A hazai termelőknek nem csak az európai gazdákkal kell majd megküzdeniük, de a tengerentúli termelőkkel is.
Nagy érdeklődés mellett zajlott le a két napos Portfolio Agrárszektor Konferencia december 4-én és 5-én Siófokon. A rendezvényen az ágazat több ismert szakmai, közéleti és politikai személyisége is jelen volt. Az érdeklődők több témában is hallhattak előadásokat, kerekasztal-beszélgetéseket; többek között a birtokméretek, az agrártámogatások, a megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek álltak a középpontban.
A konferenciát reggel Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter nyitotta meg, aki a kormány eddig elért sikereiről számolt be. „Magyarország egy agrárország” – idézte fel Orbán Viktor három évvel ezelőtti kijelentését, amit a miniszterelnök az OMÉK megnyitóján hangoztatott. „Szívós munkával, napról-napra sikerült visszaállítanunk a mezőgazdaság és a magyar gazdák megbecsülését” – hangsúlyozta Fazekas Sándor, aki hozzátette: fontos, hogy az agrárium megélhetést biztosítson a vidéken élőknek.
Jól járnak az állattartók és a fiatal gazdák
Bizonyára minden résztvevő izgatottan várta a konferencia második előadását is. Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára ugyanis a jelenlegi ciklus agrártámogatásairól beszélt. Előadásából sok újdonság azonban nem derült ki, azt ugyanis már régen tudjuk, hogy az új Vidékfejlesztési Program a munkaigényes ágazatokat, így az állattenyésztést és a kertészeti szegmenset részesíti majd előnyben, ahogy a kis- és közepes méretű gazdaságok kiemelt támogatásáról is sok szó esett már.
Az szintén nem új keletű dolog, hogy a tervek szerint egyszerűbb és hatékonyabb pályázati eljárások várnak majd a gazdálkodókra. Ezen kívül az is kiderült, hogy növekedni fognak a beruházásokra szánt pénzek, és külön intézkedés lesz a megújuló energiaforrások felhasználására.
Jól járnak a fiatal gazdák is. A 12 milliós induló gazda támogatás mellett ugyanis plusz fejlesztési források is rendelkezésre állnak majd, amire csak ők pályázhatnak.
A jelenlegi ciklusban a tervek szerint kiemelt figyelmet kap az öntözés fejlesztése, hiszen ebben a tekintetben még korábbi önmagunkhoz képest is jelentős elmaradásban vagyunk – emelte ki Mezei Dávid. A szakember ugyanakkor a legnagyobb vitára éppen ezen a területen számít, ugyanis az Európai Unió inkább csökkenteni szeretné az öntözésre felhasznált víz mennyiségét, míg mi éppen fordítva gondolkodunk.
Újdonság lesz tehát a korábbi évekhez képest a vízgazdálkodási célú beruházásokra, öntözésfejlesztésre fordítható forrás, de a kockázat-megelőző beruházásokat és az agrár-innovációs csoportok közös projektjeit is támogatnák. Emellett a kisgazdálkodók számára egy átalány fejlesztési támogatás is megnyílik 5 éves fejlődő üzleti terv megvalósítására, két részletben – ez 4,5 millió forint lenne.
Félnünk kell az Egyesült Államoktól?
Az már Mezei Dávid előadásából is kiderült, hogy igen, ugyanis az Európai Unió szabadkereskedelmi összefogást sürget az Egyesült Államokkal. Ez pedig óriási versenyt fog jelenteni a mezőgazdasági termékek esetében. A hazai termelőknek tehát nem csak az európai gazdákkal kell majd megküzdeniük, de a tengerentúli termelőkkel is. Többen úgy vélték, hogy a döntéshozók számára fontosabb az, hogy egy európai autógyár újabb piacokhoz jusson, mint az, hogy mi lesz a gazdálkodókkal.
Ugyancsak erős versenyre számít Jakab István, a MAGOSZ elnöke is, aki ezt már az első kerekasztal-beszélgetésen mondhatta el. A szakmai tanácskozáson Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke ezzel a felvetéssel igen, a többi témában ugyanakkor szinte egyáltalán nem értett egyet beszélgetőpartnereivel. A szakember ugyanis úgy véli, hogy a hazai agrárpolitika tévúton jár, a földforgalmi törvényt és a támogatások elosztását sürgősen újra kellene tárgyalni. Nagy Tamás hangsúlyozta; ezek az intézkedések az ágazat szereplőinek elmúlt évtizedes munkáját tehetik tönkre, és éppen azokat a szereplőket lehetetlenítik el, amelyek a legtöbb adót fizetik, és a legtöbb embert foglalkoztatják.
Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár szerint ugyanakkor az átcsoportosítások a területalapú támogatások mindössze 15 százalékát érintették, így drasztikus változásról nem lehet beszélni. Jakab István politikustársával egyetértve hozzátette, hogy akit hátrányosan érintenek a támogatás-elvonások, azokat az állattenyésztés kapcsán nyújtott forrásokkal kompenzálni tudják. Az ugyanis szerinte nem a vidék érdeke, hogy kizárólag növénytermesztésre alapozott nagygazdaságok legyenek hazánkban. „Nem követendő példa, hogy úgy műveljük meg a határt, hogy néhány embert alkalmazunk” – emelte ki.
Elfogynak a támogatások
A kerekasztal-beszélgetés egyik kiemelt témája az agrártámogatások jövője volt. Nagy Tamás ugyanis felvetette, hogy a fiatal gazdálkodókat a támogatások nélküli világra kellene felkészíteni, hiszen a jelek ebbe az irányba mutatnak. Az ugyanis szerinte politikailag hosszú távon nem fenntartható, hogy egy folyamatosan pozitív eredményeket felmutató ágazatot támogassanak az emberek pénzéből.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese ugyanakkor úgy látja, hogy nincsen realitása a támogatások megszűnésének, ugyanis ez az élelmiszerek árának drasztikus drágulását jelentené. A szakember szerint az sokkal inkább elképzelhető, hogy más jogcímeken juthatnának forráshoz a gazdálkodók.
A beszélgetés folyamán a témában a megjelentek véleményét is kikérték egy szavazás segítségével. A válaszadók 46 százaléka gondolta úgy, hogy kisebb csökkentésekre lehet majd számítani a következő ciklusban, a drasztikus forráscsökkenést 39 százalék gondolta reálisnak. Az viszont tanulságos, hogy mindössze 3 százaléknyian vélték úgy, hogy 2020 után is minden marad a régiben.
A szakmai konferencia két napja alatt egyébként számos más témában is megszólaltak szakemberek, politikusok. Szó esett többek között a keleti nyitásról, az állattenyésztés helyzetéről, a bankok jövőbeli szerepéről, adózási praktikákról, az új földtörvényről és a tejpiac helyzetéről is.
Gribek Dániel
Részletesebb cikk az Agrofórum Szaklap januári számában!
