Időjárás

Extrém szárazságra kell számítanunk

Agrofórum Online

A jövő ökoszisztémáit az éghajlatváltozás hatására kialakuló szárazság fogja meghatározni. Egy, a Wageningeni Egyetem (WUR) által közzé tett új kutatás szerint az ökoszisztémák működését a vízfüggőség fogja meghatározni, magyarán az, hogy lesz-e hozzáférhető víz az adott régióban.

A WUR kutatói a legkorszerűbb klímamodellek alkalmazásával olyan forgatókönyveket tártak fel, amelyek rámutattak olyan „forró pontokra”, amelyek esetében az egyre szűkösebb vízforrások határozzák majd meg a területek „életképességét”. Példa erre Közép-Európa, az Amazonas-medence, valamint Oroszország egyes nyugati területei. Ezeknek a régióknak az ,,egészsége” és termelékenysége várhatóan csökkenni fog. Az egészéges ökoszisztémák létfontosságúak az emberi élet szempontjából (is), hiszen számos kulcsfontosságú, úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, élelmiszer-, és vízbiztonsági szempontból, valamint hozzájárulnak a szén-dioxid (CO2), mint jelentős üvegházhatású gáz megkötéséhez, és a víz párolgása nyomán kialakuló hűtő hatáshoz is.

A harmonikusan működő ökoszisztémák növényzetének megfelelő mennyiségű napenergiára, és a talajból hozzáférhető vízre van szüksége. Az így zavartalanul folyó fotoszintézis során a növényi leveleken elhelyezkedő gázcserenyílásokon keresztül légköri CO2 jut a növénybe, ezzel csökken a gáz légköri koncentrációja. Ezzel párhuzamosan a növények párologtatnak, amellyel vízgőz kerül a légkörbe, így a növényzet hűtő hatást gyakorol környezetére, amelynek jelentős hőstressz-csökkentő hatása van – de ehhez természetesen csapadékra van szükség.

Az elemzések szerint, és ahogy azt tapasztalhatjuk is, a napenergia-csapadék egyensúly napjainkban megbomlóban van. Míg az első tényező világszerte fokozódik, a vízutánpótlás egyre kiszámíthatatlanabb formában történik.

Mi várható?

A kutatók az 1980-2100 közötti adatokat elemezték, hogy egy új mutató segítségével megvizsgálják a víz és az energia elérhetőségében bekövetkező egyidejű változások hatását az ökoszisztéma-funkciókra nézve. A tanulmány szerint 2100-ra az 1980-as adatokhoz képest további 6 millió km2 földfelületünk válik vízkorlátozottá. És ez a hatás nemcsak térben, hanem időben is jelentkezni fog: a vizsgált intervallum végére a vízkorlátozottság időtartama a szóban forgó területek csaknem felén évente 6 hónappal növekedni fog.

A fent említett tényezők veszélyeztetik az ökoszisztémák stabilitását. Ez élelmiszer- és vízhiányhoz, a földek degradációjához, a szárazföldi ökoszisztémák CO2-megkötésének zavarához, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, valamint a szélsőséges időjárási események időtartamának, intenzitásának és gyakoriságának növekedéséhez vezethet.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Import burgonya vár ránk? Eltűnhet a magyar!

2025. november 7. 14:10

A melegedő klíma és az új kártevők miatt a burgonya egyre kevésbé termeszthető Magyarországon – évtizedeken belül eltűnhet.

Ennyi csapadék pótlódik vissza a következő egy hétben, az Alföldön gazdálkodók fellélegezhetnek

2025. november 7. 09:10

Országos átlagban szinte csak a szokásos csapadékmennyiség fele hullott ezen a nyáron. A folytatás kapcsán jó hírekkel szolgálnak a meteorológusok.

A klímaváltozás átírja a jégesők szabályait

2025. november 1. 14:10

A jégesők ritkábbak, de a zivatarok gyakoribbak és hevesebbek lehetnek – mutatják a legújabb klímamodellek.

Kosarat elő! Pár nap, és ellepik az erdőket a gombák

2025. szeptember 5. 11:10

Az elmúlt hetek csapadéka országszerte kedvezett a gombáknak: néhány nap, és megjelenhetnek a vargányák, rókagombák, őzlábgombák.

A fajtaválaszték bővítése terjesztheti ki a bodza piaci lehetőségeit

2023. április 11. 14:09

Hazánkban nagyobb felületen termesztik a következő hetekben virágzó bodzát, mint egyéb bogyósokat.

Óriási, részben magyar felfedezés az agresszív, támadó tuskógombákkal kapcsolatban

2023. augusztus 13. 07:40

A tuskógombák genetikai hátterének feltérképezésével immár el tudjuk különíteni az erdővel egyensúlyban együtt élni képes tuskógombákat az agresszív, támadó, pusztítást okozó változatoktól – magyar kutatók is segítettek ebben.

Fenntarthatóbb élelmiszertermelés - a közös nevező

2019. szeptember 7. 11:18

A friss kutatás rávilágít, hogy a fenntarthatóság kérdése elsődleges fontosságú az európai fogyasztók és mezőgazdasági termelők számára egyaránt.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.