A génmódosítás vagy a célzott nemesítés magában hordozza egy fehérjében gazdag és a szárazságnak ellenálló növény nem mérgező változatának ígéretét.
Ezt a növényt a világ legmostohább, száraz vidékein termesztik, és arról nevezetes, hogy fehérjében rendkívül gazdag. A szegletes ledneknek (vagy más néven szegesborsónak) azonban – bár szívós és tápláló – van egy igencsak nagy hátránya. Jelesül az, hogy a magjai olyan erős méreganyagokat tartalmaznak, amelyek bizonyos esetekben maradandó bénulást okozhatnak, különösen a gyengébb egészségi állapotban lévő vagy alultáplált embereknél.
Ebből kifolyólag általában csak azért termesztik, hogy segítségével áthidalják a más növények terméskiesése esetén szükséges rövid távú élelmiszer-ellátást. Ennek ellenére a Lathyrus sativus miatt még ma is előfordulnak mérgezéses esetek Bangladesben, Indiában, Pakisztánban, Nepálban, Etiópiában és Algériában.
Egy brit tudósokból álló kutatócsoport azonban végre megfejtette a szegletes lednek méregtermelésének titkát. A tervek szerint a közeljövőben olyan változatokat szeretnének létrehozni, amelyeknek nincsenek mérgező mellékhatásai.
„Hamarosan képesek leszünk szegletes lednek biztonságos változatainak előállítására, így egy igen hasznos haszonnövénnyel láthatjuk el az éhínséggel sújtott, túlmelegedett bolygónkat”
– jelentette ki Dr. Anne Edwards, a projekt tudósa, a norfolki John Innes Centre munkatársa. A tudósok a Lathyrus sativus meglehetősen komplex genomjának dekódolásával feltárták azokat a kulcsfontosságú biokémiai folyamatokat, amelyek révén a fűborsó mérge létrejön. Feltárták a növény mérgének előállításához szükséges folyamatok pontos részleteit, így készen állnak arra, hogy génmódosítással vagy hagyományos nemesítési technikákkal olyan változatokat hozzanak létre, amelyek nem tartalmaznak mérgeket vagy rendkívül alacsony a méreganyag-tartalmuk.
„Értelemszerűen nem az a célunk, hogy olyan változatot hozzunk létre a szegletes lednekből, amely ugyan nem termel mérget, de aztán kiderül róla, hogy emellett már nem is szárazságtűrő – magyarázta Edwards. – Azonban úgy tűnik, hogy nem jelent hátrányt a toxin eltávolítása, vagy a toxin alacsony szintre szorítása ilyen tekintetben.”
Ha egy kiegyensúlyozott étrend részeként fogyasztják, a szegletes lednek biztonságosnak tekinthető. Ha azonban a többi haszonnövény nem terem, és csak a szegletes lednek marad életben, akkor a növény önmagában történő fogyasztása a lathyrizmus nevű (idült mérgezést takaró) idegrendszeri betegség formájában szörnyű következményekkel járhat.
A betegség legkorábbi ismertetése a görög orvos, Hippokratész tollából származik, míg a spanyol festő, Goya akvatinta (maratással készített rézkarc) metszete, amely a „Hála a szegletes ledneknek” címet viseli, a Napóleon által vezetett madridi ostrom utáni eseményeket ábrázolja. A képen egy nő látható, aki a lathyrizmus következtében már nem képes lábra állni, körülötte éhező emberek kisebb csoportja, akik a mérgező szegesborsóval teli tálakra várnak.
Ugyanakkor, ha megtisztítják a mérgező hatóanyagaitól, a szegesborsónak döntő szerepe lehet egy olyan világban, amelyet az éghajlatváltozás következtében kialakuló válsághelyzet következményei sújtanak.
„Nem szabad alábecsülnünk a szegletes lednekben rejlő lehetőségeket – mondta Edwards. – Ez egy olyan hüvelyes növény, amelynek gyökereiben található nitrifikáló baktériumok trágyát állítanak elő azáltal, hogy a levegő nitrogénjét ammónium-vegyületekké alakítják át, amelyeket a talajba juttatva javítják azt. A növénynek hatalmas méretű, mélyen a talajba nyúló gyökérrendszere van. A szegletes lednek termesztése tehát komoly szerepet játszhat a talaj termékenységének javításában az egész bolygón, a nyugati országokban éppúgy, mint a Közel-Kelet és Afrika aszályos országaiban.”
A Norwichi Nemzetközi Intézet munkatársa, Dr. Peter Emmrich, aki egyike azon tudósoknak, akik a szegletes lednek biztonságos fajtáinak nemesítésén dolgoznak. Így nyilatkozott:
„Az egyre súlyosabb éghajlatváltozással szemben olyan növényekre lesz szükségünk, amelyek képesek megbirkózni a szárazsággal, az árvizekkel vagy a sós vizek okozta áradásokkal. A szegletes lednek pedig túlélheti az ilyen szélsőséges körülményeket is.”
