Az idei esztendő időjárási szempontból furcsa kettősséget mutat. Míg januárban és februárban a sokévi átlagnál melegebb volt az időjárás, addig március közepéig a fokozatos felmelegedés helyett jóval hidegebb van. Éjszakánként rendszeresen fagy, időnként igen erős a lehűlés. Nappal, a napos órákban akár 10 C0 is előfordul, de borús napokon alig néhány fok a maximum hőmérséklet. Csapadék szempontjából igen jelentős a hiány, még a nyugati országrészben is több mint egyhavi a csapadékhiány, az ország középső és kelet részén pedig még ennél is több csapadék hiányzik a talaj felső rétegéből. A február végi - március eleji szélviharos napokon hófúvás helyett porviharokat lehetett látni országszerte.
A tartós télvégi szárazság miatt az ősszel elvetett kalászos gabonaállományok és az őszi káposztarepce szenved a vízhiánytól. Még a fejlettebb növényállományokban is jelentős a felfagyás, a növények gyökérzete megszakadt, amit csak hengerezéssel lehet a talajba visszanyomni, a gyökerek újraeredéséhez viszont bőséges eső kellene. Az eddig kijuttatott nitrogén fejtrágyák közül eddig csak a folyékony halmazállapotúak tudtak hatni, mert nem volt annyi csapadék, amennyi a szilárd formulációkat bemosná a gyökérzónába. A tápanyag nagyon hiányzik a növényeknek, az, hogy éheznek, már januárban is megfigyelhető volt a sárguló és lilás elszíneződésű leveleken. Az elhúzódó télies időjárás után, amennyiben hirtelen felmelegedés vár a növényekre, nem lesz idő a kellő bokrosodásra, a repcénél pedig az elágazódásra.
Növényvédelmi szempontból most még elsősorban az őszi káposztarepcére kell figyelni, mert a február végi felmelegedésben megjelentek a szárormányosok. A táblaszélekre kihelyezett sárga ragacsos fogólapok és sárgatálak viszonylag nagy egyedszámban fogták a nagy repceormányost és a repce-szárormányost. A jelenlegi fagyos napok miatt most ismét hibernálódtak a kártevők, de a következő felmelegedés újra előcsalogatja azokat. Kollégák megfigyelései szerint aktivizálódtak a repce- és földibolhák is, ami most nem képes még károkat okozni.
Kalászos gabona állományokban most még az aszály a legfontosabb károsító tényező, de az idős leveleken most is jelen vannak a lisztharmatot és levélfoltosságot előidéző kórokozók szaporító képletei, bár nem nagy tömegben. Aktivizálódásukhoz most még a kellő hőmérséklet és a csapadék is hiányzik. A legutolsó melegebb periódusban, napos időben már szórványosan megjelentek a vetésfehérítő bogarak „korán kelő” egyedei is, előbújva az avarból.
