Kiderült, hogy nemcsak a csapadék mennyisége számít az aszály megelőzésében, de az is fontos, honnan származik az eső.
Az eső az eső – gondolhatjuk a legtöbben, pedig most kutatók rámutattak, hogy a csapadék eredetében, minőségében óriási eltérések lehetnek. A felfedezés a mezőgazdaság és élelmiszerbiztonság jövőjére is kihathat. Az eredmények szerint a kultúrnövények sokkal sebezhetőbbé válnak, ha túl sok csapadék származik a szárazföldről, és kevesebb az óceánból – olvasható a Science Daily című oldal összefoglalójában.
A szárazföldi nedvesség ugyanis kevesebb esőzést eredményez, ami növeli az aszály kockázatát. Az amerikai Közép-Nyugaton (ez az ottani kukoricatermesztés központja), illetve Kelet-Afrikában az erdőirtások és a talaj kizsigerelése elkerülésével stabilizálni lehetne az éves csapadékmennyiséget és ezáltal a terméshozamot.
Most a kutatók nyomon követték a légköri nedvesség útját, és ebből jutottak a fenti következtetésekre. A napfény felmelegíti az óceánokat, a szárazföldeket, a talajt, a tavakat és az erdőket, így jön létre az a gőz, pára, ami felemelkedik a légkörbe, végül pedig eső formájában visszatér. És egyáltalán nem mindegy tehát, hogy honnan származik.
Az óceáni eredetű nedvesség akár több kontinensen haladhat keresztül, kiterjedt időjárás-rendszereken, légköri folyókon, monszunokon és trópusi viharokon. A szárazföldről származó nedvesség már korántsem ilyen gazdag, lényegében csak újrahasznosuló csapadék, a talajból, vizekből, növényekből kipárolgó víz táplálja.
„A kutatásunk újraértelmezi az aszály kockázatát. Nemcsak az a meghatározó, mennyi eső esik, hanem az is, honnan származik a csapadék”
– foglalta össze Yan Jiang, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatója. És hogy mi ennek a gazdasági, kézzelfogható haszna? Ha tudjuk, hogy óceáni vagy szárazföldi forrásokból származik a csapadék, az új eszközt ad a döntéshozók és a termesztők kezébe, hogy még pontosabban előrejelezhessék az aszály okozta stresszt és enyhíthessék annak következményeit.
Két évtizednyi műholdas mérés adatait összesítve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy amikor a csapadék több mint harmada a szárazföldről származik, akkor a termőföldek fokozottan érzékenyek lesznek az aszályra, a talaj nedvességtartalma csökken, és a hozam is visszaesik. Ezzel szemben az óceáni eredetű rendszerek erősebb és egyenletesebb csapadékot termelnek, vagyis sokkal hatékonyabbak, mint a szárazföldi rendszerek gyengébb és kevésbé kiszámítható záporai.
Látványos videó az eső keletkezéséről:
