Zöldség
Zöldség

Az uborka peronoszpóra gyógyítása

Az uborka peronoszpóra gyógyítása

Agrofórum Online

Noha a bizonytalan piac, és a nagy kézimunkaerő-igény miatt a konzervuborka termőfelület drasztikusan visszaesett, vannak bátor vállalkozók, akik évről évre megpróbálkoznak az uborka termesztésével.

Hálás növény – mondják, de meg kell számára adni mindent, mert érzékeny a hőmérsékletre, a páratartalomra, a víz- és tápanyagellátásra, valamint csak kiváló szerkezetű talajon képes versenyképes termésmennyiséget és minőséget produkálni.

A méretes (berakó) uborkát heti két-három alkalommal kell szedni, ebből adódóan az élelmezési várakozási idő miatt a növényvédelmi lehetőségek meglehetősen korlátozottak. Június végén, júliusban szokott a rettegett ellenség, a peronoszpóra (Pseudoperonospora cubensis) jelentkezni, amely meleg (legalább 250C) és magas páratartalom mellett károsít olyan esetben, ha a levél felülte is nedves.

Gyors lefolyású betegség. A levél színén hirtelen megjelenő (erek által nem határolt!), pár milliméter nagyságú világossárga foltok gyorsan megnövekszenek, a fonáki oldalon lilásbarna sporangium szőnyeg képződik. Ezt követően a tünetek viszonylag gyorsan megszűnnek, a levél elszárad, lehullik, a jelentős lombvesztés miatt a termésképzés is visszaesik. Ugyan a levél elszárad és lehullik, de az inda egészséges marad, ami egy növényvédő szer mentes védekezési megoldást jelenthet.

A támrendszeren nevelt uborka folyamatos víz- és tápanyagellátást igényel, korszerű ültetvényeken csepegtető rendszert alkalmaznak, tömlős megoldás során napi öntözés, és kb. 7-10 napi fejtrágyázás szükséges. A szórófejes öntözés, pont a gombás betegségek miatt nem javasolt, ez alól kivételt képeznek az alacsonyan elhelyezett mikroszórófejek, amelyek a csepegtető rendszerek mellett elsősorban párásítás célját szolgálják.

Az egészséges inda alkalmas arra, hogy megfelelő tápanyagokkal újabb hajtások képzésére indukáljuk! A kálium, mint fontos növényi tápanyag a hajtásképzést generálja, hasonló módon a bór is. Ezt a két tápelemet kombinálva nitrát-nitrogénnal, amelynek köztudottan nagyon jó a lombképző hatása, gyors javító hatást érhetünk el a lombozat újrafejlesztésében.

Ilyen célra kiválóak a káliumnitrát alapanyagú műtrágyák, amelyek jól oldódnak, a nitrát miatt gyorsan felvehetők és rövid idő alatt hasznosulnak. Bórtartalmú készítménnyel, ami lehet akár lombtrágya is, augusztusra visszaállítják az egészséges lombozatot, ezzel együtt a termésképzést is. Körül-belül két héten keresztül, heti kétszeri 1-1,5 dkg/m2 káliumnitrát tápoldatként kijuttatva az egyébként jó kondícióban lévő növény lombképződését helyreállítja.

Gyökérzöldségfélék őszi trágyázása, fejlődési rendellenességei (II.)

2019. október 7. 04:36

A pontatlan tápanyagigény számításból és trágyázásból adódó hiány és túladagolás számos élettani zavarnak, látható és nem látható fiziológiai betegségnek a kiváltója.

Gyökérzöldségfélék fejlődési rendellenességei (I.)

2019. október 3. 13:05

A növénytermesztésben gyakran tapasztalható sekély talajművelés - aminek egyes években következménye a súlyos belvízhelyzet is - a zöldségfélék közül leginkább a gyökérzöldségeket sújtja.

Sokoldalúan hasznosítható zöldségkülönlegesség a csicsóka

2019. szeptember 15. 04:37

Az elmúlt évtizedben a sokoldalú hasznosítás lehetősége miatt került a csicsóka az érdeklődés homlokterébe. A klasszikus humán étkezési hasznosítás és a fruktózgyártásra történő felhasználás mellett a leveles szár egy tenyészidőszakon belül többször is visszavágva igen értékes levélfehérje-koncentrátum alapanyag. Emellett közvetlen takarmányozásra is alkalmas. A gumók igazán nagy értékét a benne található szénhidráttartalma, az átlagosan 15%-nyi inulin adja.

A kén nélkülözhetetlen tápanyaga a zöldségféléknek

2019. augusztus 26. 09:57

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.

Újdonságok, aktualitások a növényvédelem területén – XIII. Növényorvos Nap Gödöllőn

2018. november 27. 10:02

A Szent István Egyetem Gödöllői Campusának aulája adott otthont november 14-én a XIII. Növényorvos Napnak. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) és a SZIE Gödöllői Campusának meghívására a rendezvényre érkezők száma meghaladta a nyolcszázat.

Repce Különszám – ingyenesen letölthető szakmai kiadvány (PDF)

2019. február 26. 09:52

A Nufarmer magazin tavaszi különszámának főszereplője a repce, köszönhetően annak, hogy – bár Magyarországon nem mindenhol optimálisak számára a feltételek – az egyik legnagyobb árbevételű kultúra, stabil piaccal.

Európában a szőlőinket és csonthéjasainkat is fenyegető karantén baktérium, a Xylella fastidiosa

2019. szeptember 10. 11:49

A cikk átfogó képet nyújt az Amerikában őshonos Xylella fastidiosa baktériumról, eddigi európai térhódításáról, a főbb fertőzési esetekről. Bemutatja az okozott tüneteket a főbb gazdanövényeinken: szőlőn és csonthéjas gyümölcsűeken, valamint egyes fás szárú dísznövényeken. Felhívja a figyelmet a Xylella fastidiosa behurcolásának és terjedésének megakadályozására szolgáló hatósági intézkedések főbb elemeire és a készenléti terv szerepére a kórokozó terjedése elleni eredményes fellépésben.

Ha csapadékosra fordul az idő, fertőzni fog a tafrinás levélfodrosodás

2018. március 10. 17:17

Gyümölcsösökben már szinte minden növény metszhető, sőt igyekezni is kell, mert néhány faj rövid időn belül fakadni fog.