A Közép-Ázsiából származó spenót mára világszerte elterjedt, 2014-es statisztikai adatok alapján 24,3 millió tonna a globális termésmennyiség. Agronómiai tulajdonságai az évszázadok folyamán javultak, melynek lenyomata a spenót genomjából kiolvasható. Ezeknek az adatoknak a segítségével a nemesítés – különös tekintettel a rezisztencianemesítésre – sokkal gyorsabbá válhat..
A sciencedaily.com szerint spenótperonoszpóra hatalmas termésveszteségeket okoz Kaliforniától egészen az északi fekvésű New Yorkig. A spenót genetikai anyagának részletes feltárása révén lehetőség nyílik a peronoszpórarezisztenciát hordozó gének azonosítására. Amennyiben ezek megvannak, könnyen átvihetők a kiváló beltartalmi tulajdonságokkal rendelkező fajtákba, javítva azok védekezőképességét.
A Boyce Thompson Intézet és Shanghai Normal Egyetem munkatársaiból álló kutatócsoport 120 termesztett és vad spenótnövény transzkriptumának (genomról képződő RNS-ek összessége) szekvenálását végezte el. A céljuk az volt, hogy azonosítsák azokat a genetikai változásokat, melyek a termesztésbe vonás hosszú évszázadai alatt történtek. E hasznos ismeretek segítségével a nemesítők fokozottabb betegség-ellenállósággal, nagyobb hozamokkal és jobb beltartalmi értékekkel rendelkező fajtákat tudnak előállítani a jövőben.
A transzkriptum feltárása során azt tapasztalták a kutatók, hogy a termesztett spenót genomja csak kis mértékben különbözik a vad ősének a genetikai anyagától. Számos kultúrnövény esetében ennek pont az ellenkezője figyelhető meg. Jó példa erre a kukorica, amelynek őse a teosinte termesztése története során hatalmas átalakuláson ment keresztül.
A spenót esetében ez azzal jár, hogy még bőven van lehetősége a nemesítőknek a kedvező tulajdonságok kialakítására. Sikerült is azonosítani több olyan régiót a spenótgenomban, amelyek közvetlen kapcsolatba hozhatók a termesztett fajták kialakulásával, azaz vélhetően a levélmennyiségre és szárhosszúságra vonatkozó kívánatos tulajdonságok hordozói.
Fordította: Polgárné Balogh Eszter
