Szeptember utolsó dekádjában az addig igen kellemes nyárvégi, csendes időjárást egy sarkvidéki hűvös, kissé csapadékos hidegfront szakította meg.
Azóta a nappalok nem melegednek 20 0C-fölé, az éjszakák pedig rendre 10 0C-alatt maradnak. Szélvédett, mély fekvésű helyeken talaj menti fagyok várhatók derült éjszakákon. A kevés csapadék nem hátráltatta az őszi betakarítási munkákat, jól halad a kukorica és a kertészeti növények begyűjtése. A repce vetése után most kezdődik az őszi kalászos növényeké, mely a repcéhez képest sokkal nagyobb volument képez.
Az őszi kalászos növények tekintetében nagy területen kerül vetőmag a földekbe önmaga után. A kalászos gabonákat általában jó talajlakó kártevő „nevelő” növényeknek tekinthetjük, hiszen ritkán fertőtlenítik talaját, valamint kiváló tojásrakó területe a pattanó bogaraknak és erdők közelében a cserebogaraknak.
cserebogár pajor
Aratás után az árvakeléseken a gabonafutrinka szintén kiváló tojásrakó helynek tekinti a tarlót. Az augusztusi, csapadékos hónap kedvező körülményeket teremtett a pattanó bogarak és a gabonafutrinka számára a bőséges tojásrakásra és a lárvák kikelésére. A bi- vagy monokultúrában gabonával elvetett területeken ezért feltétlenül fontos a vetőágy előkészítés során felmérni a táblák talajlakó kártevő, illetve csócsároló fertőzöttségét.
búza csócsárló kártétele
A csócsároló fertőzöttség akkor haladja meg a veszélyességi küszöbértéket, ha négyzetméterenként 2-3- nál többet találunk a talajban, míg drótféregből és pajorokból ez a szám 1-2 feletti.
búza drótféreg
Őszi káposztarepcében továbbra is a repcedarázs kártétele játssza a főszerepet. A darazsak felszaporodására igen kedvező volt a hosszan tartó meleg idő, ezért most hatalmas tömegben párosodnak a repce vetések környezetében.
repcedarázs imágó
A kopuláló- és tojásrakó nőstények mellett már szép számmal láthatóak az L1-L2 fejlettségű álhernyók, melyek jó étvággyal fogyasztják a 4-6 leveles repcéket. A kártétel mértéke a lárvák fejlődésével exponenciálisan fokozódik, ezért ennél fiatalabb repcén már négyzetméterenként 2-4, fejlettebb repcében pedig 6-8 álhernyó feletti létszámnál indokolt védekezni a kártevő ellen. Az ország csapadékkal jobban ellátott térségeiben az első leveleken foltokban megjelentek a peronoszpóra első tünetei is. A kártétel most még nem veszélyes mértékű, de érdemes figyelemmel kísérni a fertőzés folyamatát, és az őszi regulátoros permetezésnél szükség esetén beavatkozni. A nyári nyugalmi állapot után most kel tömegesen a búza-és árpa árvakelés a repce vetésekben. Még a bokrosodás kezdete előtt kezeljük az állományt egyszikű irtó készítménnyel. Vegyük figyelembe, hogy hideg időben lassabban hatnak ezek a készítmények, tehát nem érdemes az utolsó pillanatig várni a kezeléssel.
