A nemzetközi szakirodalomban évente megjelenő 40-50 eredeti közlemény vizsgálja a zöld környezet jelentőségét. A kutatások alátámasztják a zöldfelületek kedvező hatását a lakosságra városokban és a városokon kívül egyaránt. A témával kapcsolatos legfontosabb gondolatait Páldy Anna, a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértője osztotta meg velünk.
Népegészségügyi szempontból fontos a zöld környezet – kezdtük a beszélgetést a szakemberrel. A zöldfelületek levegőtisztító hatása miatt lényeges, hogy a városok körül az uralkodó szélirányban legyen olyan erdősáv, ami véd a külső területekről érkező természetes eredetű portól és egyéb szennyező anyagoktól.
A fák megszűrik a kisméretű szállóport, hűtik a levegőt, a nagy zöldfelület nyáron ellensúlyozza a hőhullámok, hőszigetek hatását és csökkenti a túlmelegedés kockázatát. Népegészségügyi szempontból a zöldfelületek részeként kék, azaz vizes felületek létesítését is ajánlják, hiszen a víz mozgása miatti párásítás hűti a levegőt.
Mivel a szökőkutak legtöbbje visszaforgatásos rendszerű, a levegőből belekerülhet kémiai anyag, a madarak ürüléke által pedig biológiai szennyezőanyaggal együtt sok kórokozó, ezért nem javasolják a szökőkutakban a fürdést. A nagyobb vízfelületekben a szúnyogok is elszaporodnak, amit lárvagyérítéssel ajánlott szabályozni.
A zöldfelületek fontossága
A huszadik század népbetegségei, a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás, a cukorbetegség, a mozgásszervi betegségek szempontjából is kedvező hatású a zöldfelület. Sok ember küszködik depresszióval, az idősek magányosak, nehezen teremtenek kapcsolatot, a zöldfelületek, parkok pedig a társas kapcsolatok kiépítésére, beszélgetésre is alkalmasak, javítják az emberek mentális állapotát.
Nagyon érdekes az a megállapítás, hogy erdőkben, nagyobb összefüggő zöldfelületeken a színes pillangók látványának mennyire pozitív a mentális hatása. A formák sokfélesége, a színek szemlélése, köztük a virágoké is stresszoldó, nyugtató, hozzátartozik a pszichés jólléthez.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimondja: az emberi egészség szempontjából a minimális feltétel, hogy a lakóházaktól 300 méterre legyen egy lombosfákkal, szökőkúttal, játszótérrel ellátott zöldfelület, kisebb park, ahova gyalog el lehet sétálni. Ezen kívül 1-1,5 kilométeres körzeten belül elérhető legyen egy olyan nagyobb park, ahol már sportolni is lehet.
A WHO nagyon támogatja, hogy ne csak a gyerekek, hanem az idősek számára is készüljenek tornaeszközös játszóterek, melyek ritmikus, ütemes mozgást biztosítva kielégítik az idős korosztály mozgásigényét. Az Európai Unió is nyomon követi a zöldfelületek nagyságának alakulását Európa nagyvárosaiban, azok teljes területéhez viszonyítva.
A házikertek zöldfelületei
A városi zöldfelületek kialakítása kapcsán a házi kertekről is beszélni kell – emelte ki Páldi Anna.Nyáron a hőhullámokkal szemben a lakások hűtésére csak szükségmegoldásnak tartjuk a légkondicionáló berendezést, mivel belül hűti a levegőt, de a meleget kinyomja a külső területre, így az melegszik fel. Ezért fontos, hogy más megoldásokat alkalmazzunk.
Előnyös a falszigetelés, a növények felfuttatása a falakra, mellyel 2-3 °C-kal csökkenthető a fal hőmérséklete. Jó hatású a nagy lombkoronájú lombosfák telepítése, a többszintű növényállomány kialakítása, ami a mikroklímát és a levegő cirkulációt biztosítja. A környezetünket magán és közterületen egyaránt minél kisebb arányban burkoljuk le, és ahhoz esővizet átengedő anyagokat, szerkezeteket kell használni. A lakosságnak mindezt meg kellene tanítani.
Fajok sokfélesége
Készült egy olyan európai uniós kiadvány, ami felsorolja a városi területek zöldítésének lehetőségeit. Ebben az ajánlásban a méhlegelők is szerepelnek, mely területek elsősorban a vadméhek számára biztosítanak megfelelő virágokat. A vadméhek nagyobb méretű területeken tudnak virágport gyűjteni, nem a kis keskeny zöldsávokban. Ezt végig kellene gondolni, és nem a városok közepén meghagyni gazos területeket. Figyelembe kell venni, hogy a városi lakosság mire allergiás, ezért inkább a városokon kívül kell megteremteni a biodiverzitást, a méhlegelőket is a helyükön kell kezelni. A kezeletlen, elhanyagolt zöldterületeken a kullancsok is elszaporodhatnak.
A tapasztalat szerint a gyógyulási hajlam sokkal jobb azokban a kórtermekben, ahol a beteg zöldfelületet, vizes elemet lát és ahol van perspektíva. Mindez pszichésen hozzájárul a gyógyuláshoz. Ha valaki zárt, ablaktalan helyen dolgozik, számára javasolt ebédidőben legalább 10 percig napfényes zöldterületen sétálni, mozogni.
A zöldfelületek minősége, állapota népegészségügyi kérdés, közegészségügyi kérdés is. A szakemberek javasolják a zöldítést még akkor is, ha csak a közvetlen környezetünkben tudunk egy-két virágot elhelyezni. A lakótérben megfelelően kiválasztott növények is tisztítják a levegőt, de vigyázni kell a talaj gombásodására. A NASA kísérleteket végzett arról, hogyan lehet a világűrben javítani az űrhajósok kabinjában a levegő minőségét, ennek eredménye felhasználható a lakásokban is.
Negatív hatások is vannak
Minél diverzebb egy terület, annál jobb a pszichés hatása, de a diverz növények között sok lehet az allergizáló, ez lehet a zöldfelületek negatív hatása. A Népegészségügyi Központ kutatói együttműködnek kertészekkel, javaslatokat adnak, hogyan lehet helyettesíteni az erősen allergén fákat kevésbé allergénekkel.
Kétlaki növény esetén csak nőivarú egyed ültetését javasolják, és ajánlják kevesebb pollent szóró fafajták nemesítését. Azt nem mondják, hogy vágják ki az allergén fákat. De mivel a fák rövid ideig virágoznak, rövidtávú megoldásként javasolják, hogy aki tudja, mire allergiás, az a virágzás időszakában kerülje a számára veszélyes területeket, saját környezetében pedig ne ültessen például mogyoróbokrot vagy más erősen allergén növényt, emelte ki a szakember.
Kutatások
Két éve zárult le egy Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programunk (EFOP), melynek keretében kertészekkel együtt készítettek listát a növények allergenitásának a besorolásáról. A lista több, mint 200 fajt és fajtát tartalmaz, a népegészségügyi központ honlapján megtalálható: KATTINTSON!
Az, hogy melyik növény mennyire allergén, függ attól, hogy maga a pollen milyen allergén anyagokat, milyen molekulákat termel, a növényfajta mennyire elterjedt egy adott területen és befolyásoló az is, hogy az allergiás betegek hány százaléka érzékeny arra a bizonyos növényre. Hazánkban parlagfűre allergiások a legtöbben, ez az allergiás betegek 40-60%-át jelenti. Sokkal ritkább a fák és bokrok pollenjével szembeni túlérzékenység, mint a korai és a késő nyári gyomokkal, például a parlagfűvel, az ürömmel vagy a fűfélékkel szembeni.
Eredmények
Arról, hogyan kategorizáljuk az egyes növények allergenitását, megjelent egy angol nyelvű publikáció, illetve magyarul is olvasható az Egészségtudomány című folyóiratban. Az eredményt óriási kutatómunka előzte meg, a cikkeket mindenkinek ajánlják a figyelmébe:
Magyar D, Szigeti T, Páldy A, Udvardy O, Zséli Gy, Orlóci L. A növények potenciális allergenitása – áttekintés és módszertani javaslat, Egészségtudomány 64:4. 30-56.
http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2020-4/EgTud.2020.4.30.pdf
DOI: https://doi.org/10.29179/EgTud.2020.4.30-56
Magyar D., Páldy A., Szigeti T., Szilágyi A., Orlóci L.: A potenciális allergenitás felhasználási lehetősége a zöldterületek minősítésében és az allergén terhelés szabályozásában.
http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2020-4/EgTud.2020.4.57.pdf
DOI: https://doi.org/10.29179/EgTud.2020.4.57-80
Allergén hatások
A szakembereknek nincs még elég ismeretük arról, hogy a klímaváltozás hatása befolyásolja-e az allergén hatást. Arról van adatuk, hogy egy növény hol terjedt el leginkább. Például a skandináv területeken és Lengyelországban a legtöbben a nyírfa pollenjére, Európa nyugati részén a fűfélékre allergiások. A Kárpát-medence környéke és Ukrajna parlagfűvel szennyezett, ezért itt ez az allergia dominál. Tőlünk délre a mediterrán országokban viszont az olajfára a legérzékenyebbek az emberek.
