Talajművelés
Talajművelés

Talaj-előkészítés őszi búza számára

Talaj-előkészítés őszi búza számára

Agrofórum Online

A búza a repcénél kevésbé igényes a talajállapotra, ám meghálálja a mély, kellően ülepedett gyökérágyat, a morzsás vagy apró rögös magágyat. Az alapművelési mód megválasztása nemcsak az időjárási és csapadékviszonyoktól függ, hanem az előveteménytől és annak lekerülési idejétől is.

Korán lekerülő kultúrnövények (borsó, gabona, repce) után több idő marad a talaj előkésztésére a búza vetése előtt. A tarlóhántás után az alapművelés következik, amely lehet középmély-lazítás, szántóföldi kultivátorozás vagy (elmunkált) szántás. A szántást minden esetben azonnal el kell munkálni, száraz körülmények között a lazított talaj síktárcsás egyengetése is előnyt jelenthet. Tömörítés szükséges minden művelést követően, hiányában ugyanis a nedvességvesztésen túl a levegőkedvelő mikroszervezetek felélénkült tevékenysége révén a talaj humuszkészletének fogyása következik be.

Az alapművelés módja függ a talaj típusától, annak beéredettségétől, nedvességtartalmától és a rendelkezésre álló eszközök körétől. 2014-ben, 2016-ban és 2017-ben is hullott elegendő csapadék egyes térségekben ahhoz, hogy jó minőségben lehessen szántani már július végén, augusztus elején (1. kép).

1. kép: Egyszer hántott, majd leforgatott repcetarló azonnali elmunkálása simítós hengerrel
(Tabajd, 2016. július 29.)

Középkötött talajokon előnyt jelent a korai, jó minőségű szántás, az elkésett rögösítő alapműveléssel szemben, amely nem tud kellően megülepedni vetésig. Az korai alapművelést követően többszöri sekély síktárcsás műveléssel irthatók a gyomok vetésig, amelyek elősegítik a talaj ülepedését is. Tömörödésre kifejezetten hajlamos talajok esetén megfontolandó a túl korai alapművelés kérdése.

Elővetemény napraforgó lekerülése után előnyt jelent száraprítóhenger alkalmazása, bár ez az eszköz még csak most van terjedőben hazánkban. A napraforgószár tulajdonságainál fogva nem aprítható kellő mértékben sem szárzúzós betakarítóadapterrel, sem tárcsával (2. kép).

2. kép: Szárzúzós adapterrel betakarított napraforgótarló síktárcsás művelése (vetésirányban). Az aprítás nem tökéletes, aprítóhenger alkalmazása előnyt jelenthet
(Tabajd, 2014. szeptember 29.)

Az eszközt 15-20 km/h munkasebességgel üzemeltetve kiváló aprító munkát érünk el. Amennyiben szükséges a tarlót munkáljuk meg síktárcsával az aprítást követően, alapművelésként pedig célszerű lazítani, vagy kultivátorozni a talajt. Napraforgótarló leszántása súlyosbító tényezőt jelenthet az elszóródott léha szemek későbbi években való újra felszántása okán. Forgatás nélküli alapművelésű napraforgótarlón magágykészítésre is kiváló eszköz a síktárcsa. Amennyiben a vetőgép fel van szerelve magágykészítő tárcsasorokkal, úgy a nehéztárcsás kultivátorral végzett alapművelést követően azonnal következhet a vetés (3. kép). A hagyományos felépítésű, gömbsüveges lapokkal felszerelt tárcsa alkalmazását mellőzzük a talajra gyakorolt káros tömörítő, porosító hatása és az elmunkálás hiánya miatt. Hengerrel kapcsolt, sekélyen üzemeltetett nehéztárcsával kevesebb kárral művelhető a talaj.

3. kép: Síktárcsával hántott napraforgótarló nehéztárcsás kultivátoros alapművelése búza alá. Az eljárást követően nincs szükség több művelésre, mert a vetőgép tárcsasorai egyengetik a felszínt és nyitják a magágyat
(Tabajd, 2015. szeptember 24.)

Korai éréscsoportú kukorica lekerülése után is van lehetőség búza vetésére, ám ennek növényvédelmi biztonsága megkérdőjelezhető. Száraprításra alkalmas a síktárcsa, a szántást követően pedig akár többszöri síktárcsás vagy kompaktoros eljárás lehet szükséges az ülepedés elősegítésére. Fontos a növénymaradványok maradéktalan leforgatása.

Fotó: A szerző és munkatársai felvételei

RTK pontos területmérő készülék 1 millió Ft alatt?

2019. november 21. 11:17

A legújabb területmérő szoftverünk immár korszerű, android-alapú okostelefonon elérhető, természetesen magyar nyelven.

Az őszi talajművelés eljárásai és eszközei (3/3.) - Talaj-előkészítés későn lekerülő elővetemények után – őszi kalászosok számára

2019. július 30. 06:01

Az augusztus közepétől betakarított növények után ősszel csak kalászos gabonák vethetők. Műveléskor figyelembe kell venni a tarlómaradványok tömegét, azok apríthatóságát, de a terület gyomosságát is. A későn lekerülő elővetemények tarlómaradványait – ha betakarításkor az nem történt meg – zúzni szükséges.

Az őszi talajművelés eljárásai és eszközei (3/2.) - Talaj-előkészítés későn lekerülő elővetemények után – tavaszi vetésű növények számára

2019. július 29. 04:36

Az őszi talajművelés aktuális feladatai különbözőek, attól függően, hogy őszi vetésű, vagy tavaszi vetésű növények talaj-előkészítéséről beszélünk.

Az őszi talajművelés eljárásai és eszközei (3/1.) - Talaj-előkészítés korán lekerülő elővetemények után

2019. július 27. 04:27

Az őszi talajművelés aktuális feladatai különbözőek, attól függően, hogy őszi vetésű, vagy tavaszi vetésű növények talaj-előkészítéséről beszélünk. A növények magágyigénye kisebb-nagyobb mértékben különbözik.

Elérhető az őszi búza kísérlet eredménye

2019. szeptember 16. 13:59

Összesen 45 őszi búzafajtát teszteltek az ország tíz különböző pontján a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács posztregisztrációs kísérletében. Az eredményekről egy összefoglaló kiadvány készült a gazdálkodók számára.

Jó terméshozamokat értek el idén a gazdálkodók

2019. október 10. 08:11

A 3 tonna körüli napraforgóátlag világszinten is rekord, kukoricából ugyanakkor a tavaszi szárazság miatt a várakozásokhoz képest hektáronként 1-1,5 tonnával kevesebb termett.

A szárazság mellett kártevők és kórokozók is veszélyeztetik az őszi vetéseket

2018. október 24. 08:45

A mezei pocok felszaporodása mellett igen jelentős a kabócák, a levéltetvek és a gabonafutrinka fertőzöttség az őszi vetésekben. Repcén egyre nagyobb jelentőségűnek tartják a tarlórépa sárgaság vírust, míg árpán és búzán az árpa sárga törpülés vírusa jelenti a fő veszélyt a növényekre.

Végeztek az őszi búza aratásával, 4,84 millió tonna termett az idén

2018. augusztus 17. 14:57

Az országos termésátlag hektáronként 5093 kilogramm, Győr-Moson-Sopron megyében pedig 5320 kilogramm. Az étkezési és a malmi búza országos aránya 50-50 százalék, a megyében 60-40 százalék.