2022. december 20-án volt 10 hónapja, hogy Oroszország megszállta Ukrajnát. Eddig több tízezer ukrán civil vesztette életét, köztük több száz gyermek is. Emberek milliói váltak menekültté, és kényszerültek biztonságosabb helyre költözni. Becslések szerint mintegy hárommillió ukrán állampolgár tatózkodhat külföldön, főként európai országokban.
Ukrajnában a civileket kiszolgáló számos infrastrukturális egység, kórházak, utak, hidak, villanyvezetékek, transzformátorok, gátak, öntözőrendszerek, hidrotechnikai és egyéb létesítmények semmisültek vagy rongálódtak meg súlyosan – némelyik terület katasztrófafilmbe illő látványt nyújt.
A megszállt területeken és a katonai műveletek zónáiban bekövetkezett veszteségek miatt csökkent a mezőgazdasági termékek előállítása. Mivel sok vállalkozás bezárt, a lakosság jövedelme csökkent. A nagy gyártók az export növelésével tudják és próbálják megoldani ezt a problémát, de a kis- és középvállalkozások nehéz helyzetben vannak, mivel nem tudnak könnyen exportra váltani és/vagy árat emelni. A kis- és közepes méretű termelőknek is rendkívül korlátozott a hozzáférésük a termékek értékesítési csatornáihoz, például a nagy szupermarketláncokhoz.
Októbertől kezdve Oroszország folyamatos, tömeges rakétatámadásokba kezdett a kritikus jelentőségű, civil lakosságot kiszolgáló infrastruktúra ellen: október 10-e óta ez több mint 1000 rakéta és drón kilövését jelenti. A célpontok többnyire energetikai létesítmények, melynek következményeként azok megközelítőleg 50%-a megsérült.
A vészhelyzeti és a tervezett áramkimaradások közvetlenül érintik az ország egész gazdaságát, különösen a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart. Ez utóbbi magába foglalja a termelést, a feldolgozást, az élelmiszer-raktárakat, a kávézókat és éttermeket, az élelmiszerüzleteket és a szupermarketeket, különösen a fagyasztott élelmiszerosztályokat, mint például a tenger gyümölcsei és/vagy a részben kész élelmiszereket. Vidéki területeken az állattenyésztő telepek több napra vagy akár hetekre is elszigetelődnek az áramszolgáltatástól.
Egyes nagyobb városokban a bombázások, a légvédelmi szirénák és az áramkimaradások miatt az élelmiszerboltok és szupermarketek nyolc-tizenkét órán keresztül nem működnek, ami csökkenti az élelmiszerek és egyéb szükséges cikkek elérhetőségét. Az áramszünetek alatt számos élelmiszerbolt és szupermarket csak ,,készpénzzel” működik. Ugyanakkor az áramkimaradások miatt az ATM-ekből sem lehet készpénzt felvenni.
Az ipari fogyasztók számára az energia árának emelkedése a logisztikai költségek növekedését eredményezi. A normál termelési folyamat biztosítása érdekében a vállalkozások kénytelenek dízel- és benzinüzemű áramfejlesztőket vásárolni, azonban a dízelgenerátorból nyert villamos energia kilowattonkénti ára akár háromszor magasabb, mint a hálózatból származó áramé. Mind a termelők, mind a feldolgozók kénytelenek viselni ezeket a költségeket, mivel a hosszú távú áramkimaradások még nagyobb termelési veszteségekhez és magasabb termelési költségekhez vezetnek. Az áramkimaradások az internet és a mobilkommunikáció akadozásához vezet, ami tovább nehezíti az üzleti tevékenységet, különösen a vidéki régiókban.
A mezőgazdasági termelők alacsony felvásárlási árakra panaszkodnak, amelyek gyakran alacsonyabbak, mint a termelési költségek. Problémákat okoz a legtöbb ukrán tengeri kikötő bezárása és a logisztikai költségek növekedése is.
Károk és veszteségek
A Világbank becslése szerint Ukrajna háború utáni újjáépítése mintegy 500-600 milliárd euróba kerülhet. A infrastruktúrát ért támadások előtt a Világbank 2022-re Ukrajna GDP-jének 35%-os csökkenését jósolta, most azonban ez a mutató 40% felé hajlik.
Az ukrán agrárgazdaság becsült veszteségei mintegy 50 milliárd euróra rúgnak. A közvetett veszteségek a csökkent termelésből és az alacsonyabb belföldi árakból származó bevételkiesésből, valamint a termelők háború miatti többletköltségeiből adódnak össze.
Az agriculture.com szerint az orosz hadtestek 6 millió tonna körüli gabonát vontak ki a megszállt területekről. Ennek értéke körülbelül 1 milliárd eurót tesz ki.
