tulajdonságai szabják meg.
A kőzethatású talajok típusai:
- Humuszkarbonát talajok
- Rendzina talajok
- Fekete nyiroktalajok
- Ranker talajok
A főtípus jellemző folyamatai:
- Humuszosodás: A humuszosodás folyamata sekély rétegre korlátozódik.
- Kilúgzás: Vagyis vízben oldható anyagok kimosódása a felső rétegekből általában kismértékű. A folyamat következménye a fémionok só alakban való kimosódása a felső talajszintekből.
- Humuszkötés kalcium által: E folyamatban a humuszosodás alkalmával képződött savas jellegű szerves anyagok a szénsavas mész kalciumjával sót, kalcium-humátot képeznek. Előfeltétele a humuszosodást lehetővé tevő növénytakaró, valamint a szénsavas meszet tartalmazó talajképző kőzet. Eredménye a vízálló, morzsalékos szerkezet, valamint a kedvező semleges kémhatás.
- Humuszkötés agyagásványok által: E folyamat során a szerves anyagokat nem kalcium, hanem az agyagásványok kötik meg. Előfeltétele olyan talajképző kőzet, amelyből sok agyagásvány képződik a mállás folyamán. Következménye a folyamatnak a sötét színű, jó vízálló szerkezetű humuszos szint és a semleges vagy gyengén savanyú kémhatás.
- Szelvényfelépítésük hasonló: AC vagy AD szintes talajok. Az A szint a kőzethatású talajok esetében is sekély, azonban mélyebb a váztalajokénál.
Forrás:
