34℃ 19℃
június 23. Zoltán, Szultána

Mit tehetünk az őszibarackfát fertőző sztigminás betegség ellen?

Agrofórum Online

H. László kérdése: Az idén nagy problémát okozott a levéllyukasztó betegség az őszibarackfáimon. Mit tegyek, hogy jövőre megakadályozzam ezt?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A levéllyukasztó betegség, más néven sztigminás betegség (Stigmina carpophila) a csonthéjas kultúrákban, az őszibarack mellett többek között a kajszifákon is megjelenő kórokozó. Őszibarackon főként a levélen de a hajtáson és a gyümölcsön is feltűnő tünetek alakulnak ki a betegség hatására. A levélen kezdetben pár mm átmérőjű, kerek, sárgászöld, majd később elbarnuló foltok láthatóak. A foltok szegélye rendszerint keskeny és barna, majd az idő múlásával a foltok közepe kiesik, szegélyük azonban megmarad.

A hajtástünetek a rügyek körül 5-10 mm ovális, barna foltok formájában jelennek meg. A fertőzött vesszők bőrszövete felrepedezhet, amennyiben a folt a vesszőt körülöleli, akkor a vessző elszárad. A tünetek idővel a gyümölcsökön is megjelennek. A terméseken 1-2 mm átmérőjű, kerek, liláspiros színű foltok jelennek meg, később közepük kiemelkedik, szélük pedig liláspiros színét megtartja.

A kórokozó a lehullott levelekben és a fertőzött fás részeken telel, ami egyben a fertőzés forrása is. A lehullott lomb összegyűjtésével csökkenthetjük a fertőzés forrását, valamint hatásos még emellett a levelek talajba forgatása, bomlásuk elősegítése is. A fák metszésekor a beteg vesszők eltávolítása és megsemmisítése is elősegíti terjedésük akadályozását. A tünetek megjelenése már a betegség jelenlétét jelzi, az ezután végzett kezelésekkel már csak a kórokozó továbbfejlődése csökkenthető, a kialakult fertőzés ezzel nem gyógyítható.

Igazán hatékony védekezést a megelőzéssel érhetünk el, amit a nyár végén – ősz elején elvégzett rezes lombfertőtlenítéssel tehetünk meg. A lombhullás végéhez közeli időpontban történő megismétlésével a védőhatás még jobban megerősíthető. Tavasszal a rügypattanás előtt újra végezzük el a fák nagy lémennyiségű rezes (rézoxiklorid) lemosó kezelését. A fiatal levelek már virágzáskor fertőződhetnek, ezért is fontosak a bimbós állapotban, a virágzás előtt és a közvetlen sziromhullás után végzett permetezések. Ebben az időszakban a moníliás betegséggel egybekötve e kórokozó ellen is védekezhetünk. A vegetációs időszakban a vegyszeres védekezésre használhatóak pl. mankoceb, kaptán, klórtalonil, folpet, ciprodinil, tebukonazol hatóanyagú szerek.

A repce kora tavaszi kártevői

2020. január 29. 10:24

A repcét veszélyeztető kártevők sorát kora tavasszal két kistestű ormányos bogár nyitja meg; a repceszár-ormányos és a nála pár tized milliméterrel testesebb nagy repceormányos. Az gazdasági kárt a lárvák okozzák, amelyek eleinte a levélnyelekben, később pedig a repce szárában táplálkoznak. Az előrejelzési adatok, vagyis a sárga tálak és ragasztós lapok fogási eredményei alapján, valamint az időjárás figyelembe vételével határozható meg az ellenük való védekezés optimális időpontja.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (2. rész)

2019. november 20. 12:07

2019-ben a száraz és enyhe tél kedvezett a mezei pocok szaporodásának. Az Alföld és a Dunántúl túlnyomó többségén a fertőzöttség elérte a veszélyes mértékű, 2 darab/100 négyzetméter szintet.

A szója kártevői és az ellenük való védekezés

2023. szeptember 15. 17:10

A szója terméspotenciáljának védelme érdekében a gazdálkodóknak rendszeresen ellenőrizniük kell a növényállományukat, és szükség esetén megfelelő megelőző és kezelési intézkedéseket kell alkalmazniuk a szója kórokozóival és kártevőivel szemben.

Beérett, lábon álló kukoricák kártevői

2018. január 23. 20:32

A kukorica kiterjedt kártevő közösségéből a talán legkevésbé ismert, jelentőségüket tekintve háttérbe sorolt kártevő csoportot képviselik az ún. időskori, szeneszcens kártevők.