Mit tehetünk a spanyol csupaszcsiga ellen?

Aki válaszol:
Krausz Dóra növényorvos, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök

Kedves Kérdező!

Magyarországon jelenleg egy, meztelencsiga-fajok (Arion spp., Deroceras spp.) elleni fonálféreg–készítménynek van engedélye. A készítmény III. forgalmi kategóriájú, méhekre, vizekre nem jelölésköteles, ökológiai termelésben is alkalmazható szabadföldi és hajtatott paradicsomban, paprikában, dísznövények és fűszernövények károsítói ellen. A Steinernema feltidae fonálféreg-faj a felsorolt kultúrákban dohánytripsz, gombaszúnyog és nyugati virágtripsz, a Phasmarhabditis hermaphrodita fonálféreg-faj meztelencsiga-fajok ellen alkalmazandó.

Gazdaboltokban, kertészetekben a termék nem kapható. A felmerülő igényeket a termék kizárólagos forgalmazójának és engedélytulajdonosának munkatársai felé e-mailben vagy telefonon lehet jelezni, és megrendelni a terméket. További információkat a cég honlapján, ezen belül az elérhetőségeket itt találjuk meg.

A készítményt egy vegetációs időben 1-3 alkalommal juttathatjuk ki, alkalmazásának módja a gyártó által megadott paraméterek szerint a talajba (egyéb közegbe) öntözés, talajra permetezés, bedolgozás útján (2 l/m²), 30 millió egyed/100 m² (300 ezer egyed/m²) dózisban. A kezelés legalább 6 héten keresztül jelent védelmet, ezt követően nagy egyedszámú csigapopulációban érdemes megismételni a kezelést.

A kezelés március és október között (5-20 °C között, ~15 °C-os talajhőmérsékleten) akkor a leghatékonyabb, ha a kártevő várható megjelenése előtt 1 héttel juttatjuk ki a készítményt, mivel ebben az esetben a kártételi szint minimálisra redukálható. A védekezés sikerét növelhetjük, ha a kezelt közeget a kijuttatás után még legalább két hétig nedvesen tartjuk. Alkalmazás előtt minden esetben figyelmesen olvassuk el a termék címkéjén található információkat!

A spanyol csupaszcsigáról

A spanyol csupaszcsiga (Arion lusitanicus) Európa-szerte inváziós kártevő csigafaj, Magyarországon először Sopronban észlelték 1985-ben (valószínűleg agrárimporttal került hazánkba). Rendszertanilag a puhatestűek (Mollusca) törzsének csigák (Gastropoda) osztályába, azon belül a tüdőscsigák (Pulmonata) rendjének simatestű házatlancsigák (Arionidae) családjába tartozik. Gyakran összetévesztik, vagy egy fajnak tekintik a megtévesztésig hasonlító vörös vagy narancssárga csupaszcsigával (Arion rufus), ám két különböző fajról van szó. A spanyol csupaszcsigával sok helyen Arion vulgaris tudományos néven is találkozhatunk.

Spanyol csupaszcsiga

A spanyol csupaszcsiga vagy spanyol házatlancsiga nagytestű, barnásvörös színű csigafaj. Feje testétől eltérően sötétebb színű, talpszegélye világosabb krémszínű. Elérheti a 10-15 cm hosszúságot is, alakja farok irányban elvékonyodó. Háti vetületének mindkét oldalán egy-egy nagy méretű légzőnyílás látható. Színén kívül jellegzetes ismertetője testfelületének mély, hosszirányú barázdáltsága.

Hazánkban inkább a Dunántúlon, ritkábban az Alföldön találkozhatunk vele. Természetes élőhelyei a mezős, erdős, lápos területek. Rejtőzködő életmódot folytat, nedvességkedvelő, fénykerülő faj, tehát borús időben, illetve eső után aktívabb. Nagy eséllyel éjszaka és hajnalban érhetjük tetten. Erősen fitofág hajlamú (étrendjét főként növényi eredetű táplálék teszi ki), de mindenevőként élő és holt, növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt, jellemző rá a kannibalizmus. A legnagyobb kárt nyáron okozza kertészeti kultúrákban.

Alpesi országokban, Dél-Németországban 90%-ban a spanyol csupaszcsiga felelős a háztáji és szántóföldi csigakártételekért. Magyarországi gyors terjedését három tényező segíti: egyrészt nincs hazánkban természetes ellensége, másrészt csigához képest kevésbé helyhez kötött életmódot folytat, nagyobb távolságokat is megtesz egy nap alatt. Ezen kívül az ismert kártevő csigafajok között a spanyol csupaszcsiga messze a legproduktívabb: akár 200 tojást is lerak egy egyed egy megtermékenyítést követően, és mivel hímnős, egy megtermékenyítést követően mind a két egyed tojást rak.