J. Erzsébet kérdése: Kifejtő babon, amit vásároltam, a hüvelyen sötét, nagyméretű foltokat látok. Mi ez a betegség? Nagyon finom ez a fajta, lehet az ilyen foltos hüvelyek magjait jövőre vetőmagnak felhasználni?
Aki válaszol:
Dr. Némethy Zsuzsanna, ny. egyetemi adjunktus
Kedves Érdeklődő!
A babnak számos betegsége ismert, a hüvelyt és az abban fejlődő magokat is több kórokozó fertőzheti. Ezek közül, amelyik a hüvelyen kifejezetten nagy, sötétszürke foltokat idéz elő, az a bab izariopsziszos betegsége (Isariopsis griseola, Phaeoisariopsis griseola). A világ babtermesztő országaiban általánosan előforduló betegség, különösen a meleg és párás termesztő helyeken okoz súlyos kárt a magfogásra nevelt babfajtáknál. Megfertőzi a bokorbabot, líma-babot, futó tűzbabot, tepary babot, valamint a lóbabot, és borsón is azonosították.
A betegség leveleken, levélnyélen, hajtásszáron és hüvelyen okoz tüneteket. Levélfoltjai általában mellék erek által határoltak, ezért szegletes alakúak. Levél színén a foltok szürkésbarnák, gyakran zónázottak, és gyakran a barnás foltokat sárgás udvar veszi körül. A fonáki oldalon a foltok fakó, matt színűek, és rajtuk szürke színű bársonyos bevonat fejlődik. Levélnyélen és hajtáson megnyúlt, sötétbarna foltok képződnek.
A bab hüvelyén nagyméretű, 10 mm-t is meghaladó kör vagy kerekített foltokat okoz, azok besüppedtek, kezdetben vörösbarnák, rajtuk hamar kifejlődik a gomba sötétszürke konídium tartó gyepe, ami a sajátságos bársonyos bevonatot adja. A hüvelyen keresztül a mag is megfertőződik.
A leveleken okozott elhalt foltok a növény asszimiláló felületét csökkentik, abból adódó terméscsökkenés 10-50% -ot is elérheti. A magfertőzés miatt a termés minősége csökken, vetőmagként nem ajánlott felhasználása. A foltokban képződő gombaspórák (konídiumok) csírázásához, a növény újabb fertőzéséhez nedves növényi felületre vagy magas páratartalomra van szükség. A spórák terjedése állományban a szél és a csapódó vízcseppek segítségével történik. A kórokozó a talaj felszínére hullott növényi maradványokon és fertőzött magokkal telel át, tartja fenn magát.
Védekezés alapja az egészséges, kórokozótól mentes vetőmag. Legalább 2 éves vetésforgó ajánlott előfordulását követően, 2 évig babot, lóbabot és borsót a területen ne termesszünk. Virágzás idején, különösen meleg és csapadékos időjárás esetén, ajánlott 7-8 naponként az állományt és terméskezdeményeket kezelni. A szemtermés növekedése, érése nyár végére esik, amikor az éjszakai harmatképződés miatt a hüvelyfertőzés gyakori. Ekkor is szükséges lehet az állomány permetezése. A babnál engedélyezett gombaölő szerek közül a réz, a mankoceb és az azoxistrobin hatóanyagú szerek ajánlottak, melyek egyben a bab kolletotrihumos betegsége ellen is védelmet nyújtanak.
Kérdésére visszatérve, a beteg, foltos hüvelyből ne fejtse ki a magokat vetőmagnak, csak ép, egészséges hüvelyből származó magot használjon erre a célra.