15℃ 8℃
április 3. Buda, Richárd, Hóvirág, Indira
Növénytermesztés

Kalászosok élettani eredetű károsodásai

Agrofórum Online

A kalászos gabonák lombozatát a vegetációs időszak kezdetén megvizsgálva számos olyan elváltozást lehet megfigyelni, amelyek nem éppen előnyösek a növény számára. Az egyre szélsőségesebbé váló időjárási viszonyok, mint pl. a rendkívül nagy napi hőingadozás, az eddigi csapadék hiány kedvezőtlen élettani folyamatokat indíthatnak el, amelyek esetleg a növényállomány létét is veszélyeztethetik, de a vegetatív felület károsítása útján esetleg jelentős terméskiesés okozói lehetnek.

A tél egyik velejárója a fagy, amely közvetlenül is károsíthatja a növényeket. A fagyáskár leggyakoribb formája az elfagyás, amikor a gabonák lombozatának egyes részei a fagy hatására elpusztulnak. Ez a hajlam meglehetősen faj és fajtafüggő. Az őszi zab és egyes őszi árpa fajták pl. meglehetősen hajlamosak az elfagyásra. Sok esetben olyan mértékben, amely már a növényállomány pusztulását is előidézheti, vagy olyan mértékben károsítja a lombozatot, hogy a gazdálkodók inkább megsemmisítik az illető károsodott tábla növényzetét.

Nem biztos, hogy mindig ez a helyes döntés, hiszen nagyon sok esetben a tenyészőcsúcs környéke és a fiatal levelek épek, így a növényzet képes lehet a megújulásra. A nagy mennyiségű elfagyott levél látványos ugyan, könnyen sarkallhat az állomány felszámolására, de jobb, ha ilyen esetekben nem a szemünknek hiszünk, hanem leszámoljuk több helyen is az egységnyi területre jutó, még életben levő növények mennyiségét.

Súlyos elfagyás őszi zab állományban

A hideg akkor is okozhat élettani problémákat, ha nem olyan nagy mértékű, hogy fagyással járjon. Az idei március folyamán gyakori volt a szélsőséges mértékű nappali hőingadozás. A hajnali hidegben a már megindult növekedéshez sok esetben nem tud elegendő tápanyagot felvenni a növény. A hideg okozta levélvég sárgulások nem csaka nitrogén, hanem több más tápelem részleges hiányát is jelzik. Ilyenkor egy komplex hatóanyag tartalmú lombtrágyázás hatékony gyors segélyt jelenthet az érintett állományoknak. Gyakori ugyanis, hogy a szilárd halmazállapotú tápanyag utánpótlás már ott van a táblán, de csapadék hiány miatt a növények a benne levő tápelemekhez nem juthatnak hozzá.

 A tél végi levélfoltosságok előfordulása is meglehetősen gyakori, főképp az őszi árpa és az őszi durum búza esetében. A tünetek igen gyakran a levél csúcsánál jelentkeznek először, vagy széles levelű fajtáknál a levelek hajlatában. Az eleinte tűhegynyi apró, vizenyős foltok egy idő után elhalnak, beszáradnak, majd ezek a foltok fokozatosan növekedve lassacskán a levél teljes elhalását okozhatják. Az élettani eredetű levélfoltosságok leggyakrabban akkor lépnek fel, amikor egyik napról a másikra beköszönt a szinte kora nyárias időjárás, a növények szerves anyag termelése, növekedése maximális sebességre kapcsol, de néhány mikroelemet valamilyen okból a növények nem képesek kellő mennyiségben felvenni.

A növényben zajló különböző élettani folyamatok „csúcsra járatása” során képződnek olyan erősen oxidáló hatású mérgező anyagok, amelyek lebontásáért olyan enzimek is felelősek, melyek kialakításához réz, cink és mangán is szükséges. Ezek relatív hiánya a felelős a levélfoltosságok kialakulásáért.

 Az egyes élettani eredetű sárgulások, foltosságok a gabonafélék igényei szerint összeállított speciális lombtrágyák használatával csökkenthetők, sőt a kezdeti fázisban még meg is szüntethetők. Fontos ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy a tavaszi lombtrágyázások, vagy folyékony halmazállapotú készítményekkel végzett fejtrágyázások során mindenképpen kerülni célszerű a túlzott dozírozást és esetleg a déli melegben történő kezeléseket is.

