Gyümölcs

Gyümölcsösök virágzás után

Agrofórum Online

A gyümölcsösökben a virágzás után is tovább folyik a harc az egyes kártevők és kórokozók, illetve a gazdálkodók között a naponta növekvő tömegű zöld biomasszáért, amelyben a vegetatív szervek mellett most már a fiatal, és kialakulóban levő termések is részt vesznek. Ha „új fogás kerül az étlapra”, azaz már jelen vannak a termések is a fák lombozatában, akkor várható, hogy megjelennek az arra specializálódott károsítók is. Gyümölcsök esetében jelen esetben a különböző gyümölcsmolyokról van szó.

A gyümölcsmolyok döntően a sodrómolyok (Tortricidae) családjába tartozó molylepkék. Kivételt képez a barackmoly (Anarsia lineatella), amely a sarlósajkú molyok (Gelechiidae) családjának képviselője. Az általában rózsaszínű hernyók a gyümölcsök húsos részét fogyasztják, kivéve az alma- és körtemolyt, amelyek a magházat és a magokat is elfogyasztják. Kártételük sokrétű, hiszen a hernyót tartalmazó gyümölcsök sok esetben nem adhatók el, legfeljebb pálinka előállításra lehetnek alkalmasak. A hernyók rágása következtében kialakuló sebeken, sérüléseken megindulhat a gyümölcsmonília (Monilia fructigena) fertőzése, amely a későbbiekben könnyedén átterjedhet az egészséges gyümölcsökre is.

A gyümölcstermesztésben érdekelt gazdálkodók, kerttulajdonosok ismerik is ennek a veszélynek a nagyságát, és igyekeznek is minden lehetséges módon küzdeni a molyok ellen. Szerencsére a gyümölcsmolyok java része monofág vagy oligofág, azaz egy vagy néhány közeli rokon gyümölcsfajon képes csak kifejlődni. A barackmoly csak az őszi- és a kajszibarackot károsítja. A szilvamoly csak a szilván és ringlón él meg. A viszonylag ritka körtemoly egyedül a körtén képes kifejlődni. Az almamoly az almát és a körtét is szereti. A keleti gyümölcsmoly a legkevésbé válogatós, a cseresznye és meggy kivételével minden csonthéjas gyümölcsöt megtámad, de fejlett hernyói telelés céljából gyakorta károsítják a birsalmát is.

A nemrég kihelyezett szexferomoncsapda máris fogott gyümölcsmoly imágókat

A különböző gyümölcsmolyok ellen kiváló, nagy hatékonyságra képes rovarölő szerek vannak forgalomban. Annak eldöntése, hogy ezeket a készítményeket mikor használjuk fel, rendkívül fontos a védekezés sikeressége szempontjából. A kártevők imágói szerencsére kiválóan csapdázhatók szexferomoncsapdákkal, amelyek igen jól mutatják az egyes fajok esetében a lepkék rajzását.

Csonthéjas monília virágfertőzés kezdeti tünete

A feromoncsapdák – bár esetenként hatalmas mennyiségű imágót is befoghatnak – nem a kártevők irtására lettek kitalálva, hanem azok rajzásának nyomon követésére. Előrejelzési eszközök, amelyek adatai alapján lehet dönteni a felhasználandó készítmények jellegétől függően a védekezések optimális időzítéséről. Ilyenkor, közvetlenül virágzás után a gyümölcsök még túl kicsik ahhoz, hogy a molyok petéket rakjanak rájuk és a hernyók belőlük táplálkozhassanak.

Ugyanakkor az imágók pl. a szilvamoly (Grapholita funebrana) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) esetében már javában rajzanak. Ilyen esetekben lehetőségünk van kontakt hatású inszekticidekkel a kirajzott lepkék elpusztítására még a peterakás és a kártétel kezdete előtt. Ehhez viszont a feromoncsapdák adatai nélkülözhetetlenek. Imágók ellen leginkább a rajzás csúcspontján, vagy kicsivel utána érdemes a kezelést elvégezni.

A szilvalevél gubacsszúnyog ritkán ugyan, de okozhat erőteljes levélkárosodást

Nem csupán a szinte minden gyümölcsfaj tekintetében veszélyes molylepkék fellépése időszerű mostanság. A virágzás legvégén nemcsak a poloskaszagú gyümölcsdarazsak rajzanak, hanem a különböző levélgubacs szúnyogok (Putoniella spp.) is. A monofág, egynemzedékes fajok közül hazánkban a szilva levélgubacs szúnyog (Putoniella marsupialis) a gyakoribb. A szúnyog peterakása után a lárva egy, a levél hosszában kialakuló kis üreges gubacsot képez és a kis nyű ebben, védett helyen táplálkozik. Szerencsére ez a rovar általában nem okoz érzékelhető károkat, bár kártétele, jelenléte meglehetősen látványos, gyakran fordul elő olyan szilvásokban, ahol az alanynak használt myrobalan kellő gondozás híján bokorrá, fává is nőhet.

