Az alulhasznosított gyepterületekben rejlő lehetőségekkel foglalkozik az uniós GO-GRASS projekt, amelynek máris kézzelfogható eredményei vannak.
Az állandó gyepterületek, melyek az Európai Unió (EU) teljes területének 17%-át teszik ki, létfontosságúak a társadalom számára nélkülözhetetlen ökoszisztéma-szolgáltatások tekintetében, de gazdasági és társadalmi hasznosításuk lehetőségei, főleg a vidéki térségekben is túlmutatnak a jelenlegi gyakorlaton.
E területek szénmegkötő képességüknek köszönhetően, továbbá, az Európai Zöld Megállapodás által meghatározott, 2050-re tervezett, nettó zéró károsanyag-kibocsátás eléréséhez is hozzájárulnak. Ennek ellenére a gyepterületek igen kevés figyelmet kapnak, alulértékeltségük és kihasználatlanságuk Európa-szerte nehezíti a vidéki közösségek gazdasági megerősödését.
Emellett folyamatosan csökken a gyepterületek nagysága a földhasználat-változás következtében, ami többek között a biológiai sokféleség csökkenéséhez és a talajminőség romlásához is hozzájárul.
Új termékek
Azonban a gyepterületek fenntartható hasznosítása új termékek és üzleti lehetőségek kifejlesztése révén segíthetné a kapcsolódó környezeti előnyök helyreállítását, megtartását és vidéki vállalkozások kialakítását.
A gyepterületek sokféleségében rejlő üzleti lehetőségeket egy EU-s finanszírozású projekt, a GO-GRASS is vizsgálta 2019 és 2024 között nyolc uniós tagország összefogásával.
A projekt négy országban – Dániában, Németországban, Svédországban és Hollandiában – a körforgásos agrár-élelmiszeripari rendszerre alapozva kisléptékű bemutatóhelyeket hozott létre, ahol technológiai és üzleti megoldásokat dolgoztak ki fenntartható, alulhasznosított gyepterületeken alapuló termékek, például papír, állati alom, szerves fehérje, biogáz és bioszén előállítására.
Továbbá a projekt három országban elméleti síkon is körbejárta ezen megoldások megvalósíthatóságát, többek között Magyarországon, ahol a bioszén-előállítás lehetőségeit vizsgálta az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, szakértők széleskörű bevonásával. De pontosan milyen lehetőségeket kínálnak a hazai gyepterületek a vállalkozó szelleműek számára a projekt tapasztalatai alapján?
GO-GRASS projekt
A mezőgazdasági ágazat jelenleg a gyepek legnagyobb felhasználója hasznosítás szempontjából: mind a gyep különböző természetes (pl. legelők vagy rétek), mind a feldolgozott (pl. pellet, széna vagy szilázs) formáiban.
Ugyanakkor a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági területekről (pl. útmenti, parlagon heverő és természetvédelmi területekről) származó fűfélék egyre nagyobb mennyisége kevéssé értékes takarmányként a mezőgazdaság számára.
Ebből adódóan sokszor ezen erőforrások kihasználatlanul maradnak, ami a társadalom számára költségekkel (pl. kaszálás) és a vidéki területek számára elszalasztott lehetőségekkel jár. Ilyen lehetőség lehet például a fű alternatív nyersanyag- vagy energetikai célú felhasználásának fejlesztése körforgásos üzleti lehetőségek segítségével, melyek támogathatják a vidéki területek újjáélesztését.
A GO-GRASS EU-s finanszírozású innovációs projekt (2019-2023) pontosan ezt célozta meg a német Mezőgazdasági Mérnöki és Biogazdasági Leibniz Intézet (Leibniz-Institut für Agrartechnik und Bioökonomie /ATB/) vezetésével. A projekt az elhanyagolt vagy kevésbé használt gyepterületeinkben rejlő erőforrások fenntartható hasznosításával és ezáltal az európai vidéki közösségek erősítésével foglalkozott.
Ennek érdekében körforgásos üzleti modelleket dolgoztak ki gazdák és feldolgozók számára, így elősegítve a tápanyag-utánpótlást, a nyersanyag-önellátás növelését, illetve az energiafogyasztás csökkentését.
A projekt négy regionális bemutatótelep munkájára épült, amelyeket Hollandiában, Svédországban, Németországban és Dániában hoztak létre a nem hasznosított zöldtakarmányra alapozott új értékláncok kialakítása céljából:
Hollandia: Jó minőségű csomagolóanyag és papír előállítása az utak széléről begyűjtött fűnyesedékből.
Svédország: Brikett alomanyag előállítása zöld pántlikafűből aprítást követően, ami alomanyagként történő hasznosítása után trágyaként, biogázként, illetve hőtermelésre is használható.
Németország: Bioszén előállítása piolízis technológiával az Alsó Odera-völgy Nemzeti Parkból származó fűből, amelyet talajjavítóként, illetve a talajok víztartó képességének növelésére lehet felhasználni.
Dánia: Fehérje előállítása fűből (főként lucernából, heréből, pántlikafűből) kisméretű finomító segítségével. A szerves fehérjekoncentrátum sertések és baromfik étrendjének gazdagítására, illetve tejelő tehenek tejtermelésének fokozására használható. Továbbá az előállítás során keletkező barnalé elhasználható biogáz-termeléshez vagy tápanyag-utánpótlásként visszajuttatható a talajba.
Csonka Valéria
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest
Cikkünk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2024/08-as számában olvasható.