Izraelben végeztek kísérletet arról, hogyan alakul a lakosság allergizáltsága. Három generációt vizsgáltak. A nulladik generáció tagjai Oroszországból Izraelbe kitelepült családok voltak, akik 99%-ban nyírallergiától szenvedtek. A következő nemzedék tagjainak a fele nyírfára, a másik fele az olajfára, az unokák, vagyis a harmadik generáció viszont már az izraeli olajfára volt allergiás. A vizsgálat azt mutatta, hogy arra a növényre lesznek allergiások az emberek, amiből a legtöbb pollen található a levegőben.
Először kialakul az allergiás hajlam, amit az allergén anyag felerősít, majd megjelennek a tünetek. Ilyen alapon próbálják a szakemberek is kategorizálni a növényeket, Magyar Donát által kidolgozott rendszert elérhető: KATTINTSON!
A lista megjelöli, hogy mely fafajtákat nem javasolnak új telepítésre. Ha már meglévő zöldfelületen vannak allergén fák, akkor azt, ha eljön az ideje, akkor kell lecserélni nem allergén fajtára. Az éger például hazánkban is őshonos, de allergén hatása miatt városokban nem ajánlják telepíteni, a városokon kívüli erdőtelepítésre viszont lehet ültetni.
Megelőzés – mit tehet az ember
Az allergia kialakulása bonyolult folyamat, sok kockázati tényezővel. A szakemberek készítettek erről egy kiadványt, ami a Nemzeti Népegészségügyi Központhonlapján megtalálható. Az allergia kialakulásáról, kockázati tényezőiről és a megelőzés lehetőségeiről az Egyszerűen az allergiáról című kiadványból lehet tájékozódni: KATTINTSON!
Az allergiás hajlamot szüleinktől örököljük. Ha az egyik szülő allergiás, akkor a gyerekeknek 50% esélyük van, hogy ők is öröklik a hajlamot. Ha mind a két szülő allergiás, akkor már majdnem 100% az allergiás hajlam öröklési valószínűsége.
A kockázat csökkenthető, ha a várandósság alatt nem dohányzik a kismama. Ideális, ha 6 hónapig csak anyatejet kap a csecsemő, mivel a tápszer humanizált tehéntej, idegen fehérje az emberi szervezet számára. Lehetőleg óvni kell a csecsemőket a fertőzésektől legalább első éves korukig, később sem szabad indok nélkül antibiotikumot adni.
A kisgyermekek túl tisztán tartása, a túlzott fertőtlenítés sem előnyös, a bőr védőrétegét meggyengíti, a bőr sérülékennyé válik. A bölcsődés, óvodás kor időszakában a megbetegedés természetes folyamat. Az immunrendszer T-sejtes irányba történő fejlődéséhez természetes antigénekkel kell találkoznia a szervezetnek.
Belső térben minél kevesebb kémiai anyag, illékony szerves anyag, oldószer legyen jelen, melyek származhatnak a bútorokból, padló ragasztóanyagaiból, tisztítószerekből. Javasolt az öko címkével ellátott szerek választása, amivel segíthetjük, hogy az immunrendszer a helyes irányba fejlődjön.
Az élelmiszerekkel is sok olyan anyag bekerülhet a szervezetbe, ami káros. Mivel az élelmezés elmegy a mesterségesen előállított anyagok irányába, az a szerencsés, aki saját kertjében meg tudja termelni a zöldségfélét a családja számára. Tudatos odafigyeléssel, természetes anyagok használatával sokat tehet az ember a saját egészségéért.
Megyesi Éva
| A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete 2020-ban csatlakozott ahhoz a nemzetközi összefogáshoz, amelynek keretében széles körű tájékoztató kampányt indított települési felületek zöldítése, fenntarthatóbb működtetése érdekében. A Szervezet ezzel is szeretne hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelem gyakorlati kezeléséhez. A nemzetközi Green Cities kezdeményezés magyarországi tagjaként a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete szakmai partnereivel közösen szervez ismeretterjesztő és akadémikus előadásokat, valamint a lakosságnak, kisebb-nagyobb közösségeknek szóló, közérthető és a társadalmasítást célzó workshopokat. Ezáltal a települési környezetben elősegíthetjük a ZÖLD felületek megsokszorozását, a klímavédelemben is hasznos ZÖLD szolgáltató infrastruktúrát hozhatunk létre közös erővel. |
(Fotó: Ákos/Pixabay)
