Növényvédelem

A gabonalisztharmat életciklusának hiányzó láncszeme

Agrofórum Online

Az ivaros úton képződő spórákkal történő fertőzés folyamatát mindeddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni.

A kalászos gabonaféléket megbetegítő lisztharmatgombák életciklusának egyik fontos lépését, az ivaros úton képződő spórákkal történő fertőzés folyamatát mindeddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni, jóllehet ezek a kórokozók régóta a kutatások kereszttüzében állnak. Az áttörést az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) munkatársai érték el, többek között az akadémiai kutatási infrastruktúra fejlesztése keretében beszerzett egyik nagyműszer segítségével.

A lisztharmatgombák több mint tízezer vadon élő és termesztett növényfajt megbetegítő, jelentős növénykórokozók, amelyek közül egyesek, pl. a kalászos gabonaféléket és a szőlőt megbetegítő fajok évről évre komoly gazdasági károkat okoznak.

A betegségre fogékony búza- és árpafajtákat megfertőző Blumeria graminis lisztharmatgomba nemzetközi szinten a legjobban kutatott faj, már több törzsének teljes genomját alaposan feltárták. Ennek ellenére, meglepő módon, életciklusának egyik fontos részlete mindeddig ismeretlen volt. Az elsődleges fertőzések a szántóföldeken világszerte mindenütt az ivaros úton képződött, ún. aszkospórák kiszóródásával indulnak – ezek a spórák megtelepednek a fiatal búzanövények levelein, ahol csíráznak, majd behatolnak a növények bőrszövetébe, megindítva a kórfolyamatot.


Búzalevelet fertőző lisztharmat-aszkospóra konfokális mikroszkóppal nézve

„Közvetett úton mindez már régóta ismert, azonban konkrétan az aszkospórák csírázását, majd ezt követően a búzalevelek megfertőzését eddig még senkinek sem sikerült megfigyelnie és jellemeznie” – mondta el Kiss Levente, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója, a kutatás vezetője. Az MTA ATK hat munkatársából álló csoport speciális laboratóriumi körülmények között mintegy 200 alkalommal követte nyomon ezt a különleges fertőzési folyamatot. A kutatók munkájuk során többek között azt a konfokális pásztázó mikroszkópot használták, amelyet a kutatóközpont az akadémiai kutatási infrastruktúra fejlesztésére 2012-ben kiírt pályázaton szerzett be. Ennek segítségével minden eddiginél jobb felbontásban és minőségben sikerült tanulmányozni a betegség kialakulásának kezdeti lépéseit, ily módon megfejtve a búzalisztharmat aszkospórás fertőzési folyamatának számos részletkérdését. Az eredményeket a rangos Phytopathology folyóiratban közölték a magyar kutatók.

A publikáció IDE kattintva olvasható.

(MTA)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Egy gáz, ami megöli a kórokozókat – de jót tesz a növényeknek

2025. augusztus 3. 16:10

Az ózon alacsony koncentrációban hatásosan képes elpusztítani kórokozókat és rovarokat, ugyanakkor növényre szabott adagolás nélkül káros is lehet.

30. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum

2025. július 30. 15:10

A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete szervező partnereivel együtt idén is megrendezi a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumot.

A cirok gyomirtásának kihívásai + videó

2025. június 27. 16:10

A cirok növényvédelmi kihívásainak zömét a gyommentesítés képezi. Soron következő videónkban ezt a témakört járjuk körbe - A tábla széléről.

EFSA: biztonságos szinten a növényvédőszer-maradékok

2025. június 16. 13:10

Az EFSA 2023-as adatai szerint az EU-ban a legtöbb élelmiszerben kimutatható maradékok szintje biztonságos.

Kalászosok trágyázása, de mikor hasznosul a „hasznos”?

2020. szeptember 25. 07:59

Termesztett növényeink táplálását szolgálja termőtalajaink tápanyagtőkéje, mely áll a talajképződés folyamán akkumulálódó természetes tápanyag tőkéből és a gazda által alkalmazott, azt kiegészítő és gazdagító trágyaanyagok hatóanyagaiból. Ezen talajban lévő tápanyagok (tőke formák) körfolyamatai határozzák meg a hozzáadott tápanyagok sorsát és hasznosulását (is).

Napokon belül megjelenhetnek a vetésfehérítő bogarak

2020. március 4. 08:35

Az idei esztendő első két hónapjának időjárása csapadék szempontjából kísértetiesen hasonlít 2019-es év januárjára és februárjára. Akkor és most is csapadékban szegényesen telt el az első két hónap, így most az eddig lehullott eső (mert hó nemigen fordult elő), eső miatt már-már szárazság körvonalazódott ki. Március első napjai csapadékkal indultak, így elhárult a közvetlen veszély és reméljük a csapadékban gazdag folytatást.

Új (gondolat)vetés a csávázásban

2019. augusztus 13. 08:20

Az Európai Unió hatósága az egyes rovarölő hatóanyagok betiltásával pontosan kettészelte az őszi kártevők elleni stratégiánkat. Ezidáig a talajlakó és gyökérzetet támadó és a talajfelszín feletti növényi részeket károsító rovarfajok ellen egyidőben és egy helyen – csávázással – lehetett védekezni. Jelenleg kalászosaink föld feletti részeit károsító levéltetvek, kabócák elleni beavatkozást el kell választani a talajban élő lárvák elleni védekezéstől.

Milyen állapotban vannak az őszi vetésű növények?

2020. május 6. 15:37

Az idei tavasz nem kíméli az ősszel vetett szántóföldi kultúrákat. A gabonaféléknek és a repcének is hiányzott a téli hótakaró, a tavaszi fagy viszont már kevésbé. Most pedig a száraz időben a kártevők elleni védekezésre kell alaposan felkészülniük a termelőknek.