Ezt a mondatot sok esetben használjuk az élet számtalan területén. A mezőgazdaságban ennek még nagyobb jelentősége van, hiszen, ha valami nem jó az elején az alapoktól, az később már nehezen korrigálható. Hasonlatos a házépítéshez, ahol egy rossz alapozást igen nehéz helyrehozni, amikor rajta van már a tető.
A növénytermesztésben ezt még hatványozza, idézve egyik kollegám mondását, „… amit jól megtehetek azon csak a termésem fele múlik, mert a másik felét az időjárás, az évjárat teszi hozzá.”
Egyik fontos tényező az időben és jó minőségben a magágy előkészítése, amely vizet tart meg, és gondoskodik róla, hogy a nedvesség, a pára ott legyen az elvetett mag körül. Ha nincs is elegendő csapadék, legalább a kapilláris rendszeren feljusson a keléshez szükséges víz, majd utána a gyökér tudjon lefelé haladni követvén a fogyó vizet. A napraforgó esetében kevésbé járható út, hogy a magot tesszük mélyebbre, a „nedves” talajba, hiszen egyre nagyobb talajréteget kell „felemelnie”, hogy a felszínre törhessen. A kukorica könnyebben „kifúrja” magát, mint a napraforgó. A vetésmélység csak a könnyű talajokon lehet 5 cm alatti.
Az eketalpról már írtunk korábban, szinte triviális, de a napraforgónál még komolyabban kell venni. Amikor a talaj nedves, van tavaszi csapadék, akkor a „talp” puha, átjárható a gyökerek számára, de amikor száraz olyan, mint a beton. A napraforgó nem szeret, nem tud gondoskodni magáról sekély talajrétegből, csak akkor tud teremni, ha mélyre tud nyúlni a gyökere és nagyobb talajszelvényt átszőve, mint más növények. Megél, eltűri úgy is a szárazságot, ha nem hatol mélyebbre a gyökere, de közel sem úgy terem, mint mélyre hatoló gyökérzettel.
Az 1. ábrán látható, hogy egyes növények milyen mélységből szerzik be a számukra szükséges vízmennyiséget az amerikai Nagy Síkságon (Aracon, Colorado), az ábrán minden négyszög 1 láb, kb. 30 cm-es talajszelvényt jelöl.
A következő képeket kollegáim küldték, ahol látható az eketalpon, tömör rétegnél megtorpant napraforgó torzult főgyökere (1.kép), illetve a sekély rétegből könnyedén kifordított lapos gyökérlabda (2.kép).
A gyökerekkel átszőtt talajréteg nemcsak a napraforgó vízbeszerzését, de vele együtt a tápanyagfelvételi lehetőségét is korlátozza. További kár lehet, egy relatíve jobb évben a sekély gyökérzet miatti viharkár, megdőlés, sőt kidőlés. Ezek mind a talajelőkészítésnél dőlnek el. A mélyebb műveletek már eldőltek, de a magágykészítés még részben előttünk áll.
A vetésidő megválasztása is gyakran felmerülő kérdés, amelyre nehéz egyöntetűen jó választ adni. Ahol olyan a talaj szerkezete, hogy csak korlátozott időszakban, megfelelő talajnedvességnél lehet jó munkát végezni, ott nyilván a talaj diktál. Azonban ahol ez nem áll fenn, köszönhetően a napraforgó flexibilitásának, ott érdemes kivárni.
A következő diagramon (2. ábra) a 2021. évi üzemi fajtasoraink vetésideje és termésátlagai láthatóak. 2021-ben a zöld sávval jelölt vetési időszak adta tendenciózusan a magasabb természintet.
A napraforgó széles időintervallumban vethető a terméscsökkenés kockázata nélkül. A későbbi, melegebb talajba történő vetés gyorsabb kelést eredményez. A gyorsabb, kevésbé elhúzódó kelésnél hamarabb kinő a kártevők foga alól. A korai vetésnek csak kevés helyen van előnye.
Amennyiben a vetésidőt és a preemergens gyomirtást az érkező esőhöz igazítjuk, és van elegendő gépi kapacitásunk vetésre és gyomirtószer kipermetezésre, az esetben jobb esélyt adhatunk az alapherbicideknek (pl. Gardoprim Plus Gold), hogy kis idő múlva bemosódva dolgozzanak. A rugalmasabban kezelt vetésidővel ez a lehetőség is kihasználható.
A zöldborsónál, a feldolgozóipari tervezés miatt, klasszikusan alkalmazott hasznos hőösszeg számítást a kukoricánál is megtaláljuk, ahol a 10 oC feletti napi középhőmérsékleteket használjuk a tenyészidő követésére. A napraforgónál is számolhatunk, göngyölhetjük a hasznos hőösszeget, de míg a zöldborsónál a 4,4 oC feletti napi közepeket, addig a napraforgónál a kb. 6,7 oC feletti értékeket (5-6,7 oC-ig találunk értékeket) adjuk össze. Amikor megvan a 85-105 oC megtörténik a kelés. Negatív számokkal nem dolgozunk, így amikor a napi átlag alatta van a 6 oC értékeknek, akkor azt nulla értéknek vesszük.
Nézzünk egy vetés- és kelésidő szimulációt a Meteoblue Baján 2021-ben mért átlaghőmérsékleteivel különböző vetésidőkre. Ugyan mikor jön össze a keléshez szükséges hasznos hőösszeg (3. ábra).
Játék a számokkal, de talán a kelésbiztonság, a gyomirtószer hatás kihasználása érdekében a napraforgónál is hasznos lehet a hőösszegekkel számolni. Aki tudja a vetés és kelés idejét vissza is számolhat, hogy mennyire lehet ezeket az értékeket alkalmazni nálunk.
A magabiztos napraforgó hibrideinkről itt olvashatnak bővebben.
Szeleczki Attila
fejlesztőmérnök
Syngenta Kft.
