A felszántott fészket a mezei pocok gyorsan újraépíti, sőt, a „puha szántást” és a mélyen laza állapotot nyújtó lazítást is kifejezetten kedveli a faj.
Az utóbbi időben sok helyen olvashattuk, hogy a szántás hatékony módszer a mezei pocok ellen, ám a kutatások azt igazolják, hogy a forgatásos talajművelés sem segít a helyzeten. Erről Dr. Birkás Márta, a Szent István Egyetem tanszékvezetője tájékoztatta az Agrofórum Online-t.
Dr. Birkás Márta portálunknak elmondta: a fészket a mezei pocok gyorsan újraépíti, sőt, a „puha szántást” és a mélyen laza állapotot nyújtó lazítást is kifejezetten kedveli a faj.
„Ezt a nyári tartamkísérletben tapasztaltak is igazolják. Ugyanakkor az elmunkált szántás vagy lazítás a tömörebb állapot miatt a pocok számára kevésbé volt kedvező” – tájékoztatta portálunkat a professzorasszony.
Hozzátette: a gazdák elmondása szerint nyáron csak a lyukakat elárasztó eső volt hatásos, ám az is csak ideiglenesen. Amint szikkadni kezdett a talaj, máshonnan újra betelepültek. Az igazi megoldást a teljes körű, fasorokra, bolygatatlan területekre is kiterjedő kémiai vagy biológiai védekezés jelentené, hiszen e nélkül a mezei pocok gyorsan visszatér a művelt táblákra. A nagyobb hatás érdekében minden, a pocoknak életteret adó területet fel kellene szántani a zavarás érdekében (fasorokat, gyepeket, árokpartokat, stb.), amely természetesen lehetetlen.
Az ölyvek mellett egyébként a gólyák is ritkították a mezei pocok állományát, azok ugyanakkor szeptember elején elhagyták az országot. „Szerencsére sok az ölyv, de milliárdnyi pocoknál mégis kevés”.
„A károsodott gazdálkodók a pocok populáció összeomlását várják 2013 nyara óta. A 2014. május óta hullott 400-800 mm csapadék nem volt elég ehhez. Egyes helyeken gyérülést tapasztalnak, máshol, mint például Hatvan térségében, szaporodás következett be” – hangsúlyozta a tanszékvezető.
(Gribek Dániel – Agrofórum Online)