A tavasz folyamán az utóbbi években (ahogy az idén is történt) meglehetősen gyakoriaz aszály, amikor a víz hiánya miatt a növények egyszerűen nem tudják „hígítani” a rájuk zúdított rengeteg tápanyagot és a folyamat a levélvégek és levélszélek leszáradásához, „sómérgezéshez” vezethet.

Súlyos élettani eredetű levélfoltosság őszi búzán

Gyakori hiba a termesztők részéről, hogy az élettani eredetű tüneteket összekeverik egyes fertőző növénybetegségek tüneteivel. Az árpa sárga törpülés vírus tünetei pl. eléggé hasonlóak az élettani eredetű levélsárgulásokra. A két tünet a növények kézbe vétele során azonban könnyedén megkülönböztethető, mivel a vírusos növények turgora még aszályos körülmények között is jóval magasabb az egészséges egyedekénél. A vírusos növény igen gyakran olyan merev levélzetű, hogy végigsimítva szinte sündisznóra emlékeztet.

 Az élettani levélfoltosságokat gyakran keverik össze különböző, foltokat okozó levélbetegségekkel. Őszi árpán gyakran a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana), míg az őszi búzán a szeptóriás levélfoltosság (Septoria tritici) fertőzésének számlájára szokták írni az élettani eredetű foltosodásokat. A fertőző betegségek és az élettani levélfoltosságok között döntő különbség, hogy míg a betegségek általában teljesen véletlenszerűen okoznak foltokat a levélen, addig az élettani eredetű foltok elhelyezkedésében mindig van valamilyen „rendszer”.

Ha ezt felismerjük, máris könnyedén elkülöníthetjük az élettani eredetű foltokat a fertőző betegségek tüneteitől. Élettani eredetű betegségeket csak a kiváltó okok, sok esetben valamilyen tápelem hiány megszüntetésével lehet orvosolni, fungicides kezelésekkel nem.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

FERGETEG-es eredmények Martonvásárról

2025. március 28. 16:10

Az Mv Fergeteg, az első hazai nemesítésű, intenzív termesztési körülmények közé is ajánlható őszi zabfajta.

A 2024. évi kalászos vetőmag-előállítások tapasztalatai  

2025. március 25. 08:10

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei döntően befolyásolják a kalászos ágazatot, és azon belül a vetőmag-előállítás eredményeit.

Tönköly, tönke - pelyvás gabonák veszélyben!

2020. július 2. 12:45

Július elején az ország legtöbb régiójában megkezdődött az őszi árpa állományok vágásával a kalászos gabonák aratása. Az árpa mellett a legtöbb kenyérbúza-állomány is már aratásra érett, vagy ahhoz nagyon közeli állapotban van. A növényekre veszélyes kórokozók általában már nem találnak ehető, megfertőzhető növényi részeket ezeken a gabonákon. Ugyanakkor van egy kis szegmense a kalászos gabonáknak, amelyek esetében még vannak reális növényvédelmi veszélyek és azok figyelmen kívül hagyása többé – kevésbé súlyos mennyiségi és minőségi kártétellel is járhat.

Tavaszi növényvédelem kalászosokban

2020. február 26. 08:02

Ahogy tavaly, úgy 2020-ban is bevált növényvédő szereket, kipróbált növényvédelmi technológiákat ajánlunk a jövedelmező gabonatermesztéshez.

Kalászosok gyomirtása tavasszal

2024. március 8. 10:10

Az őszi kalászosok technológiájában két irányzatot lehet elkülöníteni: őszi és tavaszi gyomirtást. Kalászosvetéseink nagyobb részén még mindig a tavaszi gyomirtás a jellemző.

Az idei kalászos szezon messze elmaradt az ideálistól – elég, ha csak az idei év első négy hónapját vesszük górcső alá a lehullott csapadék tekintetében

2020. július 1. 10:18

Az időjárás az elmúlt években egyre hektikusabbá vált, egyre többször találkozunk aszály miatt bekövetkező károkkal. Ezek mérséklésében komoly szerepet játszik a terület adottságainak megfelelő agrotechnika, és a fajta/hibrid kiválasztása.