Az időjárás – különösen az utóbbi években – egyre melegebb és szélsőségesebb, a csapadékeloszlás egyre kiszámíthatatlanabb, és ez újabb és újabb kihívások elé állítja a mezőgazdaságot is. Különösen a kukorica sínyli meg a forró, aszályos időszakokat.
A szántóföldi növénytermesztésben a csapadék mennyisége, a talaj tulajdonságai adottak, így a növények által igényelt tényezők közül csak a tápanyagok mennyiségét tudjuk befolyásolni, valamint gondoskodhatunk a növényvédelemről.
A nitrogént, foszfort, káliumot, kalciumot, ként és mikroelemeket elsősorban a talajból veszik fel a növények, megfelelő talajnedvesség mellett. Minden tápanyag fontos, de fiziológiai szerepe miatt a kálium az, amelyik kiemelt szereppel bír a szárazságtűrés szempontjából.
A káliumot, mint makroelemet a növények nagy mennyiségben igénylik és veszik fel a talajból, mégis utánpótlásával kevesebbet törődünk a kelleténél. A kálium megfelelő koncentrációja nemcsak elengedhetetlen a növényi sejtekben azok ozmotikus nyomásának fenntartásához, hanem elsődleges szerepet játszik a sztómák (légcserenyílások) nyitódásának és csukódásának szabályozásában is. A káliummal nem megfelelően ellátott növények sztómáinak működése így zavart szenved, minek következtében a párologtatás miatt fellépő vízveszteség jelentősen nagyobb lesz. A kálium javítja a növények vízfelhasználásának hatékonyságát, azaz egységnyi szárazanyag felépítéséhez a növénynek így kevesebb vízre van szüksége. Ezen a fontos funkción kívül a káliumnak szerepe van az asszimiláták (szénhidrátok) szállításában, így hozzájárul a növényi nedvekben lévő cukortartalom megemelkedéséhez, aminek viszont a fagytűrésben van jelentős szerepe. Ezen kívül a kálium még különböző enzimek aktiválásában is fontos funkciót tölt be.
Számos kísérlet bizonyította már, hogy megfelelő mértékű kálium-ellátottság mellett még nagymértékű szárazságstressz esetén is folytatódik a fotoszintézis, míg káliummal rosszul ellátott növények esetén ilyenkor a folyamat majdnem teljesen leáll (1. ábra, forrás: INCONA).
A harmonikus tápanyagellátottság – a kálium jelentőségén túl – tehát fontos szerepet játszik a növények stresszel szembeni ellenállóképességének alakulásában. Egy jó tápanyag-szolgáltató képességgel rendelkező talajon a növények sokkal jobban tűrik a szárazságot, és nagyobb termést hoznak. Így például a kukorica esetében – amely növény vegetációs ideje nagyrészt a nyári száraz periódusra esik – kiemelt fontosságú a megfelelő alaptrágyázás NPK-műtrágyákkal. Ezt jól bizonyítják a Borealis L.A.T 2018-as szántóföldi kísérletei is (2. ábra), amelyeket számos országban és különböző éghajlati adottságok mellett állítottunk be. Az eredmények jól tükrözik az NPK-műtrágyázás kedvező hatását a csak nitrogénnel történő tápanyagellátási gyakorlattal szemben.
Egy másik fontos téma a melegedő éghajlattal kapcsolatban a megfelelő nitrogén-hatóanyag forma kiválasztása. A meleg tavaszi időjárás során nem mindegy, hogy a kijuttatott nitrogén mekkora hányada kerül ténylegesen felhasználásra a növények által, és mekkora része kerül gázalakú veszteségként vissza a légkörbe. A jobb nitrogén-hasznosulás nyilvánvalóan magasabb termést eredményez. Ezt a 2017-es, közép-kelet-európai kísérleteink is igazolták (3.ábra). Az NAC 27 N (mészammon-salétrom, MAS) kijuttatása mindkét nitrogénszinten (120N és 160N) magasabb termést eredményezett, mint a karbamiddal (UREA 46 N) történő trágyázás. A nitrogénnek nitrát formájában történő kijuttatása hatékonyabb, mivel a gáz alakú ammónia veszteség ebben az esetben elhanyagolható – ez a veszteség a karbamidnál akár a 13%-ot is elérheti.
Összefoglalva: Az NPK-alaptrágyázás, és a talaj megfelelő káliumtartalmának fenntartása alapkövetelmény. Főleg a kukorica esetében érdemes jó minőségű NPK-műtrágyákat használni alaptrágyaként, például a COMPLEX 15/15/15 +7SO3+Zn, illetve a COMPLEX 14/10/20 +10SO3 termékeket. A tavaszi átmeneti foszforhiány megelőzésére pedig érdemes foszfor tartalmú starter műtrágyát alkalmazni, erre az esetre a COMPLEX 20/20 +7SO3+Zn termékünket javasoljuk. A nitrát formájú nitrogén kijuttatása hatékonyabb, és környezetvédelmi szempontból is megfontolandó. Csak a tápanyaggal megfelelően ellátott növények képesek jelentős termésveszteség nélkül hatékonyan átvészelni a kedvezőtlen időjárású időszakok okozta stresszt.
