31℃ 16℃
június 22. Paulina, Tamás
Talajművelés

Magyarország talajtípusai VIII.: öntéstalajok

Agrofórum Online

Az ország területének 11,2%-át teszik ki az öntéstalajok. Ennél a talajtípusnál a biológiai tevékenység egyazon felszínre gyakorolt hatását az időszakonként megismétlődő áradások és az utánuk visszamaradó üledék gátolja. A növénytakaró és az állatvilág ezért mindig újabb és újabb felszínre hat, hatásuknak tehát nem marad tartós és jellegzetes nyoma.

Nincs a szelvényekben szintekre tagolódás, az egyes rétegek közötti különbségek csak az üledék tulajdonságaitól és nem a talajképző folyamatok hatásától függenek. Mint vízben lerakódott anyagban, mely a folyók árterén továbbra is víz hatása alatt állt, a hidromorf bélyegek jól felismerhetők, de ezek nem oly erősek és jellegzetesek, mint a réti talajokban.

Ugyanebbe a főtípusba soroljuk a lejtőhordalék-talajokat, melyeket szintén a víz szállítóenergiája mozdított el képződésük helyéről. Anyaguk már elsődleges helyén átalakult a talajképződés hatására, de az átalakult talajrészek másodlagos lerakódása megbontotta és megszakította az eredeti talajképződési folyamatot. Rétegzettségük és tulajdonságaik attól függenek, hogy a lejtőn lehordott anyag milyen sorrendben ülepedik le és milyen arányban keveredik a különböző tulajdonságú foltokról szállított anyag, valamint hogy milyen mértékben hígul a lehordott kőzet anyagával.

Az öntés- és lejtőhordalék-talajok típusai:

– Nyers öntéstalajok

– Humuszos öntéstalajok

– Lejtőhordalék-talajok

A főtípus jellemző folyamatai:

Humuszosodás: Az a kismértékű és a talajnak csak vékony rétegeit átható szervesanyag-felhalmozódás, amely az egyes vízborítások között eltelt idő alatt létrejöhet. Mivel az öntésterületeken általában a rét füves növényzete, vagy az ártéri erdő az uralkodó, a keletkezett humuszanyagok tulajdonságai kedvezőek, csak mennyiségük kevés.

Lejtőhordalék-talajok esetében a humuszréteg vastagsága igen jelentős lehet (1-3 m vastag), ami sem az éghajlati, sem a talajképződés más tényezőivel nincs összhangban, vagyis csak az ismételt humuszos anyaggal való elborítás hatására alakulhat ki.

Hordalékborítás: E folyamatban a talajfelszínt víz által való ráhordás, vagy magasabb térszínekről történő egyszerű rácsúszás eredményeképpen idegen, magasabban fekvő területekről származó anyag borítja be. A talaj rétegzettsége itt tehát nem a helyben való talajfejlődés, hanem a többször ismétlődő vagy folyamatos hordalékborítás eredménye. Ez nemcsak a szerves anyagok eloszlásában idéz elő különleges helyzetet, hanem más folyamatokéban is. Félbeszakítja azokat és különböző tulajdonságú rétegeket terít egymás fölé, kialakítva a talajok szelvényfelépítésének különleges képét.

Redukció: Az öntés- és a lejtőhordalék-talajokban nem a talajképződés elengedhetetlen tartozékaként és sajátosságaként jelenik meg, hanem az öntéstalajok kezdeti képződési szakaszának örökségeként maradt vissza. Abban az időszakban ugyanis, amikor a hordalékanyag lerakódása végbement, a folyók és a tavak vize kiszorította az üledék pórusaiból a levegőt, és a levegőtlen viszonyok, valamint az üledékben levő kevés szerves anyag bontásának következményeként gyenge redukció indult meg, amely kismértékű glejesedést váltott ki. Miután az öntésterület mentesül a víz hatása alól és a talajvíz is mélyebbre süllyed, az előzőleg redukált anyagok oxidálódnak. Ezért az öntéstalajok szelvényében a gyenge glejesedés és a gyenge rozsdásodás együtt jár.

Szelvényfelépítés: Nem adható általános szelvényfelépítés a főtípusra. Az egyes szintek, vagy inkább rétegek egymásra épülését mindig a folyóvízi vagy lejtő menti tömegmozgás eredetű hordalék, illetve talajanyag fizikai jellemzői határozzák meg.

Forrás:

https://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/ontes/ontes.htm

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Létszükséglet a vízgazdálkodás

2025. május 20. 14:10

Az előre jelzett klimatikus vízmérleg és a talajnedvesség ismeretében lehetőség nyílik az öntözések megtervezésére.

Felszín alatti csepegtető öntözés (SDI)

2025. április 16. 16:10

Az utóbbi években, olyan tájegységeken is előtérbe kerül a termelés öntözéses támogatása, ahol korábban elvetették az öntözéses gazdálkodás ötletét.

A talajok egészségén nem spórolhatunk + videó

2025. március 28. 17:10

A talaj, és egészsége nem csak a növénytermesztés szempontjából elengedhetetlen tényező - szerves kapcsolatban áll az emberi egészséggel is.

A talaj világnapja alkalmából

2024. december 5. 14:15

A talaj, mint az élet feltétele egyre nagyobb figyelmet kap hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Egyre több a tudatosan gondolkodó gazdálkodó, akik képesek felfogni a földi élet léte és a talaj egészségének kapcsolatát.

DLG Feldtage 2022 - „Az én növénytermesztésem. Az én jövőm.”

2022. július 21. 11:36

A szabadtéri bemutató fő témája: „Az én növénytermesztésem. Az én jövőm.” keretében bemutatásra kerültek a legújabb növényfajták, gépek, technológiák és inputanyagok, amelyek segítik a termelők stratégiájának megvalósítását.

A gyümölcskultúrák védelme az ökológiai termesztésben

2022. június 8. 05:36

Cikksorozatunk első részében arra világítunk rá, hogy mi a különbség az ökológiai és az integrált növénytermesztés között.

Ne ássuk fel a kiskertet mindenáron!

2020. október 27. 08:27

A korábbi esőzések miatt a talajok vízkapacitása 80-90 százalék körüli, ami nehezíti a még el nem végzett mezőgazdasági munkák befejezését. Így van ez a házi kertben végzendő feladatokkal is.

A növénytermesztés alapja a talaj

2018. október 13. 03:36

A talajdegradáció rendszerint egy komplex folyamat, amely csökkenti a talaj termékenységét. Nem elkerülhetetlen következménye a mezőgazdasági termelésnek.