A szilvalevél gubacsszúnyog a myrobalanon is jelen lehet

Védekezni általában nem szükséges ellene. Ha mégis úgy döntenénk, hogy visszaszorítjuk ezt a károsítót, úgy a virágzás végén valamilyen kontakt inszekticiddel kezeljük a fákat és a környezetükben lévő vad myrobalan egyedeket is. Fontos figyelni arra, hogy ha a gyümölcsösben még bármely növény, akár a gyomok is virágoznának, úgy a védekezést csak olyan szerrel és technológiával végezzük, amely a méhekre nem jelenthet semmiféle veszélyt.

A virágzás után a csonthéjas állományokból álló gyümölcsösökben megjelennek a csonthéjas monília (Monilia laxa) fertőzése nyomán hervadásnak, pusztulásnak induló hajtások is. Ezek megjelenése jó 3-4 hetes folyamat és igen fontos tudni, hogy ilyenkor a kórokozó már bent halad a fás részekben, és ott már semmiféle gombaölő szerrel nem lehet korlátozni, elpusztítani. A fertőzés mélyebbre hatolásának megelőzése céljából az ilyen, fertőzött hajtásokat le kell vágni és megsemmisíteni. Egy alapos mechanikai tisztítás a koronában, amely eltünteti a kórokozót az általa már amúgy is megbetegített hajtásokkal együtt később, a szüret idején fog nagyon kifizetődni. A fertőző anyag mennyiségének csökkentésével a termés megvédését szolgáló, meglehetősen költséges fungicides kezelések esetleg ki is válthatók a metszőolló helyes, megfelelő időben történő használatával.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mitől lesz hosszúkás az alma?

2024. december 16. 14:40

A szűkebb értelemben vett bioregulátorok olyan növényi hormonok, amelyeket a növények maguk is készítenek, a mindennapi működésükhöz nélkülözhetetlenek.

Felértékelődik a bodza, mert alacsony tőke- és munkaerőigénnyel termeszthető

2024. december 11. 14:40

Az utóbbi évtizedekben az élelmiszeripar ismét felfedezte a bodza gyümölcsének nagy mértékű antocianin-tartalmát.

Megsokszorozódott a birstermesztés Magyarországon

2024. december 5. 13:50

Egyre nagyobb lendületet vesz a hazai birstermesztés. Legnagyobb termőterülettel Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye rendelkezik.

A naspolya betakarítása: ezért érdemes megvárni az első fagyokat

2024. november 29. 08:10

A naspolya áltermései, amelyek akár 5 magot is tartalmazhatnak, október végétől érnek be. Az érés során zöld színük barnára vált.

Kevesebb agrártámogatást kap, aki nem vizsgáztatta le a permetezőjét

2022. január 14. 10:28

2022. január 1-től csak érvényes műszaki vizsgával rendelkező permetezőgéppel lehet növényvédelmi munkát végezni.

Amistar SUN – Hogy a rekord napraforgótermés idén se maradjon el

2020. július 1. 06:47

Magyarország napraforgótermesztésben évről-évre világviszonylatban kiemelkedő terméseredményeket ér el. Köszönhető ez egyrészt a rendelkezésre álló gazdag genetikai háttérnek, másrészt a gazdálkodóknak is, akik az elmúlt évben is bizonyították, hogy professzionálisan termesztik ezen kultúrnövényünket. 2019-ben a napraforgó országos termésátlaga 3.01 t/ha volt, ami történelmi csúcs (forrás: www.aki.gov.hu).

A szőlőlevelek és szerepük a szőlőtermesztésben

2018. október 18. 02:49

A jó szőlősgazda igyekszik kialakítani a fajta igényeihez a művelés- és metszésmódot, gondoskodik a szükséges tápanyagokról, s mindezt levélanalízissel ellenőrzi. A fitotechnikával, ezen belül a zöldmunkákkal termőegyensúlyt alakít ki a hajtások és a fürtök között.

A Nufarm vásárlásai fokozzák a versenyképességet a kulcsterületeken

2018. március 20. 08:06

A Nufarm jelentősen fokozta az európai vásárlók számára kínált növényvédelmi szolgáltatást, miután megállapodás született több mint 50 növényvédelmi formuláció megvásárlásáról az Adama és Syngenta cégektől.