Szeptember utolsó hetében markáns változás következett be az időjárásban. A több hullámban érkező mediterrán eredetű csapadékfront több-kevesebb esővel áztatta a földeket. A csapadék jól jött minden növénykultúrának, különösen a kelőfélben levő őszi káposztarepcének, de elősegíti az őszi kalászosok talajelőkészítését is.
A repcevetések fejlettségi állapota rendkívül változó képet mutat. A legfejlettebb állományok 2-4 valódi leveles állapotúak, de a többség még csak most kel vagy kelőfélben van. A korábban tapasztalt erős repcebolha kártételt mérsékelte a lehullott csapadék, egyrészt azzal, hogy már nem szomjazik a kártevő, másrészt pedig felgyorsult a növény fejlődése, így már kevésbé érzékeny a bolharágásra.
Jelentősen megugrott a levéltetűvel fertőzött növények aránya, fejlettebb állományokban akár 40-60%-os is előfordul.
Kolóniák még nem alakultak ki, főként a szárnyas levéltetű fordul elő. A szívogató kártevő vírusvektor tevékenysége most fokozott veszélyt jelent az egészséges növényekre. A repcedarázs minden fejlődési alakja előfordul a vetéseken.
A kikelt és károsító álhernyók mellett tömeges a betelepedő és párzó imágók száma, folyamatosan rakják petéiket a repcelevelekre. A darazsak magas létszáma miatt fokozott figyelmet érdemelnek a repcevetések.
Csapadékosabb nyugati tájegységekben a peronoszpóra fertőzés folyamatos erősödése figyelhető meg, mely az utóbbi napok esőzései után más térségekben is erősödhet. A vetések gyomosodása tovább növekedett, a T1-T2 és évelő gyomnövények mellett folyamatosan kelnek a kalászos árvakelések is, így a gyomirtás hamarosan időszerűvé válik.
Tart az őszi kalászos növények alá a vetőágy előkészítés. A nyári aratás során elhullott magvakból erőteljes árvakelések fejlődtek. A száraz szeptember eddig gátolta fejlődésüket, de a jelenlegi időjárás hatására megnőtt a szeptóriás levélfoltosság, de várhatóan a többi betegség tünete is megjelenik rövid időn belül, így fontossá vált az árvakelések eltüntetése.
A vetések megkezdése előtt fontos a talajlakó kártevők felmérése. A cserebogár pajorok és a drótférgek fejlődését az idei szezonban kevésbé gátolta az aszály, ezért nagyobb fertőzésre kell számítani, mint 2022-ben.
A kukorica betakarítása folyamatosan halad, a terjedőben levő forgatásnélküli talajművelés miatt sok kalászost vetnek közvetlenül a kukorica tarlók talajába. Az idei kukoricamoly fertőzés általában a növények 20-30%-át érintette, ezért különösen fontos a kukoricaszár minél alaposabb felaprítása. A kukoricamoly hernyó alakban, a szár alsó részén telel át, így a tökéletes szárzúzás csökkenti az áttelelés életfeltételeit.
(Vezérkép: Agrometry/Facebook)