A napraforgó hazánkban az olajipari növények közül leginkább elterjedt és termesztett növény. Jó tápanyaghasznosító képessége miatt gyakran kerülhet számára nem túl optimális termőhelyi körülmények közé.
A növényvédelem mellett nagy hangsúlyt kell fektetni ennél a növénynél a megfelelő tápanyagellátásra. Ez magában foglalja az alaptrágyázást, a vetéssel egymenetben kijuttatott startertrágyázást és a lombtrágyázásokat is.
A napraforgót talajzsaroló növényként is szokták emlegetni, ezzel szemben tápanyagigénye mérsékeltnek mondható. 1 tonna terméshez nitrogénből 35-45 kg, foszforból 25-30 kg, káliumból 65-70 kg kalciumból 25-30 kg, míg magnéziumból 10-15 kg szükséges.
Jó terméseredményekhez nélkülözhetetlen a megfelelő minőségű és mennyiségű lombfelület. Ezt csak kielégítő nitrogéntrágyázással tudjuk biztosítani. A nitrogénhiány azonban átlagos vagy jó tápanyagellátást biztosító talajoknál csak kevés esetben okoz problémát.
Fontos elmondani, hogy ennél a növénynél a túlzott nitrogéntáplálás nem javasolt. A túlzásba vitt nitrogén-hatóanyag ugyanis rontja a kaszatok olajtartalmát, illetve rontja a növény gombás betegségekkel való ellánállóképességét.
A foszfor élettani hatása a napraforgó növény esetén is a gyökerek fejlődésénél, a virágzási és termékenyülési folyamatoknál, illetve a termés mennyiségi és minőségi paramétereinek kialakulásánál fontos. Sokszor a hiánya csak a termésmennyiség csökkenésében mutatkozik meg látens módon.
A kálium a növény által legnagyobb mennyiségben felvett makroelem. Kedvező ellátottság esetén javul az aszálytűrő képesség, jó sejtszerkezet alakul ki, így a betegségekkel szembeni ellenálló képessége növekszik. Fontos szerepe van sejtszintű transzport folyamatokban és a szénhidrát anyagcserében. Ki kell emelni, hogy mind a kalcium mind pedig a magnézium ellátásnak szerepe van az olajtartalom kialakulásában. A kalcium szerepet játszik a sejtmembránok áteresztő képesség szabályozásában, valamint a sejtfalak stabilitását is biztosítja.
A magnézium a klorofill alkotóelemeként részt vesz a fotoszintézisben, az aminosavak és fehérjék bioszintézisében, illetve enzimreakciók katalizátora is. Hiánya túlzott mangán, kálium, ammónium, kalcium ellátottság esetén léphet fel.
A kén a zsírsavak szintézisében játszik nagy szerepet, növeli a zöldtömeget, a klorofilltartalmat, serkenti a növekedést. A kén fokozza egyes tápelemek felvételét, különösen a nitrogénét.
A makroelemek (NPK) hasznosulását a mikroelemek nagy mértékben segítik. Mivel sok mikroelemet a talajon keresztül nem tud a növény felvenni a szélsőséges pH környezet, esetleges tápanyag antagonizmus, rossz talajvíz és levegő háztartás (stb…) miatt, ezért fontos a lombon keresztüli visszapótlásra alapozni ezeknek a tápanyagoknak a kijuttatását.
A bór esszenciális mikroelem. Szerepe sokrétű a terméskötés és a virágzásban is, de hiánya esetén nem csak termésdepresszió lép fel, hanem tányér és levéltorzulási tünetek is jelentkeznek.
Kiemelném még a mangán és a vas szerepét, hiányukban klorotikus tünetek lépnek fel.
Gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az NPK hatóanyagok közül a PK hatóanyagok jelentős részét ősszel érdemes a területre kitenni. A nitrogént pedig megosztva a magágy készítése előtt, illetve az esetleges fejtrágyázás alakalmával.
Sokan alkalmaznak az alaptrágyázáson kívül vetéssel egymenetben kijuttatott startertrágyákat. Ezzel a módszerrel friss NPK tudunk adni a növények számára, ami a tavaszi fejlődésnél gyorsan hasznosul. Így az erőteljes gyökérfejlődéssel a növény a mélyebben lévő tápanyagokat is el tudja érni. A gyorsabb kezdeti fejlődés miatt, jobb lesz a napraforgónk kondíciója. Ez alapja lehet a megfelelő mennyiségű és minőségű termésszint elérésének.
