Egyre inkább felértékelődik a szabadban, jó levegőn, erdőben, vizek mellett végezhető szabadidős tevékenység, ezért sokak számára örömteli a horgásztársadalom utóbbi években tapasztalt erősödése, az országszerte szaporodó horgászegyesületek és tagok száma – fogalmazott Farkas Sándor a Csongrádi haltelepítés alkalmával.
Mintegy húszezer Csongrád-Csanád megyei horgász örülhet a haltelepítésnek, ezúttal 25 mázsa, Kunhegyesen nevelt, háromnyaras pontyot engedtek szabadon a MOHOSZ és a Horgász Egyesületek Csongrád Megyei Szövetsége közreműködésével – mondta a haltelepítés helyszínén az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. Miután megszűnt a hazai élővizeken a halászat, a horgászat újult erőre kapott. Az agrártárca támogatásának és a horgászszövetségekkel való együttműködésének köszönhetően mára a horgászok alkotják Magyarország legnagyobb, 800 ezer tagot számláló civil szervezetét – tájékoztatott Farkas Sándor.
A csongrádi Tisza parton a miniszterhelyettes emlékeztetett a 20 évvel ezelőtti tiszai ciánszennyezésre, ami után hosszú évek kellettek az élővíz magára találásához. Mint fogalmazott, ezért is tartja fontosnak a haltelepítéseket, amikor különböző fejlettségű, és fajú, előnevelt halakat a folyóba engednek, hogy azok megtalálják természetes élőhelyüket, valamennyi horgász örömére.
A Tiszában is mesterséges utánpótlás biztosítja a horgászatra érett, megfelelő mennyiségű halat, amelyet a jóváhagyott halgazdálkodási terv és a horgászok igénye szerint telepítenek – mondta Bokor Károly, a Magyar Országos Horgász Szövetség alelnöke. Felsorolása szerint számos őshonos halfajt telepítenek a Tiszába, a pontyon kívül szürke harcsát, csukát, süllőt, menyhalat, márnát, kecsegét. Csongrád-Csanád megyében évente mintegy 250 mázsa halat telepítenek, ha a horgászok elégedettek, jól végezzük a dolgunkat – fogalmazott az alelnök.
