A KSH adatai szerint az elmúlt harmincegy évben csak négy alkalommal volt az országos kukorica termésátlag 4 t/ha alatt. Ezek az évek 1992-2007 között voltak. Ez azt jelenti, hogy 3,75 évente volt egy ilyen katasztrofális év. Az utóbbi 14 évben azonban nem volt egy ilyen alkalom se. Fontos lenne végiggondolni, hogy milyen okok vezethettek ehhez az eredményhez és milyen intézkedéseket kellene tennünk a hasonló helyzetek elkerülésére. A részletes elemzés egy tanulmány kereteit is szétfeszítené, ezért csak egy általunk beállított kísérlet tanulságai kapcsán osztanám meg a kedves kollégákkal az észrevételeimet.
Alapvető kérdés az, hogy a talajok vízmegtartó képessége mennyire befolyásolja a kukorica hibridek termését. Ennek vizsgálatára egy kisebb demonstrációs kísérletet állítottunk be 2022 tavaszán. Egy kéthektáros táblában, ugyanazzal a mikroelemes starter műtrágyával, hosszanti irányban három hibridet vetettünk el három ismétlésben. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan reagálnak az adott hibridek a gyengébb és a jobb talaj biztosította eltérő vízellátásra, mikroelemes környezetben.
A mintaterület NDVI feldolgozását az 1. képen mutatjuk be. Mint látható, az 1. mintatér a homokosabb területen helyezkedett el, a 2. mintatér egy vályog réti öntéstalajon.
Az 1. ábrán jól látható, hogy a 2. mintatéren relatíve és abszolút értelemben is nagyobbak voltak a különbségek a hibridek között, mint az 1. számún. A 2. mintatéren a legjobb hibrid termése 57%-kal múlta felül a leggyengébb hibridét. Az 1. mintatéren ez a különbség csak 30% volt. Abszolút értelemben ez 4,1 és 1,1 t/ha-t jelentett.
Milyen tanulságok vonhatók le ebből a kísérletből?
- A talajminőség döntő jelentőségű a növénytermesztésben. A kolloid tartalom, a vízmegkötő és -emelő képesség adja az alapot a növénytermesztésnek és ezen az okszerű műtrágyázással és hibridválasztással csak módosítani tudunk, de alapvetően nem tudjuk megváltoztatni a hatását. A két mintaterület között az „A” hibrid esetén 6,5 a „B” esetén 4,7 és a „C” hibridnél 3,5 t/ha volt a különbség. Ez átlagosan 4,9 t/ha eltérés a két terület között.
- A vízellátás javulásával az egyes hibridek teljesítménye nem azonos mértékben változik, hanem differenciáltan. A legjobb „ A” hibrid a vályog talajon 135%-kal termett többet, mint a vízhiányos területen, míg a „C” hibrid 95%-kal. A 2-3. kép akkor készült, amikor a műholdkép NDVI feldolgozása, vagyis ez év augusztusának közepén. Akkor a két mintaterület között ránézésre, szemmel láthatóan még nem volt jelentős a különbség. A növénymagasság, a tőszám hasonló volt, talán a csövek mérete volt egy kicsit kisebb és a levelek a homokos talajon jobban el voltak száradva. Az eredmények mégis hatalmas különbséget mutattak. A csövek rosszabb megtermékenyülése és a kisebb ezermagtömeg volt a „felelős” az „ A” hibrid 6,5 t/ha termésveszteségért.
Hogyan tudjuk csökkenteni a kukoricatermelés kockázatát?
- Öntözés és talajművelés. Ha mód van átállni öntözéses gazdálkodásra akkor meg kell tenni, de ehhez módosítani kell és intenzívebbé tenni a technológiát. Nem ugyan azt a fajtaválasztást, talajművelést és műtrágyázást kell folyatni mind eddig, hanem fokozni kell az input oldalt, hogy kihasználhassuk az öntözés előnyeit.
- Öntözés nélküli termesztés esetén a talaj vízmegtartó képességének megfelelően kategorizálnunk kell a területeinket, akár táblán belül is és csak a megfelelő termésbiztonsággal kecsegtető hibrideket termesszük az adott területen. A táblák újra rajzolásának gondolata nem túl népszerű a termelők körében, pedig ez az egyik legjobb eszközünk a kockázatok csökkentésére. A leggyakoribb érv, hogy nehézkes a kisebb területeken gazdálkodni, kerülgetni a füvesített foltokat, nem erre találták ki a gépes „arzenált”. A fenti ábrából kitűnik, hogy 2022-ben kukoricában a gyenge talaj 646 ezer Ft/ha veszteséget okozott átlagosan egy jobb területhez viszonyítva. Ha ezen a területen egy szakadék lenne, abba is belehajtanánk a vetéskor? Valószínűleg nem. Egy táblán belül tehát pénzügyi „szakadékok” is létezhetnek, amiket csak az lát, aki számol is a kockázatokkal.
- A megfelelő fajta és műtrágya kiválasztása. Azért nem külön pontban tárgyaljuk a két témát, mert szorosan összetartoznak. Olvastam olyan szakmai véleményt, hogy a fajtáknak, hibrideknek nincs szükségük fajtaspecifikus tápanyag-ellátásra. Kizárólag a talajok adottságaihoz és a növényfajok igényeihez kell alkalmazkodnunk a sikeres növénytermesztés érdekében. A saját méréseink nem ezt támasztják alá. Mint azt már az Agrofórum hasábjain többször leírtam, kísérletileg bizonyítható, hogy egy adott mikroelemes műtrágyára különbözőképpen reagálnak a hibridek és ez fordítva is igaz. Egy adott hibrid termése az optimális mikroelemes műtrágya alkalmazása esetén, akár 3 t/ha-ral is felülmúlhatja a leggyengébb, más mikroelemes műtrágyára adott reakciót. A genetika és a tápanyag-utánpótlás összehangolása lehet a legkönnyebben alkalmazható megoldás a klímakockázatok mérséklésére.
Dr. Szabó Balázs
Jó Gazda Program