Az állattartó telepek 15%-a és a szarvasmarha-állomány 10%-a elpusztult. Utóbbi közel 20%-a a jelenleg megszállt vagy hadműveleti területeken összpontosult. A háború első hónapjaiban az állatállomány és a vállalkozások csupán részleges áthelyezésére adódott lehetőség.
A feldolgozók több hónapon keresztül szembesültek az előre megrendelt hűtött hús visszautasításával, a szállítások elhalasztásával, azok felülvizsgálatával. Sokaknál jelentős készlet-felhalmozódás, illetve bevételkiesés áll fenn. Válaszképp a helyzetre a feldolgozók legalább 20-30%-kal csökkentették a beszerzést és a vágóhidak terhelését.
2022 október közepe és november közepe között az élő sertések átlagára mintegy 20%-kal esett vissza.
Márciusban az orosz fegyveres agresszió és a tömeges ágyúzás következtében az egyik legnagyobb, legmodernebb baromfifarmon, Herszon közelében megszűnt az áramszolgáltatás. A megszállás miatt a farmnak nem volt lehetősége az állatok etetésére és a higiéniai rendszer fenntartására. Ennek következtében az (alapvetően négymillió egyedes) állomány túlnyomó része elpusztult.
Az elmúlt kilenc hónapban a baromfiállomány 14%-kal, azaz 16 millió, a tojóállomány 6,3 millió egyeddel csökkent. Az összes baromfitípust érintő termelés 7,5%-kal, azaz 73 ezer tonnával csökkent.
A teljes hústermelésben a baromfitermékek aránya 56%. A baromfihús 94%-a brojlerhús, 2,5%-a pulykahús, a kacsa- és libahús pedig szinte nullára esett vissza. Emellett a tojástermelés 800 millió tojással, azaz 16%-kal csökkent.
Több baromfitelep a jelenleg Oroszország által megszállt területeken található, elsősorban Harkiv, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régiókban. Az egyik probléma az, hogy az ukrán baromfipiac erősen monopolizált. Például a Myronivsky Hliboprodukt a legnagyobb hazai baromfihús-előállító, a piac 68%-os részesedésével. Ezenkívül a tojáspiacot három vállalat között osztják fel.
Körenyezetterhelés
2014 óta 180.000 négyzetkilométert érintettek az aknásítások, ami Ukrajna teljes területének 30%-a, vagy összehasonlításképp: Ausztria területének kérszerese. A terület teljes aknamentesítéséhez és megtisztításához körülbelül 10 évre lenne szükség. Az előzetes becslések szerint az aknamentesítés teljes költsége körülbelül 2 milliárd euró lesz.
Az ukrán katonai akciók jelentősen súlyosbítják a fenntartható vízkészlet-gazdálkodást. A háború nyolc hónapja alatt több mint 500 vízügyi létesítményt semmisítettek meg. A gátak és más hidrotechnikai építmények megrongálódása és megsemmisülése miatt elvesztett víz mennyisége 742,2 millió köbméter.
Import és export
A mezőgazdasági minisztérium szerint az idei évben 65-67 millió tonna gabonát és egyéb olajos terményt kellett volna betakarítani. A jelentések szerint azonban a kukorica egyharmada a földeken maradt: az elhúzódó esőzések miatt a kukorica nedvességtartalma 30%, vagy annál magasabb, és a magas földgázárak miatt nem bizonyult kifizetődőnek a terményszárítás.
2022 januárja óta Ukrajna 52 millió tonna mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportált 22 milliárd euró értékben. Ez mennyiségben 16,7%-kal, értékben pedig 13,7%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A fő exportáruk a kukorica, a búza, a repce, a napraforgóolaj, az olajosmagliszt, az árpa és a szójabab voltak.
Az Európai Bizottság tejtermékek kereskedelmére, valamint a tavalyi év első háromnegyed évére vonatkozó adatai szerint Ukrajna az Európai Unió első számú vaj- és sajtszállítója (4,3 ezer tonna vaj). Emellett Ukrajna minősült az EU harmadik legnagyobb baromfihús-beszállítójának is, ami éves szinten 85 ezer tonnát jelent. Idén a tengeri export lezárása miatt a baromfihúsnak csupán 30%-át exportálták az EU-ba, elsősorban közúton. Idén a tojás exportja 40%-kal, azaz 370.000 darabbal csökkent.
Meddig tart még a háború?
Mire csapnak le legközelebb az oroszok?
Mennyire lesz súlyos a csapás, különösen az infrastruktúrára nézve, beleértve az energiatermelést és -elosztást, az utak és hidak károsodását?
Milyen hideg lesz a tél?
Kétségtelen: az ukrán mindennapokat a bizonytalanság uralja, amit az előbbi kérdéseken kívül a magas ráfordítási árak is tetéznek: Mykola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztere szerint 2022-ben az ukrán gazdák akár 30%-kal is kevesebb őszi vetést végeztek 2021-hez képest, miközben a 2021-es exportárualap már szinte teljes egészében kifutott…
