A sertéstrágya értékes szerves trágya, de frissen nem használható fel a kertben. A sertések testében az anyagcsere sajátosságai miatt ezen állatok friss ürülékében óriási mennyiségű nitrogén található ammóniavegyületek formájában. A talajba kerülve a trágya egyszerűen megégeti a növények összes gyökerét. Ezenkívül erős savas reakcióval rendelkezik, ami szintén negatívan befolyásolja a termékeny réteg minőségét. Ha a talaj már magas savtartalmú, akkor az ilyen trágyázás bevezetése sok növény termesztésére teljesen alkalmatlanná teszi.
Ezenkívül a következő negatív tulajdonságok rejlenek az ilyen trágyában:
- Hosszú bomlási idő.
- Alacsony kalciumtartalom.
- Gyenge hőelvezetés.
- Gyommagvak és helmintojások jelenléte.
Minden hátrány ellenére továbbra is lehet sertéstrágyát használni tápanyagpótlásra. Előtte azonban bizonyos manipulációkat kell végrehajtani vele. Mint minden más szerves trágya, a sertéstrágya könnyen felvehető tápanyagokkal gazdagítja a talajt, amelyek a növények normális növekedéséhez és fejlődéséhez szükségesek. A nitrogén elősegíti a hajtások növekedését és a zöld tömeg növekedését, a kálium és a foszfor szükséges a normál virágzáshoz és termésképzéshez, és ezek az elemek a kerti növények immunitását is erősítik. A sertés ürüléke, különösen, ha alomszalmával keverik, nagyszámú földigilisztát vonz, amelyek javítják a talaj szerkezetét, fellazítják azt és hozzájárulnak egy humuszréteg felhalmozódásához.
Feldolgozásának és „műtrágyává” alakításának legjobb módja a komposztálás. Ennek a módszernek a lényege az ürülék rétegekbe rakása, amelyek közé fű, lehullott levelek vagy szalma kerül. A szerves maradványok felgyorsult bomlási folyamatai egy ilyen „leveles torta” belsejében fordulnak elő, amelyet a hőmérséklet jelentős emelkedése kísér. Ezek a körülmények a disznótrágyát fertőtlenítik, a gyommagok elveszítik csírázási képességüket, a kártevő lárvák és tojások egyszerűen elpusztulnak.
A komposztáláshoz jobb egy speciális gödröt ásni, amelyet fokozatosan ki lehet tölteni ürülékkel és növényi maradványokkal. Kerüljük el, hogy a komposztgödör túl mély legyen. Ellenkező esetben az alsó rétegek nem fognak túlmelegedni, hanem oxigénhiány miatt rothadnak. Tehát jobb, ha inkább szélesebb, mint mélyebb a gödör. Miután kitöltöttük a gödröt a komposzt teljes beérésére körülbelül 1 évet kell várnunk. A trágya felhasználhatóságát annak színe és illata határozza meg. A teljesen rothadt komposzt sötétbarna színű és laza, morzsás szerkezetű. A friss székletre jellemző kellemetlen szagnak teljesen hiányoznia kell a kész anyagnál. Az érett komposzt földszagú vagy enyhén édeskés illatú. A lazaság növelése és a talaj szerkezetének javítása érdekében ajánlatos almos trágyát használni, amely szalmát vagy fűrészport tartalmaz. Ezek a porózus anyagok lazítják a talajt és növelik annak légáteresztő képességét. Az ilyen trágyát általában tavasszal vagy ősszel használják, szétszórva a felszínen, mielőtt szántanak vagy ásnak egy területen.
A talaj dúsításához
A sertéstrágyában lévő mikroelemek jelentősen növelhetik a talaj termékenységét. Különösen igaz ez azokra a növényekre, amelyek érzékenyek a nitrogénhiányra, számukra a trágyázás különösen hasznos lesz. A legnagyobb hatékonyságot azzal a kijuttatással lehet elérni, ha sertéstrágyát kombinálunk más állati trágyával, különösen a ló- és nyúltrágyával. Ez a keverék tartalmazza a növények számára szükséges összes nyomelemet. Ebben az esetben is emlékeznünk kell a negatív tulajdonságokra, és meg kell hoznunk a szükséges intézkedéseket azok megszüntetésére.
Forrás:
