A mindenkori tápoldat összetételének meg kell felelnie a növény igényeinek. A Grodan kőzetgyapot szubsztrát használatának egyik előnye, hogy a tápanyag-összetétel teljes mértékben a termesztők ellenőrzése alatt áll. Ennek oka, hogy a kőzetgyapot inert (nem oldódó) és nem lép interakcióba az egyes elemekkel a termesztési ciklus során.
Az egyes tápanyagok felvétele azonban a növekedéssel és a gyümölcsterheléssel együtt folyamatosan változik, ezért a gyökérzóna tápanyagegyensúlya, pH-értéke és EC-értéke is folyamatosan változik – hívja fel a figyelmet hortidaily.com. A tápoldat rendszeres elemzése az EC és a pH napi ellenőrzésével kombinálva lehetővé teszi, hogy a termesztési ciklus időtartama alatt teljes kontrollt gyakoroljunk a növény táplálása és a növény fejlődése felett. Ez nemcsak a súlyos hibák (növény- és gyümölcsminőség) elkerülését biztosítja, hanem lehetővé teszi a precízebb termesztést is, optimalizálva a víz- és műtrágya bevitelt, és minimalizálva a környezetbe történő felesleges lefolyóvíz-kiáramlást.
A gyökérzóna tápanyagelemzése
A szabályos növekedés és a gyümölcsminőség biztosítása érdekében fontos az egyes elemek, különösen a kálium és a kalcium (K+:Ca2+), valamint a kálium és a nitrogén (K+:NO3-) közötti helyes egyensúly fenntartása. A gyökérzóna azonban dinamikus környezet, amelyet a növény fejlődése folyamatosan módosít. A tápoldat rendszeres elemzése biztosítja, hogy a csepegtető oldat helyes és időben történő beállítása megtörténhessen. Ezt célszerű havonta egyszer elvégezni az 1. és 2. fázisban, amikor csak korlátozott mennyiségű vízzel öntöznek, majd ezt követően hetente.
A mintavétel egyszerű, de a reprezentatív minta biztosítása érdekében helyesen kell elvégezni, hogy elkerüljük a téves következtetések levonását. Az elemzéshez legalább 100 ml oldatra van szükség. A mintavételi lombikoknak tisztának és tökéletesen feltöltöttnek kell lenniük a levegő kizárása érdekében. A táblaoldat elemzéséhez használjon fecskendőt, amellyel 20-40 különböző táblából vehet mintát az öntözési vagy termesztési zónából. Egyenlő számú mintát vegyen a blokkok alól és közül, ügyelve arra, hogy ne vegyen mintát a lefolyónyílás közeléből. Ha az újrahasznosított lefolyóvíz aránya >30%, akkor a födémminta helyett a lefolyóminta is használható. Az aljzatoldat analitikai eredményeinek értelmezésekor a termelőknek különös figyelmet kell fordítaniuk a pH-értékre.
A pH hatása
A pH azt méri, hogy mennyire savas vagy lúgos a tápoldat. A tápoldat pH-ja meghatározza az egyes elemek rendelkezésre állását. Általában a vas (Fe), a mangán (Mn) és a cink (Zn) mikroelemek elérhetősége csökken, ha a pH 6,5-ről 7,5-re emelkedik, ezért ezeket mindig célszerű kelát formájában biztosítani. Magas pH-értékeknél a foszfát (H2PO4-) is kicsapódik oldhatatlan kalcium-foszfátként, így a H2PO4- a növény számára elérhetetlenné válik, és elzárja az öntözőcsöveket. Az egyes tápelemek kiegyenlített felvétele csak akkor lehetséges, ha a gyökérzóna pH-ja az 5,5-6,5 közötti tartományban van. A kőzetgyapot szubsztráton a csepegtetőoldat pH-értékének 5,5 és 5,8 között kell lennie. Soha ne csökkentse a csepegtető oldat pH-ját 5,0 alá. Ezeknél a szinteknél fennáll a veszélye annak, hogy a savas oldat lebontja a kőzetgyapot szálakat, ami a lemezek összeeséséhez vezet.
A termesztés során az aljzat pH-értéke ingadozni fog. Például a negatív töltésű ionok (anionok), pl. a NO3- nagyobb mértékű felvételével, az erős vegetatív növekedés hatására a pH-érték emelkedni fog (lúgosabbá válik). A pozitív töltésű ionok (kationok), mint például a K+, nagyobb felvétele esetén a magas termésterhelés hatására a pH csökken (savasabbá válik). A pH szabályozásához fontos az ammónium-nitrogén és nitrát-nitrogén (NH4+-N és NO3–N) egyensúlyának fenntartása. Az aljzaton belül a pH irányított ingadozása nem lehet túl nagy, ezért a pH-t naponta mérni kell, így az eredmények grafikonon való ábrázolásával követhetők a tendenciák, és a termelők időben reagálhatnak a csepegtetés pH-jának tudatos beállításával, illetve NH4+-N hozzáadásával vagy eltávolításával.
A mintavétel egyszerű, de a reprezentatív minta biztosítása érdekében helyesen kell elvégezni, hogy elkerüljük a téves következtetések levonását. Egyszerűen csak vegyen ki egy kis mennyiségű oldatot 20-40 táblából egy fecskendő segítségével, keverje össze a mintát (100 ml) egy tiszta edényben, és végezze el a vizsgálatot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a pH méréséhez a vízelvezető minták nem tekinthetők irányadónak, mivel az értékük általában túl magas.
Az EC hatása
Az EC a tápoldat teljes sókoncentrációjának mérőszáma. Az EC tehát a növények növekedéséhez szükséges esszenciális (pl. NO3-, Fe3+) és nem esszenciális (pl. Na+, Cl- , SO4 2-) elemek keveréke. Az EC-t általában milliSiemens per lineáris centiméterben (mS/cm) vagy mikroSiemens per lineáris cm-ben (μS/cm) fejezik ki, ahol 1 mS = 1000 μS. Minél magasabb az összsó-koncentráció, annál magasabb az EC. Mivel a nem esszenciális elemeket a növény nem veszi fel, azok idővel felhalmozódnak a gyökérzónában, ami az EC növekedéséhez vezet. Ezért fontos a rendszeres tápanyagvizsgálat elvégzése, hogy meghatározzuk az oldat összetételét, és hogy az elengedhetetlen fontosságú komponensek megfelelő arányban legyenek jelen.
Az EC napi szinten felhasználható a növény fejlődésének befolyásolására a kialakult időjárási viszonyoknak megfelelően. Például alacsony fénymennyiség esetén a gyökérzónában magasabb EC-vel lehet dolgozni, hogy a növényt növekedési irányba tereljük. Ha a fényviszonyok kedvezőek, az alacsonyabb EC a növény fejlődését inkább vegetatív irányba tereli. Az EC a terméshozamot és a gyümölcsminőséget is befolyásolhatja; általában a magas EC csökkenti a termést, de növeli a minőséget, a megfelelő egyensúly fenntartása maximalizálja a vállalat számára a gazdasági megtérülést. Az EC és az EC stabilitásának a WC és a fényszintek függvényében történő nyomon követésére tökéletes eszköz a GroSens Multi rendszer, amely a klímakomputerhez van csatlakoztatva.
Alternatív megoldásként a GroSens hordozható rendszer többszörös mérési funkciója is használható, hogy nagyobb számú tábla EC-értékéről kapjunk képet. A hordozható EC-mérővel történő ellenőrzés során a mintavételnek több táblában kell történnie, hogy értelmes és pontos értékelést lehessen végezni. A mintavételezés könnyű, egyszerűen csak vegyen ki egy kis mennyiségű oldatot 20-40 táblából egy fecskendő segítségével, keverje össze a mintát egy tiszta edényben, és végezze el a vizsgálatot. A legjobb időpont a mintavételre ezzel a módszerrel az, amikor a kőzetgyapot táblák már megkezdték a folyadék elvezetését, mert az öntözési módszer sajátosságaiból adódóan ekkor szeretnénk leginkább, ha az EC ellenőrzés alatt lenne.
