Ragyogó októberi napsütésben, kászálódtunk le az autóbuszról, hogy végigjárjuk a Lajtamag Kft. zöldtrágyázási demo parcelláit.
Ragyogó októberi napsütésben, kászálódtunk le az autóbuszról, hogy végigjárjuk a Lajtamag Kft. zöldtrágyázási demo parcelláit. Hédervár határában, október másodikán.
A magyar gazdák még csak most kezdik ízlelgetni, hogy mit is jelent a zöldítés, és milyen kötelezettségekkel jár. Arra kevesen gondolnak, hogy az újonnan felfedezett, de már – vagy hatvan éve – a Grábner „Kézikönyvben” megírt technológia, milyen többlettermés lehetőségeit alapozhatja meg.
Erről beszélt Seiwerth Gábor ügyvezető igazgató, aki a szójatermesztés felkarolása mellett újabb „fába vágta a fejszéjét”.
– Ha jól csináljuk, akár 10%-kal is többet hozhat az utónövény – mondta, amikor együtt gondolkodásra, illetve számolásra kérte a jelenlévőket.
A meghívottak, – közel harmincan – pedig azok voltak, akiken sok múlik, hogy lesz-e foganatja a kezdeményezésnek. (Mi meg azért voltunk ott, hogy visszhangja is legyen az eseménynek.) Megjelentek a jogalkotó, az irányító hatóság, a minősítő és ellenőrző hatóság, az érdekképviseleti szervezet, a kifizető ügynökség képviselői és a szomszédos Ausztriából a Saatbau Linz munkatársa.
Számoltunk. A lényeg: a zöldtrágyázás egyértelműen többletterméssel honorálja – ha jól csinálják – az utána vetett növény hozamát. Ha rosszul, akkor a többlet elmarad, ami még csak elviselhető lenne, de a zöldtrágya vetésével járó költségek egyértelműen az utónövényt terhelik. (Eszembe jut feleségem unokáinknak szóló mondása: „vagy jól, vagy sehogy”. Elnézést a személyes jellegű citációért!)
Mándi Lajosné dr. a zöldtrágyázás jelentőségéről és technológiájáról beszélt, amelyet Aranyi Nikolett – aki ugyancsak részese volt a kísérletek beállításának – az egyes zöldtrágya növények ismertetésével egészítette ki az előadást.
Christian Dorninger, a Saatbau Linz képviseletében arról beszélt, hogy Ausztriában húsz évvel ezelőtt kezdődött ez a munka, és mostanára jutottak oda, hogy a gazdák nem csak azért vetnek zöldtrágya növényeket, hogy az ezután járó támogatáshoz hozzájussanak, hanem azért is, mert rájöttek, hogy megéri.
Hatféle variáns – lehetőség – van a zöldtrágyázásra, amelyhez különböző vetőmagkeverékeket ajánlanak. Az első, amelyet júliusban kell elvetni és októberben aláforgatni. Ezután őszi gabonát kell vetni. A támogatás 200 €/ha. Az ötödiket és a hatodikat októberben kell elvetni, amelyek áttelelnek, és márciusban kell aláforgatni azokat. Ezért 120 € támogatás jár. Utána tavaszi növényt kell vetni.
Volt még egy érdekessége a beszámolójának. Ausztriában, ha a betakarított és az elvetésre tervezett növény betakarítása, illetve a vetése között 50 napnál több van, akkor a kettő közé kötelező zöldtrágyanövényt vetni.
*
Mit láttunk a demo parcellákon?
Különböző vetőmagkeverékekkel beállított parcellákat, legalább tizenhármat. A vetőmagkeverékek komponensei általában három összetevőt tartalmaztak, különböző variációkban. A kísérletben részvevő növények: olajretek, mustár, facélia, bíborhere, pohánka, alexandriai here, mungó, csillagfürt, zab, rozs.
(Lehet, hogy a zöldítési kötelezettség fogja meghozni ezeknek az eddig félresöpört növényeknek a reneszánszát?)
*
A bemutató, ahogy a csatolt képek is igazolják, meggyőző volt.
*
Átrándultunk Ausztriába is, hogy megtekintsünk három zöldtrágyavetést. Ha lettek volna kétségeink, biztos eloszlatja egy fiatal agilis falugazdász, aki professzori tudással, de kézzelfoghatóan – egy-egy növényt kiásva – magyarázta, el, hogy melyik növény, milyen életfeltételek mellett mire képes a zöldtrágya keverékekben. Két munkaeszköze volt: egy ásó és egy talajszonda-pálca.
*
Ismét elindult valami. Gratulálunk a kezdeményezőknek és a kivitelezőknek, a Lajtamag munkatársainak, közülük is kiemelve Bányai Tibort, aki anyanyelvi szinten tolmácsolta az osztrák kollégák által elmondottakat.
Reméljük, sok követőre talál majd a bezöldült Szigetköz.
Ui: 2016-ban újra jelenkezünk a témával, valamelyik tavaszi vagy kora nyári lapszámunkban!
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
