Az MNE, vagyis a Magyar Növénynemesítők Egyesülete július 14-dikén tartotta ez évi vándorgyűlését Cegléden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutató Állomásán.
Az MNE, vagyis a Magyar Növénynemesítők Egyesülete július 14-dikén tartotta ez évi vándorgyűlését Cegléden, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet Ceglédi Kutató Állomásán. Mi jut eszünkbe Ceglédről? Nyilvánvalóan a kajszibarack. Többek között erről is szólt a vándorgyűlés, no meg persze a növénynemesítés ügyeiről. Mielőtt ezekről beszámolnék, lépjünk egy lépést hátra, vagyis vissza az MNE közgyűléséhez, amely április 16-dikán volt Szegeden. A júniusi Agrofórumban meg is jelent erről egy írásom „Nekünk Mohács kell…” címmel. Hogy milyen volt a visszhangja? Megtudhatják, ha tovább olvasnak.
A döntéshozóknak címzett írásra többféle reakció érkezett (a döntéshozóktól semmi, pedig megkapták a lapot). Az egyik kutató intézet igazgatója feldicsérő jelzőkkel gratulált. Kopácsi János átlépve a növénynemesítés gondjain, szélesebbre tárta a kritika ajtaját az írásra reagálva. (Megjelent a júliusi lapszámunkban.) Rákérdeztem néhány növénynemesítőre – akikről tudom, hogy járatják a lapunkat –, hogy mi a véleményük a róluk, értük szóló írásomról.
A kajszi reménységek
A válaszok: Csak átfutottam a cikket, de majd el is olvasom… Még nem olvastam, de hallottam, hogy jól kitálaltál. Észre se vettem, hogy írtál rólunk.
Ezek a válaszok megerősítettek abban, amivel befejeztem az akkori cikkemet: „Ha valaki ezek után feltenné a kérdést, hogy volt-e értelme megírni ezt a ’kesergőt’, azt kell mondanom: Nem.
Mert mindez – tessék mondani – kit érdekel?” Sajnálattal állapítottam meg a válaszok hallatán, hogy még azokat sem, akikért szót emeltem.
Térjünk át Ceglédre!
Erdős Zoltán igazgató köszöntője után Bóna Lajos, az MNE elnöke üdvözölte a megjelent nemesítőket, vendégeket. A vándorgyűlések – mondta – baráti, szakmai együttlétek, ahol a vendéglátónak módja van bemutatkozni, a munkáját, eredményeit ismertetni. Beszélt az ún. Nagoya egyezményről, amely 2014-ben lépett életbe, és amelynek lényege, hogy a genetikai alapokat felhasználó országok kötelesek azzal az országgal – ahonnan az adott genetikai anyag származik – a nemesítésben elért eredményen osztozni, vagyis az újfajta alkalmazásából származó hasznot megosztani. A szolgáltató ország ugyanakkor köteles a genetikai anyagaihoz a hozzáférést biztosítani. Magyarországon erre vonatkozóan még nem született meg a szabályozás. A MNE igényli, hogy a rendeletalkotás folyamatában részt vehessen.
Bóna Lajos és Erdős Zoltán
Vértes Csabáné, Szépe Ferenc főosztályvezetőt helyettesítve, a növénynemesítés aktuális kérdéseiről beszélt, valamint a vetőmag-szaporítóanyag ágazat helyzetéről, jövőjéről. (Erről részletesen az Agrofórum szeptemberi lapszámában olvashatnak.)
Új Zsuzsanna, szintén az FM képviseletében, a Bóna Lajos által elmondottakhoz szólt hozzá a Nagoyai jegyzőkönyv kapcsán.
A növénynemesítők
Erdős Zoltán igazgató következett, aki bemutatta az intézmény jelenlegi tevékenységét, az 1800-as évekre visszanyúlóan. A mostani formájában 65 éve működik a kutató intézet, amely az alapító Nyújtó Ferenc szellemiségének jegyében nemesítéssel és technológiai fejlesztésekkel foglalkozik elsősorban a kajszibarack és a szilva vonatkozásában.
Kerek Mária Magdolna – jóval túl a hetvenen – erejét meghaladó frissességgel beszélt a kajszi nemesítésről. (Egyszer majd készítek az életútjáról egy interjút.) Beszámolt arról, hogy hány ezer vizsgálatot végeznek évente, és 15-20 év, amíg egy kinemesített fajta eljut a fajtaelismerésig. Előadását azzal fejezte be: Hosszú életű legyen, aki gyümölcsnemesítésre adja a fejét.
Kerek Mária Magdolna
Surányi Dezső témavezető a szilvakutatás eredményiről számolt be. Bevallom – ami rám nézve nem éppen hízelgő –, hogy ez idáig nem tudtam, hogy a nemes szilva ősei a cseresznyeszilva és a kökény. Az előadó a szilvafélék genetikai variabilitását gazdagon illusztrált képanyaggal mutatta be. Végül egy feltett egy helyén valónak tűnő kérdést: A szilva, amelyik annyira kötődik a Kárpát-medencéhez, miért nem hungarikum?
Skola István kutató a Cegléden nemesített alanyfajtákról tartott előadást. Ezt követően Bóna Lajos elnök úr „belterjes” információkat osztott meg a nemesítőkkel. A program ebéddel, és a kísérleti házakban lévő ígéretes kajszi fajták bemutatásával zárult.
(Bódis László – Agrofórum Online)